Orosházi Hírlap, 1959. július-szeptember (4. évfolyam, 27-39. szám)
1959-07-02 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI % / MB*úlius 2., csütörtök MUNKÁSOK: PIROSHOK PQUTIKHI HEMIPia tv. évfolyam. 27 szám ;; ___________ I • KISZORUL 1 RÉGI, 1/ ELAVULJ Országos szövetkezeti napot ünnepelünk. Mint minden ünnepnek, a szövetkezeti napnak is megvan a miértje. Egy új, egy nagyszerű gondolat elhintett magva fává nőtt, terebélyesedik, ízes gyümölcsöt, üdítő árnyat ad a hozzá fordulóknak. Igen, a szövetkezeti mozgalom gondolata hazánkban új. Nincsenek régi hagyományok. Ami a szövetkezeti mozgalom közül is egyik legfontosabb, a tsz-mozgalom mindössze 10 éves múltra tekint vissza, így nem csoda, hogy szövetkezeteink egy része még nem tudta saját javára hasznosítani mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a nagyüzemi, társas gazdálkodás nyújt. Ma még városunkban, járásunkban találunk egymáshoz közel, jól és gyengébben gazdálkodó szövetkezetet. A szövetkezeti gondolat mély gyökeret engedett a dolgozó parasztokban, éspedig az egyik szövetkezetben a tagok már gazdának érzik magukat és azt vallják: maguk és családjuk boldogulásának előfeltétele a közös gazdaság fejlesztése. Ezekben a volt napszámos summás már nem húz a „zöldre feketét’, a volt középparaszt már nem hangoztatja „ez nem az enyém, ez közös”. A másik szövetkezetben, ahol ez nincs meg, természetesen csak bugdácsolva haladnak előre. Különösen sok tapasztalat tanúsítja, ha a mindennapi munkában érvényre jut a szövetkezeti demokrácia, a közösségbe tömörült dolgozó parasztok anyagi és szellemi összefogása hatalmas erővé válik. Ebből fakad, hogy az ilyen jól működő tsz-ekben a tagok — agrárproletárok, kis- és középparasztok — tudásuk és tapasztalataik legjavát adják a közösség javára. A szövetkezeti parasztok nagyszerű, kezdeményező és alkotó készsége bontakozik ki már eddig is a társas gazdálkodás eredményeként. Természetesen ez alkalommal sem volna helyes elhallgatni, hogy sokan az egyéniek közül ragaszkodnak az apja, nagyapja által kitaposott úthoz. Hogy miért? Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok generációkon át abból a reményből táplálkoztak, hogy valamiképpen gazdag parasztokká váljanak. Persze nagyon kevesen gazdagodtak meg, azokat is fűtötte a jómódú paraszti ideál, így van ez ma is! Igaz — tudják a középparasztok is — ma már a régi értelemben vett meggazdagodásról nem lehet szó. Ezért egész más úton, a meglevő gazdaságuk erősítésével akarják elérni a gazdagodást. (Fejlesztik állatállományukat, gazdasági épületet, lakóházat építenek, taníttatják gyermeküket stb.) Ezért mondják aztán: „legkevesebb, ha a mostani helyzet állandósul". És persze táplálja ezt a gondolkodást a maradiság, félelem az újtól — „az egyéni paraszt szabadsága” — stb. Jól lehet e „szabadság” látástól vakulásig tartó munkát jelent az egész családnak, de a férjnek, feleségnek biztosan. riasztotta a közös gazdálkodást. Az egyénileg dolgozó paraszt Lehetne sorolni az ilyen !éldá gürcöl, kuporgat, hogy öregsége kat- Mindegyik bizonyítja, hogy te valamit összehozzon. A szövet- lépésről, lépésre a fejlődés terkezetben viszont, ahol a kormány tényszerűen kiszorítja a régit, az határozata alapján életbe lépett elavultat. így jutunk majd el a nyugdíjrendelet, a tsz-paraszt,ha is, hogy dolgozó parasztjának már kevesebb félnivalója gunk megérti: az egész kisüzemi van az öregségtől. Mindennek parcella-gazdálkodás felett eljárt megértése hozzájárult ahhoz, az idő, hogy egyre többen ki számi ! Talán egy kicsit ma ezt is üatásból, ki meggyőződésből — vánepeljük. Ára: 30 fillér Mindenki megtalálja munkáját egy meglitt közösségben. — A legifjabbak hagymát szednek, az asszonyok meszelnek, zsákot javítanak, tarhevlyát készítenek. — Könnyebb ez, mint a marokszedéd, ezt már a gép csinálja. — A férfiak aratnak, tehénistállót építenek? Este pedigl hódolnak kugYT Szenved Amikneki Mai számunkból: , t ------------------------ i , Osztálybéke i i | Hogyan készülődik f » i az Orosházi Kinizsi az EB II 1 . küzdelmeire? 1 '• »«d*» 1 » . » Elsőnek a l)«**_ Tsz kezdte az aratást piros masina róla a 100 holdnyi, őszi árpatáblát. Tarján János kombájnos biztos kezében halad a gép, s gyűlik, gyűlik az árpa a tartályban. Egy percre megáll <nak, vizet öntenek a hűtőbe. Kiss Józsefelé és Szegedi László fent a gépen letörlik verejtéküket. A kombájn mellett a vontatóba öm„ tik a gabona. A központba ví szik, a magtárba. — 24-én a gépállomás két kombájnjával kezdték meg az a ratást — mondja Domokos Rozália munkacsapatvezető. — Az. egyiknek eltört a függesztett szalmakocsija, de holnapra már megjavítják. — És milven eddig a termés?— 17—18 mázsás az átlag. De volt olyan rész, ahol 21 mázsát takarítottunk be egy holdról. A hét végére befejezzük az árpa aratását. Hétfőn 8 kombájn kezdte meg az aratást — veszi át a szót Tarján Sándor kombájnos, aki bátytjával váltásban dolgozik. — Sőt egy újfajta rendvágó is munká ■ba állt. Holecska István növénytermesztési brigádvezetőt kérdezzük meg, hogyan szervezték meg az aratást? — 640 hold búzát, 225 hold őszi árpát és 20 hold zabot aratunk. A 8 kombájn mellett pár száz holdat a szovjet gyármányú új rendvágóval vágunk le, amely 40—50 holdat is arat rendbe naponta. — És kedvezőtlen idő esetén? — Akár 30—40 kasza is megindulhat. Most közel százan dolgoznak az aratásban Jó a munkaviszony, jó a munkaszervezés — tűnik ki a beszélgetésből. — Megindult az üzemi konyha — folytatja. — Több mint 400 személyre főznek és a munkahelyre szállítják az ebédet. — És mint régi szakember, milyen termést vár? — Búzából 13 mázsát. Árpából? Fogadtunk az egyik laboránssal. Ő azt mondja 18, én azt mondom 16. A tét egy liter bor. — De nem bánnám, ha elveszteném a fogadást. — További jó munkát — búcsúzunk. (Raffai) Haragos zöld kukoricatáblák maradnak el a gépkocsink mellett kavargó porban. Nem messze az út mentén, a Dózsa Tsz konyha- és gyümölcskertészetében apró emberkék szorgoskodnak. Az iskolások a nyári szünetben gyomlálják a gazt, kapálják a fák alját. A felnőttek pedig aratnak. Belső hosszú soron, a Dózsa Tér 4-es üzemegységében hatalmas Új termelőszövetkezet Június 28-án Kossuth néven új termelőszövetkezet alakult Békés - Sámsonban. A 34 tag Tassi Sándor elvtársat választotta elnöknek. 160 kat. holdon ősszel kezdik meg a munkát. Az új tsz iránt a községben igen nagy a* 1 érdeklődés S. I, :500 holdat géppel aratnak 723 hold kalászosból több mint 1 500 holdat géppel aratnak a nagy_ ,• 1 szénást Lenin Tsz-ben. Június 25- jén két kombájn, 3 aratógép és 7 ® 1 kis kasza megkezdte a 83 holdas, > lösz árpa-tábla aratását.