Orosházi Hírlap, 1971. július-szeptember (16. évfolyam, 75-112. szám)
1971-07-01 / 75. szám
Fél évszázados a Kínai Kommunista Párt Sanghajban, az egykori francia negyed kis utcájában, egy öreg házban ült össze 1921. július 1-én tizenkét küldött, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól fellelkesült kínai kommunisták képviseletében megalakítsa a Kínai Kommunista Pártot. A munkásosztály fiatal pártja, az országban megerősödő demokratikus és nemzeti felszabadító mozgalom igényeit megértve határozott antiimperialista és antifeudális programmal lépett fel. A kezdetben nemzeti demokratikus célokat szolgáló, majd az ellenforradalmi árulás útjára lépett Kuomintanggal kötött egységfront felbomlása után, a kínai kommunistákra rendkívül súlyos terror nehezedett. A KKP azonban nem hátrált meg, hősiesen helytállt az osztályellenség és az idegen hódítók elleni harcban. A Kína felszabadításáért folytatott hosszú és súlyos áldozatokkal teli küzdelemhez döntő segítséget nyújtott az a győzelem, amelyet a második világháború fő terheit viselő Szovjetunió aratott a hitleri fasizmus és a japán militarizmus erői felett. A kedvező nemzetközi feltételek közepette a kínai nép kommunista pártja vezetésével, 1949. október 1-én órás jelentőségű győzelmet aratott. A forradalom győzelme nyomán megszületett Kínai Népköztársaság hozzálátott, hogy gyors ütemben leküzdje a feudális és a félgyarmati helyzet okozta elmaradást. A kínai százmilliók lelkes munkáját önzetlenül támogatták a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió. Következetes tantiimperialista és békeszerető külpolitikája, internacionalista magatartása ezekben az években világszerte mind több barátot szerzett a népi Kínának. Az ötvenes évek végétől, a hatvanas évek elejétől kezdve azonban az ország politikájában sajnos negatív irányú fordulat történt. A KKP vezetésében mindinkább tért hódított az addig visszaszorított, a nagyhatalmi ábrándoktól fűtött anti- marxista, nacionalista áramlat, a KKP vezetői fokozatosan szembefordultak a testvérpártok zömével és szakadár tevékenységbe kezdtek. Az egységbontás politikája veszélybe sodorta az elért vívmányokat, s mély válságba juttatta a KKP-t és az országot. Ismeretes, hogy az SZKP, a nemzetközi kommunista mozgalom túlnyomó többsége visszautasította ezt a politikát, de ugyanakkor mindig is késznek bizonyultak a kapcsolatok elvi alapon nyugvó rendezésére. Ez a határozott és türelmes politika eredményezte, hogy az utóbbi két évben bizonyos kezdeti eredményeket sikerült elérni az állami kapcsolatok normalizálása terén. A kínai vezetők azonban, ha rá is kényszerültek a „kulturális forradalom” időszakában folytatott politika durva módszereinek megváltoztatására, elvi álláspontjukon nem változtattak: ha álcázottabban is, de folytatják a Szovjetunió, az SZKP rágalmazását, egyenlőségjelet vonnak a kommunizmust építő Szovjetunió és az imperialista Egyesült Államok közé, megpróbálják szembefordítani egymással a szocialista országokat. A magyar kommunisták mindig nagyra becsülték a KKP küzdelmét, amikor az internacionalista, forradalmi szellemben cselekedett. Most a párt megalakulásának ötvenedik évfordulóján tiszteletüket fejezik ki mindazoknak a kínai kommunistáknak, akik harcolnak a marxizmus,leninizmus, a moletárinternacionalizmus eszméi helyreállításáért, a következetes antilmnerialista politika megvalósításáért. Megőrzik hitókét hogy Kína előbb-utóbb ismét a testvéri szocialista országokkal egységben halad előre a szocializmus útján. Losoncsi Páll Linzbe utazott te „az európai biztonsági konferencia kérdésének napirendre kerülésekor csodálatra méltó egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy milyen kérdéseket kellene a konferencián megtárgyalni”. Az Arbeiter Zeitung arra is rámutat, hogy Losonczi államelnök hangsúlyozta az újságírókkal folytatott beszélgetése során azt, hogy az európai biztonsági konferencia milyen fontosságot kapott a tárgyalásokon. A „Kurier” első oldalon adta hírül, hogy milyen tárgyalásokra került sor a Hofburgban. Ez a lap is idézett Kreisky nyilatkozatából: „A legnagyobb mértékben értelmes dolog, ha két ország, amelynek fővárosai 25 percnyi repülőútra vannak egymástól, keresi az együttműködés útjait”. Kirschläger külügyminiszter véleményét így összegezte a lap: „A tárgyalások nagyon barátságos légkörben zajlottak le”. A „Wochenpresse” című hetl• Szerdán délelőtt kilenc órakor Losonczi Pál, felesége és kíséretének tagjai vidékre utaztak az osztrák főváros nyugati pályaudvaráról. A külöövön át délelőtt Linzbe érkezett, ahol Losonczi Pál hazánkkal jelentős gazdasági kapcsolatokat folytató egyesült acél- és vasgyárat tekintette meg. Délután Kremsbe, majd Dürnsteinbe látogatott el a magyar államfő és a késő esti órákban tért vissza Bécsbe. Osztrák lapvélemények a szomszédok együttműködéséről Bécs A szerdai osztrák lapok az eddiginél is bővebb terjedelemben méltatták Losonczi Pál ausztriai látogatását. A die Presse két hasábon számolt be a tárgyalásokról és az eseményekről,, kiemelte, hogy a magyar államelnök dicsérően emlékezett meg a két ország gazdasági kapcsolatairól." „ A Volksstimme ugyancsak vezető helyen számolt be, a látogatásról. A lap elsősorban az európai, biztonsági -konferencia kérdését és az osztrák—magyar kapcsolatokat emelte ki a tárgyalásokról szóló tudósításában. Az Arbeiter Zeitung első oldalán fényképet közölt a magyar—osztrák eszmecseréről „A szomszédok együttműködése” vastagbetűs képaláírással. A lap második oldalán „Csodálatra méltó egyetértés” címmel számolt be a tárgyalásokról. A tudósítás felhívja a figyelmet Kreisky-nek arra a kijelentésére, amely a tárgyalások után hangzott el. Kreisky kijelemteí Amerikai törvényhozók a titkos okmányokkal Az amerikai törvényhozás mindkét házának megküldték az Egyesült Államok indokínai háborúba való beavatkozásáról szóló titkos tanulmány 41 kötetét. Képünkön: a képviselőház katonai bizottságának tagjai a Szigorúan titkos jelzésű küldeménnyel.Telefotó — AP—MTI—KS> I Megsemmisítettek egy lőszerraktárt A dél-vietnami hazafias erők szerdán folytatták tüzérségi támadássorozatukat a Saigontól körülbelül 430 kilométernyire északkeletre fekvő Qui Nhon-ban elhelyezett hatalmas lőszerraktár ellen. A harctérről érkezett jelentések szerint a raktárt jóformán teljesen megsemmisítették. A fontos létesítményben, amelyből a környék amerikai és dél-vietnami csapatait ellátják, általában 15 000 tonna különböző típusú lőszert tárolnak. A heves robbanások a rakétatámadás után kilenc órával is állak 1 a hazafias erők!• döan ismétlődtek, a raktártól 1 s kilométernyire fekvő körzetben ; a házak körülbelül hatvan százaléka omlott össze vagy sérült meg. Halálos áldozatokról nem érkezett jelentés. Az AP a tudósítással kapcsolatban megjegyzi, hogy idén ez már a hatodik támadás volt a lőszerraktár ellen. Az amerikai hadsereg egy he jilikoptere egy Saigontól körül í J belül száz kilométernyire kelet re lezajlott katonai művelet során tévedésből amerikai katonákra lőtt ki rakétákat, megsebesítve 12 embert. Angiid képviselők a Közös Piac ellen A kormányzó konzervatív párt parlamenti képviselőinek egy kis csoportja „Közös Piacellenes tájékoztató bizottságot” alakított. Az ország Közös Piac-i belépését ellenző képviselők EGK-ellenes sokszorosítványokat és tájékoztató anyagokat kívánnak terjeszteni a parlamenti képviselők között. Célunk, megakadályozni, hogy a kormány többséget biztosítson magának az alsóházban Nagy-Britannia Közös Piaci csatlakozása kérdésében. Az őszi sorsdöntő parlamenti szavazás előjátékaként máris kezdődik tehát a pártok között, illetve a pártokon belül a propaganda-kampány. A konzervatív párt kedden bejelentette, hogy július 14-én rendkívüli országos értekezletet rendez, amelyen népszerűsíteni kívánja a belépés gondolatát. Az ellenzéki munkáspárt három nappal később, július 17-én szintén rendkívüli konferenciát tart a kérdésről. (MTD lap első oldalán Losonczi Pál fényképével jelent meg. A lap „A mai Magyarország” című cikkében számol be a Losonczi - látogatás kapcsán a magyar külpolitikáról Budapesten járt külpolitikai rovatvezetőjének, Lucian Meyselnek tollából, aki interjút készített magyar külpolitikusokkal. ,,A homlokzat vagy valóság” című cikket a schönbrunni fogadáson készült fénykép egészítette ki, amely Losoncai Pál és Franz Jonas feleségük társaságában látható. A vidéki lapok is méltatják a magyar államfő utazásának jelentőségét. A „Vorarlberger Nachrichten” magyar lapokból közölt sajtószemlét és főként az osztrák—magyar gazdasági kapcsolatokat emelte ki. A cikk címe: „Magyarország jó kapcsolatokra törekszik Ausztriával.” Az osztrák rádió és televízió továbbra is vezető helyen számolt be Losonczi Pál ausztriai látogatásáról. Lesz-e nukleáris öthatalmi értekezlet? Washington Az amerikai kormány nem reagált pozitívan az öt nukleáris nagyhatalom leszerelési értekezletére tett szovjet javaslatra. Az értekezlet gondolatát Brezsnyev vetette fel először az SZKP 24. kongresszusán elhangzott beszámolójában: a szovjet nagykövetek azóta hivatalosan megkeresték mind az öt nukleáris hatalom kormányát a javaslattal. A washingtoni külügyminisztérium most viszont olyan nyilatkozatot tett közzé, amely fenntartásokkal él. A nyilatkozatot azért vélte szükségesnél a külügyminisztérium, mert a Genfben kedden megnyílt leszerelési értekezleti ülésszakon Leonard amerikai képviselő beszédét optimista értelmezések kísérték a leszerelési értekezlet köreiben. Washingtonban nyomban siettek leszögezni, hogy Leonard beszéde „nem jelent választ, Brezsnyev javaslatára”. „A külügyiminisztérium most tanulmányozza a szovjet javaslatot, amely alapos megfontolást érdemel. Egy ilyen konferencia azonban alapos előkészítést igényel” — hangoztatja a nyilakozás Hakától Asszuátiig. A fellahok világában Alexandria feledhetetlen látványával telve autóbuszra szállt csoportunk. Irány: vissza Kairóba. Mint vezetőnk közölte, nem a sivatagi betonon — talán a háború miatt — hanem a „mezőgazdasági” úton. Kissé csalódottan vettük tudomásul. Azt hittük, mellékutakon fogunk dülöngélni, dupla menetidőben. Tévedtünk. Négysávos sztrádán robogott velünk a busz, városinak is beillő országúti forgalomban. Szerencsénk volt, hogy erre az útvonalra irányítottak bennünket. Feltárult előttünk a Nílus-vidék — pontosabban a Nílusdelta — kánaánja. Kitűnően megművelt gabonaföldek, kertek és gyümölcsligetek között suhantunk, pálmák alatt. A Nilus-csatornán vitorlások. Alexandria és Kairo között árut szállítanak le- és fel a keskeny viziúton. Ezúttal nem a széltől hajtva. Turbánom fellahok kötélen vontatták hajóikat. Ha szélesebb lett volna a víz, ha nem szikrázott volna az egyiptomi nap, ha nem egzotikus növényzet, adta volna a keretet, valahol az egykori Volga mentén képzelhettük volna magunkat. De a vízparton teve- és szamárkaravánok vonultak, a csúcsok fürge léptekkel igyekeztek a méltóságteljesen lomha járású „sivatagi hajók” nyomába lépni. A szántóföldek időnként már kertszerűen gondos művelése még azoknak az útitársaknak is feltűnt, akiknek egyébként messze esik szakmája a mezőgazdaságtól. A földeken — bármerre is tekintettünk — a fellahok, az egyiptomi parasztok sűrű csapatai szorgalmasan végezték munkájukat, cáfolva minden hiedelmet és előítéletet, amely általában az arabok munkakészségéről él bennünk. Nem kell hozzá magyarázat, ilyen paradicsomot teremteni csak ott lehet, ahol szeretik a földet. És Egyiptomban szeretik. Ritka kincs a föld. Az ország egymillió négyzetkilométeres területéből, mindössze 3,3 százalék művelhető. A forradalom után, a földosztás során kétmillió fellah kapott földet. A művelhető terület jelentős részén termelőszövetkezeti társulások működnek. A Nílus-delta elénk táruló gazdag panorámája arról tanúskodik, hogy a föld értékét illetően semmit sem változott szemléletük azzal, hogy most szövetkezetekben dolgoznak. Itt valóban nincs minden talpalatnyi hely, akárcsak minden víz, amely az égből nem hullván, a V.