Orosházi Hírlap, 1971. április-június (16. évfolyam, 38-74. szám)

1971-06-03 / 63. szám

1971. JÚNIUS 3, CSÜTÖRTÖK ÁRA: 80 fiLlér XVI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Csak a pénzért tanulunk ? Egyik nagyüzemünk irodájában hallottam a következő beszélgetést: „És legalább lesz értelme a sok tanulásnak, már így gondolom..." — és két ujját úgy dörzsölte, amiről egyezményesen mindenkinek a pénz jut eszébe. „Nem tudom, biztosan" — így a másik. „Mert ha nem, akkor nincs értelme” — summázta amaz és fejcsóválva tovább imitálta a pénzszámolást. Goromba leegyszerűsítés ez, a minden dolog azonnali forintra helyettesítésének divatos szemlélete. Kétségtelen, hogy közvetetten forintosítható minden ismeret, de az egyén számára mégsem ez az egyetlen lényeges. Abban a korban élünk, amikor az információk, szakmai és általános ismeretek tömege zúdul az emberre. Egyszerűen létkérdés az, hogy a maga területén mindenki lépést tartson a fejlődéssel, mert ami tegnap még jó, vagy elég volt, mára kevés, s amiben ma még elsők lehettünk, holnapra lemaradhatunk. Permanens folyamat az állandó tanulás és egy-egy képesítés elérése sem jelentheti, hogy most már egyszer s mindenkorra sutba vághatjuk a könyvet. Ismerek egy osztályvezetőt, aki évekkel ezelőtt befejezte középfokú tanulmányait s mintha valami betegségtől szabadult volna meg, azóta könyvet sem vett a kezébe. Elérte azt, amit akart, a kinevezést, a magasabb fizetést, csak éppen az nem jut az eszébe, hogy az tegnapra volt elég, mára és holnapra már nem. A tanulás mindenáron való forintosítása éppen azzal a veszéllyel jár, hogy egy határ elérésekor elégedetté, szellemi restté teszi az embert. Vannak az anyagias szemléletnek egészen kirívó példái is. Ugyanabban az üzemben gyakornokként dolgozott egy felsőfokú technikus, kezdő fizetéssel. Egy-két hónap után odébbállt, benzinkutas lett, mert „itt munka közben senki vagyok ugyan, de munka után valaki, mert van pénzem” — mondta és elegánsan visszafizette az ösztöndíjat. Kétségtelen, hogy ma még van ellentmondás a végzett munka társadalmi hasznossága és az anyagi elismerés között, de az alkotó munkához nem elegendő a tehetség és a tudás, türelem is kell. S mi az, ami ezt megölheti? Ez esetiben éppen a túlzott anyagiasság, az, hogy a tanulás hallatán egyeseknek mindjárt pénzszámolásra áll a kezük. Pedig — ha kissé közhelyszerű is, de igaz — nem biztos, hogy mindent csak a pénz jelent. Káeleszt Ferenc Százmilliós rekonstrukció a baromfiiparban Fejlesztés Öt szakaszban • Kétezer vagonra nő a kapacitás — Szociális létesítmények Az elmúlt tíz esztendőben fedezethiány és szemléleti problémák miatt nem történt érdemi műszaki fejlesztés a baromfi-iparban. A feldolgozandó baj randi mennyisége viszont ez idő alatt 500 vagonról ezerre emelkedett, s az orosházi gyár termékei iránti kereslet is nőtt. A baromfiipar vezetői éppen ezért a negyedik ötéves terv időszakára jóváhagyták a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyárának rekonstrukciós programját. A terv előkészítése után a munka kisebb része tavaly, zöme az idén kezdődött és a beruházási program szerint 1975-ben fejeződik be. Az építkezés idején nemcsak a szokásos, hanem inkább nagyobb ütemben folytatni kell a termelést is. A rekonstrukciót a beruházási program szerint több ütemben, a fontossági sorrend és a technológiai folyamatok kapcsolatának figyelembevételével végzik. Az első ütemben — az idén — az elektromos energiát biztosító tápkábelhálózat építése, a víztorony és az azt kiszolgáló rendszerek létrehozása, a korszerű energiaforrás, a gáz biztosítása a feladat. Ugyancsak az első ütemben készül el az új, kétszintes univerzális baromfifeldolgozó, a hozzá tartozó átvevővel. A második ütemben, 1972— 73-ban elkészül a gépház, a hűtőház, a gyorsfagyasztó és tároló rendszer, valamint az üzemhez tartozó napközi és bölcsőde. Ezt követően 1973—74-ben csomagoló üzem, majd az édőáru fogadására alkalmas mérőhely, gépkocsiszerviz és általános javítóműhely épül. Az utolsó ütemben irodaház, szociális épület és egyéb létesítmény készül. Tavaly mintegy tíz, az idén pedig 24 millió forintot emészt fel a rekonstrukció, amelynek teljes összege százmillió forint feletti. A nagyarányú fejlesztési program megvalósulásával az orosházi gyár baromfifeldolgozó kapacitása kétezer vagon lesz. Az önköltségcsökkentés és a termelékenység javítására megfelelő technológiát alakítanak ki. A termelőegységek rekonstrukciója mellett nem feledkeznek meg a dolgozók szociális körülményeinek javításáról sem, amelynek egy lépcsője lesz a már említett, jövőre épülő napközi és bölcsőde. A korszerű üzemek önmagukban is kedvezőbb munkakörülményeket teremtenek, s lesz néhány olyan üzemrész, ahol laboratóriumi munkakörülményeket tudnak teremteni A savanyú tej nyomában Az ipar a kereskedelmet, a kereskedelem az ipart okolja Az utóbbi időben több olvasónk panaszolta, nem megfelelő a tej minősége, vagy már az üzletben felhívják a figyelmet arra, hogy savanyú a tej, s így csak altatás céljára alkalmas, vagy otthon éri a kellemetlen meglepetés. Kedden reggel nemcsak a boltokból, hanem a tejivóból is hasonló panasz érkezett, már hét órakor sem tudtak tejet adni. Mint a kereskedelmi szervektől megtudtuk, az elmúlt hetekben sem a szállítás rendszeressége, sem a minőség nem volt megfelelő. Egymás után jelentették a kisebb és nagyobb üzletek, hogy savanyú a tej, nem lehet eladni. Kedden délelőtt a Gyopárhalmi Tejüzemtől kértünk tájékoztatót, ahol a következőket mondották: — Hétfőn az egyik hűtőgépünk elromlott, nem tudtuk a megfelelő mennyiségű tejet leszállítani. A hibát sikerült kijavítani, s kedden délelőtt, illetve délután már jó minőségű tejet vittünk az üzletekbe. Azt egyébként nem fogadjuk el, hogy hetek óta probléma lenne a tejjel, mert a 30 ezer kalória/órás hűtőkapacitás a legnagyobb melegben is elegendő. Eddig a kereskedelem és az ipar, ismételten csak eltérő vélemények, amelyben a legszomorúbb, hogy a harmadik, a fogyasztó ezúttal nem nevető, hanem jogosan bosszankodó. A ké_ itélhúzás helyett mindenesetre sokkal célszerűbb lenne, ha a nyári hónapokban — mert ugye a nyáron rendszerint meleg van! ! — az ipar és a kereskedelem egyaránt jobban ügyelne a romlandó élelmiszerekre. „Vezess kiválóan" verseny tanulóvezetőknek Az MHSZ orosházi járási vezetősége és a Békés megyei MHSZ vezetősége gépjárműiskolája június 9-én Békéscsabán „Vezess kiválóan” címmel versenyt rendez az orosházi szakmásított gépjárműtanfolyam hallgatóinak. A leendő gépjárművezetők június 28-án vizsgáznak majd, melyre hasznos bemelegítésnek ígérkezik ez a verseny. Aki ezen a vetélkedőn a hallgatók közül első helyre kerül, visszakapja a tanfolyam teljes díját és továbbjut a megyei versenyre. A verseny hat részfeladatból áll, próbára teszik a fiatalok tudását többek között a közlekedési szabályokkal, a szerkezeti és üzemeltetési ismeretekkel kapcsolatos kérdések, majd a vezetési, a hibaelhárítási gyakorlat, illetve a politikai és az általános műveltséggel összefüggő kérdések. Az osztályversenyen a második és harmadik helyezetteket oklevéllel tüntetik ki. lA megyei szántű vetélkedő első helyezettjét 1500 forinttal, a második helyezettet ezer, a harmadikat 500 forinttal jutalmazzák. Végül az országos szintű verseny díjai sorrendben 5—4, illetve háromezer forintosak. Képek -Műanyag KSZ-ből A város legnagyobb kisipari szövetkezete évente mintegy 50 millió forint termelési értéket állít elő. Képünkön a szövetkezet egyik legkeresettebb termékének, a műanyagformázó gépnek összeszerelése látható. Gondot fordít a szövetkezet a szakmunkásképzésre is. Megfelelő körülményeket teremt a fiatal szakmunkástanulók részére. (Fotó: Somogyi)