Orosházi Friss Hírek, 1940. április (17. évfolyam, 74-97. szám)
1940-04-03 / 74. szám
2 OROSHÁZI FRISS HÍREK 1940. április 3. Felülmúlja legszebb álmát a förjényfahadóg női- és leányka tavaszi kabátkülönlegességei Mi újság az orosházi árvizfronton ? Szivattyúzzák a vizet Az orosházi árvizfronton az elmúlt napon lényeges esemény történt: komoly kísérlet arra, hogy a vízieket valahova eltüntessék. Nekiállottak a mérnöki hivatal utasítása alapján fecskendőkkel, most már három is dolgozik és megvan rá minden jogos remény, hogy ha az idő így marad, eső nem esik, a talaj jól viselkedik, talán ma estére a csabai-út melléke vizét a főkanálisba emelik, ahonnan szépen, Tassán lefolyik majd a sintérgödörbe, a Kolozsvári-utca vizét a Darók-gödörbe Szivattyúzzák át és a Fürdő-utca környéki vizeket magára a Fürdő-utca úttestjére emelik át a szivattyúk. A mérnöki hivatalban az a felfogás — helyes is ! —, hogy inkább a Fürdő-utca úttestén álljon a víz,ahonnan majd csak levezetik olyan tempóban, mint amilyenben a fürdőutcai kanálisban fogy a víz), mint házak álljanak benne. A helyzet tehát javulóban van. Kifogástalan szabású, mellre dolgozott férfiú és fiú öltönyei, felöltő újdonságai. Olcsó szabott áraimról győződjön meg vételkényszer nélkül. Csirkepiactér. Márkás áruk! Apolló mozi mellett. 20.000 bejelentőlapot adott el eddig a készség Még mindig is a nnac igénylőit Az egyszeri ellenőrző bejelentés elrendelése óta — ahogy a rózsaszínű bejelentőlapok érkeznek a községhez — folytonosan adja ki a III. ügyosztály ezeket a bejelentőlapokat azoknak, akik jelentkeznek. Eddig már 20.000 bejelentőlapot szolgáltattak ki, ami azt jelenti, hogy Orosházán a 16—50 éves nők és a 12—70 éves férfiak (fiúgyermekek) együttes száma legalább 20.000, de a jelek szerint, még ezt a számot is meghaladja az érdekeltek létszáma, mert még mindig akad jelentkező bejelentőlapért. Márpedig statisztikai adtok bizonyítják, hogy ,egy-egy helységben a lakosság — legfölebb — 75 százaléka esik eme bejelentési kötelezettség alá, ez esetben Orosházának bőségesen elegendő kell, hogy legyen a 20.000 bejelentőlap. Ha mégsem elég, annak csak egyetlen magyarázata lehet, igen sokan az érdekeltek közül több bejelentőlapot vittek el, mint amenynyire szükségük volt. Politikánk nem változott A római találkozó eredménye »Sem a mi politikánk, sem olasz barátunk politikája nem változott«. Ez a legjellemzőbb mondata, ez a quintessentiája annak a nagyjelentőségű nyilatkozatnak, amelyet gróf Teleki Pál miniszterelnök olaszországi útjáról való hazatérésekor tett. És ez a kijelentés valóban igen sokat mond. Határozott válasz mindazokra a bőséges fantáziából fakadó kombinációkra, amelyeket egyes külföldi körök a római találkozóhoz fűztek, de egyben világos útmutatás a magyar közvélemény számára is. A háborús konfliktus rendkívül feszült és ideges légkörében nyilván nem lehet csodálkozni azon, hogy a nemzetközi életben is igen nagy érdeklődést keltett a húsvéti találkozó. Annál kevésbé, mert a magasfokú figyelemben a feszültségen és idegességen kívül része van annak a nemzetközi tekintélynek is, amellyel nemcsak a nagyhatalmi pozícióban lévő Olaszországot,aanem Magyarországot is elismerik. A felismerés, hogy a Dunamedence központjában élő magyarság jóval nagyobb erőt reprezentál, mint amit szűkrecsonkított határai mutatnak, esztendőkkel ezelőtt utat tört magának, és minden mesterkedés ellenére meggyarapította külpolitikai vonatkozásban is nemzetünk súlyát és tekintélyét. Az a hivatástudat, amelyet mi legértékesebb kincsként ápolunk, nezetközi erőtényező lett és méltánylással találkozik azon az oldalon is, ahol két évtizeddel ezelőtt még semmit sem akartak tudni róla. A magyarságnak európai hivatását hangsúlyozza Teleki Pál gróf miniszterelnök nyilatkozata is. Ennek a hivatástudatnak tökéletes átérzéséből nyugodt biztonságából, ezeréves múlttal megalapozott fundamentumából fakad az a szilárd megállapítás, hogy politikánk nem változott, és nyilván nem is változik. Magyarország kényszerítő körülmények hatása alatt írta alá a trianoni békét, de jogos nemzeti követeléseiről soha le nem mondott. Nem keresett kalandokat, nem állt be békebontónak, hanem pérel — tudott várni, erőt gyűjteni, felkészülni, sőt országot gyarapítani is, amikor annak ideje elkövetkezett. Mindezt tudta tenni, mert —s — éppen, mert tudta, hogy történelmi küldetésénél fogva nem lehet letörölni Európa térkészt ismét a miniszterelnök nyilatkozatát idézzük — mert mi »az eseményeket nem pillanatnyi értékükben, hanem annak a nagy rendezésnek szempontjából ítéljük meg, amellyel állandó békét, virágzó fejlődést kívánunk teremteni«. Ez volt Magyarország külpolitikájának legfőbb alapelve a múltban és ez lesz a jövőben, is. Nincs szükség rá — még a mai európai konfliktusban sem, — hogy magatartásunkon változtassunk. Nincs szükség rá, mert célkitűzéseink sem változtak. Békét akarunk, de igazságos békét, a nemzetek közötti együttműködést, de olyat, amelyben nincsenek első és másodosztályú államok, hanem a jogos igények kielégítése után megbecsülés vesz körül minden nemzetet, legyen az akár hatalmas birodalom, akár kis állam. A magyar külpolitika kipróbált, egyenes uton halad tovább Olaszországgal együtt s igy természetes az is, hogy a mostani római találkozó sem új szerződést nem eredményezett, sem új korszakot nem jelent az olasz—magyar kapcsolatokban.Ilyenekről szó sem lehetett. A húsvéti római út sem kezdet, sem vég nem volt, —csak egy állomás abban a bensőséges kapcsolatban, amelyet iá két ország érdekei épúgy megerősítenek, mint ahogy történelmi és kulturális közössége és népeinek érzelme alátámaszt. Csizmadia András beszáll a Házban (Budapestről jelentik). A Képviselőház tegnap tartotta húsvét utáni első ülését, amelyen elfogadták a földreformjavaslat módosítására a két Ház közös bizottsága által megszövegezett változtatást, majd az állattenyésztési alap létesítésére vonatkozó törvényjavaslat került tárgyalásra. A vita során Csizmadia András orsz. képviselő is felszólalt, kérte a kormányt, hajtson végre olyan intézkedéseket, hogy az állattenyésztés rentábilissá váljék s pénzbeli és természetbeni könnyítéseket adjon a kistenyésztőknek. Csütörtökre összehívták a külügyi bizottságot A felsőház külügyi bizottságát csütörtökön délelőtt 11 órára, a képviselőház külügyi bizottságát pedig délután öt órára hívták össze. Az általános szokástól eltérően a felsőház külügyi bizottságát azért hívták össze elsőnek, mert délelőtt a képviselőház plenáris ülést tart. A két Ház külügyi bizottságaiban gróf Teleki Pál miniszterelnök beszámol római megbeszéléseiről, Csáky István gróf külügyminiszter pedig az általános külpolitikai helyzetről. Politikai körökben a két beszámoló iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Szenegál csapatokat szállít egy francia luxusgőzös az európai frontra (Newyork). A »Queen Mary« és a »Mauretania« után most az »Isle de France« francia lukszusgőzöst is a szövetkezett hatalmak csapatszállításainak szolgálatába akarják állítani. A hajót szürkére festik, személyzetét kiegészítik és az élelmiszerraktárakat is feltöltik. Az »Isle de France« már a legközelebbi napokban elindul a nyugatafrikai Szenegáliába, ahonnan Szenegál csapatokat visz az európai frontra. A felsőházi bizottság letárgyalta a honvédjavaslatot A felsőház véderő, közjogi és igazságügyi bizottsága április 2-án, kedden délelőtt József királyi herceg elnöklésével együttes ülést tartott s azon a honvédség felső vezetésének átszervezése következtében szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A kormány részéről vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter és Antal István igzaságügyi államtitkár volt jelen s megjelent az ülésen Albrecht királyi herceg és József Ferenc királyi herceg is. Apponyi Károly gróf előadó ismertetése, Szilágyi Lajos, Tomcsányi Móric és Balogh Jenő hozzászólása, valamint vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter felvilágosításai után az együttes bizottság egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot. " Elkeltek az orosházi tenyészállatok Budapesten Az idei országos tenyészállatkiállítás és vásár újabb sikereket, illetve eredményeket hozott az orosházi állattenyésztőknek. Különösen fejlett szarvasmarhatenyésztőink arattak sikereket, mert már a kiállítás második napján minden állatuk elkelt. Sajnos, nem olyan áron, mint teyésztőink remélték, de mégis megkapták az eladásnál azt az összeget, ami a szarvasmarhatenyésztés mai árviszonyai mellett kiadásukat fedezi és párpengős hasznot is biztosít. A kiállítás kitüntetéseit még nem hozták nyilvánosságra, mert a bírálatokat még tegnap is folytatták. A bizottság nem bírt készen lenni az osztályozással, mert a kiállított anyag szokatlanul nagy volt. JÉGVERÉS ELLEN BIZTOSÍTSA VETÉSÉT