Orosházi Hírlap, 1972. április-június (17. évfolyam, 39-75. szám)
1972-04-11 / 42. szám
fing proletárjai, egyesüljetek ! A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG OROSHÁZI KIADÁSA 1912. ÁPRILIS 1L, KEDD Ára: I.— forint XVII. ÉVFOLYAM. 12. SZÁM Milliók cselekvő részvételével Nagy társadalmi jelentőségű, milliók mindennapos tevékenységét érintő ügyben hozott határozatot pénteki ülésén a kormány. A legfontosabb emberi tevékenységről, a munkáról, a munka színvonalának, hatékonyságának növeléséről, a kiváló munkát végző dolgozók és kollektívák megbecsüléséről, anyagi és erkölcsi elismeréséről, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről, korszerűsítéséről intézkedett. A X. pártkongresszus a gazdasági építőmunka minőségileg magasabb szintjét, az intenzív gazdaságfejlesztésre történő áttérést jelölte meg, a szocializmus teljes felépítésének hosszútávú feladataként. E nagyjelentőségű társadalmi cél eléréséhez arra is szükség van, hogy a lelkesítő feladatok teljesülését közüggyé tegyük és megvalósításukhoz a dolgozó milliók cselekvő támogatását is megnyerjük. A kormányhatározat ezt a következőképpen fogalmazza meg: „A munkaverseny-mozgalom a szocializmus magasabb fokán történő építésének nagy erőforrása és legszélesebb társadalmi bázisa. Bontos rendeltetése, hogy bátorítsa a dolgozók politikai egyetértését és cselekvő közreműködését a gazdaság intenzív fejlesztésében, a nemzeti jövedelem gyors ütemű növelésében, a szocialista demokratizmus országos és munkahelyi érvényesítésében, a szocialista emberi viszonyok kiteljesedésében. A szocialista munkaverseny elsősorban munkahelyi mozgalom, amelynek súlypontja a termelés. Egyben fontos politikai tényező is, a munkához, a társadalomhoz való szocialista viszony megnyilvánulása...” Joggal vetődik fel a kérdés, a szocialista munkaverseny, amely alapvetően munkamozgalom, mitől válik szocialistává? Szocialista jellegét az adja, hogy a benne résztvevő dolgozók tehetségüket, szakértelmüket tudatosan, önkéntesen hasznosítják a munkában, hogy esetenként áldozatokat hoznak, és hogy a munkabér fejében elvárható javadalmazásnál értékesebb, az átlagosnál eredményesebb tevékenységet fejtenek ki. Nem túlzás annak hangsúlyozása, hogy az ily módon végzett munka, a versenyben való aktív részvétel a dolgozók szocializmus iránti elkötelezettségét is kifejezi. Ezt a legérzékletesebben a több mint egymillió főt számláló szocialista brigádmozgalom igazolja. Melyek azok a kormányhatározatban foglalt alapvető követelmények, amelyek a munkaverseny eddigi gyakorlatához képest változásokat jelentenek Alapvető célkitűzés, hogy a munkaverseny jobban szolgálja az intenzív fejlődést, a gazdasági hatékonyság, a termelékenység, a minőség, az élet- és a munkakörülmények javítását. Ezért rendkívül fontos, hogy a közvetlen munkaversenycéllok mindenkor és rugalmasan az érintett munkaszervezeti egység termelési, gazdálkodási programjához, a vállalati szerződéses kötelezettségekhez kapcsolódjanak. Ez szakítást jelent a korábbi egyoldalú mennyiségi szemlélettel és alkalmazkodik a gazdaságirányítási rendszer követelményeihez. A kormányhatározat kiemeli, hogy a jövőben a szocialista munkaverseny szervezésében I általános érvényű követelménnyé, és gyakorlattá kell tenni a munkaverseny önkéntességét és demokratizmusát. A formális és gyakran felülről előírt munka-1 verseny-felajánlások helyett a valóságos, a dolgozók egyéni kezdeményezésének kell teret biztosítani, s ezt a kollektívákon belül is érvényesíteni kell. A határozat feloldja azt a sajátos ellentmondást is, amely az utóbbi években különösen kiéleződött, s amely abban nyilvánul meg, hogy a szakszervezetetk szervezték a munkaversenyt, a gazdasági vezetők pedig a termelő munkát. A munkaverseny közvetlen irányítása, a célkitűzések és az ösztönzési és elismerési rendszer kialakítása ezzel a gazdasági és műszaki vezetők feladatává válik, szorosan együttműködve a vállalati társadalmi szervekkel, mindenekelőtt a KISZ-szel és aj szakszervezetekkel. Állást foglal abban hogy a kormányhatározat vállalatoknál és intézményeknél a jövedelmeknek olyan elosztását valósítsák meg, amely kellően méltányolja a tartósan kiemelkedő munkát, s egységessé teszi a vállalatokon belüli ösztönzést. E téren is megszűnik az az ellentmondás és helyzet, hogy a munka 1 versenyben elért eredmények és a mindennapi termelő munka anyagi, erkölcsi elismerése különvált egymástól. A munka társadalmi rangját, megbecsülését emeli, hogy a kiemelkedő munkaeredményeik mellett példamutató magatartást tanúsító, és aktív politikai ténykedést folytató egyes dolgozók, csoportok, kollektívák munkáját a legmagasabb állami kitüntetésekkel lehet elismerni. A kormányhatározat megnyitotta az utat a munkversenymozgalom megújhodásához. A munkásokban, a dolgozókban megvan a készség a tenniakarás. Ezt bizonyítják a közelmúltban lezajlott ágazati szocialista brigádvezetői tanácskozások, a nap mint nap születő munkasikerek. A gazdasági vezetők, a társadalmi szervek feladata most az hogy ezt a tenniakarást felkarolják, okosan, ésszerűen hasznosítsák a dolgozók, a kollektívák és az egész társadalom javára. Dankovits László Szavalóverseny, irodalmi műsor a Kökénzet Napján A városi tanács vb és a járási hivatal művelődésügyi osztályai, a KISZ járási és városi bizottsága, valamint a Petőfi Művelődési Központ és annak Irodalmi Klubja a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében vasárnap, április 9-én ünnepséget rendezett a Költészet Napja tiszteletére. Délelőtt a művelődési központ koncerttermében kezdődött a program Elsőként Zana János, a Petőfi Művelődési Központ előadója mondott ünnepi megnyitót, melyben a Költészet Napját méltatta. Ezután bonyolították le a X. járású, városi szavalóversenyt. Az általános iskolás versenyzők közül a nagyszénás Iga Zsuzsanna szerezte meg az első helyet, második Ruzsinszky Erzsébet, Gádoros, harmadik Sin Aranka orosházi Ku lieh Gyula Iskola. A középiskolások közül Balogh János (Táncsics Gimnázium) lett a győztes, második helyen végzett Halász Éva (Táncsics Gimnázium), harmadik helyen pedig Szántó Éva (Mezőgazdasági Technikum). A munkásfiatalok kategóriájában Molnár Árpád szakaszvezető (műszaki laktanya) szerezte meg az első helyezést, őt követte helyezési sorrendben Horváth János (Vas, Műanyag KSz) és Petró István tizedes (műszaki laktanya). Délután a Szegedi Nemzeti Színház művészei Horváth Eszter Liszt-díjas, Kovács János Jászay-díjas, Janka Béla és Haász Miklós, valamint a délelőtti szavalóverseny első helyezettjei adtak ünnepi irodalmi műsort, Negyedszer is Aranykoszorús az orosházi Madrigál kórus Pécsett április 6-től W-ig rendezték meg a Kamarakórusok V. Országos Fesztiválját, melyre kétévenként kerül sor. Meghívás alapján tizenöt hazai, valamint a bratislavai kórus vett részt a zenei eseményen. A legjobb magyar kórusok fesztiváljára elsőként nyolc évvel ezelőtt, és azóta is minden alkalommal meghívást kap az orosházi Petőfi Művelődési Központ Madrigálegyüttese is, amely túl a zenei rendezvényen, közvetlen kapcsolatot épített ki a Pécsi Nevelők Háza Kórusával Az orosháziak április 8-án este fesztiválhangverseny keretében mutatták be programjukat a Liszt Ferenc hangversenyteremben. Ezen az esten együtt szerepeltek olyan nagy hírű kórusokkal mint a Komárom megyei Monteverdi, a HVDSZ Szilágyi Erzsébet Női Kamarakórusa, valamint a Miskolci Rónai Sándor Kórus. A hangversenyen, ahol az orosháziak az egész Tiszántúlt képviselték, különösen nagy sikert aratott a szakemberek és a zeneértő közönség körében Monteverdi Sfogava con le stelle és Szokolay Sándor— Tinódi L. Sebestyén: Egervár diadalairól való ének című szám. A kitűnően szereplő Madrigált a kórus vezetője, Szokolay Bálint karnagy vezényelte. A pécsiek lelkes tapssal köszöntötték az együttest. Több résztvevő kórus kérte, hogy a fesztiválon nyújtott teljesítményük alapján minősítsék, ezért Foorrai Miklós vezetésével neves szakemberekből álló öttagú zsűri értékelte ezeket az együtteseket. Az orosházi Madrigál szintén kért minősítést, s a szakemberek ismét, immár negyedik alkalommal méltónak találták az Aranykoszorús címre. A kórus pécsi szereplése alkalmával a Dunántúli Napló képes riportot készített az orosházi együttes vezetőjével, Szokolay Bálinttal. Felvételünk a szereplést megelőző próbák egyikén készült (Fotó: Somogyi) Holnap operaelőadás 1859-ben mutatták be először minden időik legnagyobb operáját, az Álorvosbán-t Verdinek ezt a művét április 12-én, szerdán este hét órától a Petőfi Művelődési Központ, színháztermében a Szegedi Nemzeti Színház operaegyüttesének előadásában láthatja az orosházi közönség. Közérdekű témák a tanács és a végrehajtó bizottság napirendjén Az előre elkészített munkatervnek megfelelően az első negyedévben egy alkalommal üléezett a városi tanács, három esetben pedig a végrehajtó bizottság A tanács a múlt évi költségvetési és fejlesztési zárszámadást hagyta jóvá, illetve elfogadta az idei tervet. Foglalkozott a népi ellenőrzési bizottság munkájával, a vb múlt évi tevékenységével. A végrehajtó bizottság a művelődési központ munkáját értékelte, tárgyalt Gyopáros fejlesztéséről, az OTP tevékenységéről, a város sporthelyzetéről. A második negyedévi program szerint májusban ülésezik a városi tanács, ahol a lakosság ellátását értékeli, valamint a városi ügyészségnek a törvényesség betartásáról szóló előterjesztését vitatja meg. A végrehajtó bizottság ugyancsak foglalkozik — még a tanácsülést megelőzően — a város kereskedelmi ellátottságával. Következő ülésén az intézmények gazdálkodásának ellenőrzéséről tárgyal, majd az ifjúságvédelem tapasztalatait vitatja meg. Ezen kívül mindhárom végrehajtó bizottsági ülésen foglalkoznak a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásával. Ismét indul műszakirajz-tanfolyam Érettségizett szakmunkások továbbképzése A Szegedi Gépipari Technikum és az üveggyár szervezésében hatodik éve működik Orosházán a III-as számú általános iskolában a műszakirajztanfolyam. A közelmúltban ért véget a harmadik oktatási időszak, melynek során harmincöt résztvevő sajátította el a szükséges ismereteket. A tanfolyamon elsősorban érettségizettek, szakmunkások, vagy a középiskolák negyedik osztályos tanulói — akik számára ezt az igazgató engedélyezte — vesznek részt Szeptemberben ismét indul a kétéves tanfolyam, amelyre az említettek jelentkezhetnek. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez az oktatási forma, hiszen a városban mind több olyan ipari üzem van, ahol szükség van a műszaki rajzra, s e képzés keretében megfelelő ismereteket lehet szerezni.