Orosházi Hírlap, 1971. október-december (16. évfolyam, 114-150. szám)

1971-10-24 / 123. szám

1971. OKTÓBER 24, VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XVL ÉVFOLYAM, 123. SZÁM A küldött­értekezletek elé Holnap, október 23-én délelőtt kilenc órakor a Petőfi Művelő­dési Központ koncerttermében összeül a város legmagasabb KISZ-fóruma, a küldöttértekez­let. Városi szinten ez az utolsó, de legjelentősebb mozzanata a számvetésnek. Az alapszerveze­tekben az elmúlt hetekben érté­kelték a KISZ VII. kongresszusa óta eltelt munkát, eredménye­ket. Megválasztották az alap­­szervezeti vezetőségeket küldöt­teket KISZ, és csúcsbizottságo­kat Örömmel nyugtázhatjuk, hogy alapszervezeteink becsülettel áll­ták meg helyüket sikeresen haj­tották végre a feladatokat. Mindezt gondos előkészítő mun­ka előzte meg, hisz minden erőt figyelmet, elsősorban az alap­szervezeti vezetőségválasztások, üzemi, tanintézeti küldöttérte­kezletek sikeréért összpontosí­tottak. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongres­­­szusa óta négy év telt el Ezen időszak nagy jelentőségű és po­zitív változásokat hozott az ifjú­ság életében. Az elmúlt időszak változásai pártunk politikájának, a társadalom segíteni akarásá­nak köszönhető. Bizonyíték az MSZMP 1970. február 19-i ifjú­ságpolitikai határozata, melynek létét a társadalom fejlődése kö­vetelte. A párthatározat félreérthetet­­len­ kimondja, hogy az ifjúság nevelése társadalmi ügy, azt a felnőtt társadalomnak is tuda­tosabban kell segíteni. A határo­zat megjelenése óta jelentős a fejlődés az ifjúság megítélése, segítése terén, a fiatalok bevo­nása a választott testületek mun­kájába. Eddig a feldolgozás, elemzés és megértés, most a ha­tározat gyakorlati végrehajtása következik minden szinten. Pár­tunk X. kongresszusa e határo­zatot elfogadta és megerősítet­te. Ehhez párosul az a tény, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésén elfogadta az Ifjúsági Tör­vényt, mely kötelességet és jo­got biztosít, ugyanakkor helyt­állást kér az ifjúságtól. Ezek alapján küldöttértekez­letünk feladata, hogy elemezze, értékelje az eltelt időszak mun­káját, meghatározza a városi KISZ-nek, a város ifjúságának legfontosabb feladatait. A kül­döttértekezlet sikere a jövő munkájának záloga. Napirenden A korszerűtlen lakótelepek felszámolása Október 22-én, pénteken dél­előtt Mihály András tanácsai­nak vezetésével ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizott­sága. Elsőként beszámoló hang­­zott el a lejárt határidejű vb­határozatok végrehajtásáról, majd a dr. Molnár Ferenc igazgató-főorvos előterjesztésé­ben — a kórház munkájáról szóló jelentést vitatta meg a végrehajtó bizottság. Harma­dik napirendi pontként a szo­ciális körülményekben nem megfelelő lakótelepek felszámo­lására vonatkozó rendelkezé­sek végrehajtásának tapasztala­tait értékelte, Seebauer Béla, az építési és közlekedési osz­tály vezetője előterjesztésében. Ez utóbbbi témával kapcso­latban megállapítható, hogy a községportai telep felszámolá­sa a tervek szerint halad. Az 1968-ban kezdődött építési ak­ció keretében eddig harminc új lakást építettek, tizenegy putrit lebontottak, tíz családot pedig elfogadható helyre tele­pítettek. A városra nézve ked­vező az a döntés, hogy hu­szonöt lakás helyett 34 építé­sére biztosítottak keretet, s így a Községporlad telep felszámo­lása a tervezettnél öt évvel ko­rábban, 1980-ra befejeződhet A kedvezmény ® feltételekkel biztosított kölcsönt — a fel­világosító munka eredménye­ként — mind többen igénybe veszik, s így az érdekeltek maguk is vállalják az építke­zést Hétfőn foglalkozást tart a kertészeti szakkör Október 25-én, holnap este fél hétkor tartja következő foglal­kozását a Petőfi Művelődési Központ kertészeti szakköre. Ez­úttal Kátai Sándor, a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola tanára „A talaj biológiája” címmel tart elő­adást az érdeklődők részére, Szinhazi jegyzet Méhes—Majláth: Mi férfiak Kellemes, könnyed szórako­zásnak ígérkezett a szerda esti zenés vígjáték, a „Mi férfiak”. A darab nem is okozott csa­lódást, sőt, fordulatos cselek­ménye, tipikus figurái, szelle­mes humora kínálta a lehető­séget, hogy rendező és színész tartalmassá is tegye a nézők számára a színházban töltött órákat A békéscsabai Jókai Színház művészei éltek is ez­zel a lehetőséggel Méhes György romániai magyar író hálás témát választott, a szí­nész családi életét S itt ne lenne kíváncsi a kulisszák mö­götti világra — olyankor talán jobban is, mint arra, amit a színpadon láthat Az író fel­lebbenti azt A bizonyos titok­zatosság-fátylat s megmutatja: íme a nagy mester magánélete, hét hónapja! Semmi titok, semmi rendkívüli, úgy él, mint más földi halandó, ebédel, ve­szekszik, gyerekeket nevel vagy legalábbis próbál nevelni. Igaz, szürkének, közönséges­nek érzi az otthoni életet bör­tönnek a lakást —, ahol ki­szolgálják, körüludvarolják. S amíg ő szállni szeretne, a fe­lesége bevásárol, takarít, mos, vasal, s nem marad ideje, energiája vele együtt repülni —, merthogy ő „stoppolja a szárnyait’’. Már­mint a mű­vész úrét Ám jön a váratlan fordulat. Egy pályázat jóvoltá­ból sztár lesz a feleség, és he­lyét míg ő a tévében moso­lyogva tanácsokat ad a példás családi élethez, már-már egy fiatal lány foglalja el Hála a gyerekek harciasságának, meg az okos feleségnek, végül még­is helyrebillen a családi egyen­súly. Balogh Géza rendező meg­látta Méhes György darabjá­ban a nevetve igazat-mondás lényegét. A jórészt jellem­­komikumra épülő vígjáték fi­gurái hiteles alakok, mai em­berek. A kedvesen öntömjéne­­ző színész, a feleség, az egy­mással civódó kamaszok, és a többiek nagyon is tipikus jel­lemvonásokat hordoznak, nem egy problémájuk a néző szá­mára ismerős. Csupán a ripor­ter-magnóval fótó-futó jóbarát Mimi alakja harsányabb kissé a darab hangvételénél. A cse­lekmény jól összefogott, pergő ritmusú, egy-egy jelenet ügye­sen előkészíti a következőt A szereplők közül mindeneik­ előtt az Ágit alakító Tóth Ga­bi és Erika szerepében Felkai Eszter tetszett. Tóth Gabi Ági­ja igaza bakfis volt teli játé­­kos-kedves, gyermekes csí­nyekkel, könnyen nevető-síró­­san. A szerep adta lehetőségen belül végigjátszotta a tizen­éves lányok színes, oly gyorsan változó, sokféle énjét. Felkai Eszter, mint a színészt áhítat­tal tisztelő, titkon szerelmes nő ,szintén önfeledten játszott. A célratörő, ám az áhított szi­tuációban ijedt kislánnyá vá­ló, egyszerre rámenős és fé­lénk ,végül pedig a valóságtól kijózanodó fiatalt hitelesen formálta meg. Finom humorá­val sikert aratott Anna szere­pében Barcsa Éva, mértéktar­tó játékával kedvesen, kön­­­nyedén rajzolta meg Péter, a színész férj figuráját Cserényi Béla. Nem maradt el mögöt­tük mint Gabi, a lázadó ka­masz, Garai Róbert sem. A külsőségekben is harsány (ta­lán kissé túlzottan is az), Mimi szerepében Dénes Piroskát lát­tuk, a részeges Jámbort pe­dig Lakky József alakí­totta. Külön kell szólni Majláth Jú­lia kellemes zenéjéről, s a tánc­betétekről, amelyek koreográ­fiáját Felkai Eszter készítette. S végül két megjegyzés: a szövegmondásban előfordult egy-két hibától szívesen elte­kintettünk volna. A másik: s függöny megint csak kínosan vánszorgott a jelenet hatásos befejezéséhez tartozó összecsa­­pódás helyett. Tóth Ibolya KISZ vezetőségválasztó értekezlet az üveggyárban Az Orosházi Üveggyár KISZ­ bizottsága október 19-én tar­totta vezetőségválasztó küldött­értekezletét. Az elnökségben helyet foglalt Ambrus Pál, az MSZMP városi bizottságának titkára, Móricz József, a városi KISZ-bizottság titkára, Varga Imre, a megyei KISZ-bizottság osztályvezetője, Czina Sándor, a gyár igazgatója, Tarján Jó­zsef, az üzemi pártbizottság titkára és Molnár Gyula, a gyár szakszervezeti bizottságá­nak titkára. Az értekezleten részt vettek a gyár tizenhat alapszervezetének küldöttei. Elsőként a Kulich Gyula Út­törőcsapat tagjai­­ köszöntötték a küldöttértekezletet, majd K. Tóth László, az üzemi KISZ- bizottság titkára tartott beszá­molót, amelyben értékelte a KISZ-fiatalok kétéves munká­­ját. Szólt a termelést segítő te­vékenységről, a szakmunkás­képzésről, a fiatalok politikai és társadalmi munkájáról. A beszámoló foglalkozott azok­kal­­ a gondokkal is, mint pél­dául a lakásprobléma, amelyek sok nehézséget okoznak. A két­éves munkát értékelő beszámo­ló végül a soron következő feladatokkal foglalkozott, kü­lönös tekintettel a nemrég el­fogadott Ifjúsági Törvényben foglaltak­ra. A vita után megválasztották az új, huszonkét tagú KISZ-bi­­zottságot, amely ezt követően megtartotta első ülését. Ezer­­kilenctagú végrehajtó bizottsá­got választottak, amelynek tag­­jai: K. Tóth László, Antali Zoltán, Fodor István, Jagri Ka­talin, Molnár Ernő, Tóth Er­zsébet, Tóth Sándor, Szalai Irén és Vagyon Ferenc. Az üveggyár a KISZ-bizottság tit­kára ismét K. Tóth László lett. «8C<»esBasBBaBsaBBa9StB98»3a9fi«fla»ssssaca89sssaseaBS9eM8sses9esBe9Bsassflss9se*: Békéstől Hevesig Orosházi Faipari Vállalat új termékeivel nemcsak a megyé­ben, hanem az ország más ré­szeiben is ismertté váltak. Fel­vételüket az asztalosműhelyben készült, ahol nagy gonddal ál­lítják össze a bútorokat (Fotó: Somogyi) Két érdekes természettudományi előadás Múzeum rendezésében a Múzeu­mi Hónap keretében október 25-én, hétfőn délután öt órakor két természettudományi előadás­­ra kerül sor a Művelődési Köz­pont értelmiségi klubjában. El­sőként „Orosháza környékének védett növényritkaságai” címmel dr. Kiss István, a Szegedi Ta­nárképző Főiskola botanikai tanszékvezető tanára tart elő­adást. Ezt követően Murvay Ár­pád, a Madártani Intézet mun­katársa, a Magyar Biológiai Tár­­saság tagja „A Kardoskút—Fe­hértavi természetvédelmi terü­let és madárvilága” címmel tart diavetítéssel kísért előadást. A Nagytatársánc és a Csorvás határában levő „tárág­­gyökér” lelőhely az elmúlt évben, a kar­doskúti Fehér-tó pedig 1966-ban több évi kutatómunka és meg­figyeléssorozat eredményeként természetvédelmi terület lett. Érdeme felfigyelni ezekre an­nál is inkább, mert szakmai kö­rökben határainkon túl is ismer­­tek ezek. Jó, ha megismerjük la­kóhelyünk környékét, sok érde­kes tudnivalóval gazdagodha­tunk, amelyek a városi ember számára is érdekesek. Éppen ezért nemcsak a szakemberek, hanem valamennyi érdeklődő számára hasznosnak ígérkezik a holnap délutáni program. A Hazafias Népfront Városi Bizottsága, a Petőfi Művelődési Központ és a Szántó Kovács

Next