Ország-Világ, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-51. szám)
1970-11-04 / 44. szám
Új szervátültetési központ a Szovjetunióban A szovjet szervátültetési kísérletekről szóló egyik cikkünkben nemrégiben ismertettük Borisz Petrovszkij professzor, szovjet egészségügyi miniszter nyilatkozatát: a szervátültetési kutatások koordinálására a Szovjetunióban hamarosan új, központi intézetet létesítenek. A terv azóta valóra vált, s a Moszkvát körülvevő erdős övezet egyik legcsendesebb pontján, a Pehotnaja ulica 2/3 szám alatt megkezdte működését a Szovjet Orvostudományi Akadémia Szerves Szövetátültetési Intézete. 100 veseátültetés - Milyen eredményeket sikerült eddig elérniük az átültetéssel foglalkozó szovjet kutatóknak, s milyen feladatok megoldását várják az új intézettől? - ezzel a kérdéssel fordultunk Gleb Szolovjov igazgatóhoz, az akadémia levelező tagjához. - A Szovjetunióban több mint 30 éve folynak szervátültetési kutatások. A klinikai gyakorlatban 1965 óta foglalkozunk a problémával. Ekkor került sor az első emberi veseátültetésekre. Azóta a Szovjetunióban több mint száz veseátültetést végeztek, s ebből több mint hatvanöt Borisz Petrovszkij professzor irányítása alatt. Az eredményekről egy most megjelent könyv részletesen is beszámol. Szolovjov professzor magas funkciójához képest feltűnően fiatal ember, mindössze 42 éves. De, hogy a választás nem véletlenül esett rá, azt bizonyítja széles körű nemzetközi hírneve. A beszélgetés során az is kiderült, hogy a Petrovszkij-klinikán végzett veseátültetések 95 százalékában - a sebész miniszter asszisztenseként - Szolovjov is részt vett. Barnard professzor szívátültetései óta a szervátültetés a nemzetközi sajtó érdeklődésének előterébe került — folytatta Szolovjov. — Számos cikk, nyilatkozat jelent meg erről a lapokban, derülátó és borúlátó vélemények egyaránt. Maga Petrovszkij professzor, amennyire úttörő ezen a területen, annyira óvatos álláspontot foglalt el a várható fejlemények tekintetében s az élet őt igazolta. Nyugodtan, megfontoltan... A mi intézetünk — magyarázta Szolovjov — Petrovszkij professzor kezdeményezésére akkor alakult, amikor már sok tapasztalatot szereztünk a veseátültetésekkel. Mivel a „leckét” itt lényegében már megtanultuk, most a szív- és májátültetések kérdésével is intenzívebben foglalkozhatunk. Meggyőződésünk, hogy a sebészet haladásának útján a szervátültetés fejlesztése a progresszív irányzat, s ezt minden eszközzel segítenünk kell, de csak nyugodtan, megfontoltan, minden felesleges lárma és hírverés nélkül. Csak egy példát ezzel kapcsolatban: a világban eddig több mint kétszáz szívátültetést végeztek, de a páciensek alig tíz százaléka él csupán. Jelen voltam Genfben, Párizsban, Buenos Airesben tartott konferenciákon, ahol a szívátültetésről tárgyaltak. A tanácskozás lényege sehol sem az volt, hogyan ültessék át a szívet, hanem mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a betegek a műtét után sokáig éljenek. — Ehhez még számos részfeladatot kell megoldani, s fiatal intézetünk elsősorban ezekre összpontosítja figyelmét. Intézményünk két fő részre tagozódik: klinikai és elméleti munkacsoportra. Számunkra jelenleg a legfontosabb az elméleti csoport munkája. Itt elsősorban a biológiai összeférhetetlenség problémájának megoldásán fáradoznak. A szervezet ugyanis - mint ismeretes -, védekezve a fertőzések ellen, dühödten ellenkezik minden idegen szövet, így az idegen vese, szív, máj átültetésével szemben. Immunológusaink kidolgoztak néhány olyan szert, amellyel sikeresen elnyomható a szervezet „kilökési” reakciója. Ezek a szerek azonban semlegesítik a szervezet egészséges védekezését is, s így a beteg védtelenné válik különböző fertőzésekkel szemben. A szövetösszeférhetetlenség korlátján azonban ezzel is sikerült rést ütni, s immunológusaink - más kutatókkal együttműködve - tovább keresik a megoldás legcélravezetőbb útját. A sebészi technika tökéletesítése A szervátültetés ugyanakkor új és komoly sebészi feladat is, amely csak a vese-, szív-, máj stb. sebészettel együtt fejlődhet. Ezért intézetünkben, a veseátültetések mellett, széles körben végzünk szív- és májműtéteket. Ahhoz, hogy sikerrel hajtsunk végre szűrés májátültetéseket is, az immunológiai kutatások mellett tovább kell tökéletesítenünk sebészi technikánkat. Kutatóink emellett behatóan foglalkoznak a mesterséges vérkeringés fenntartásának problémáival is. - Intézetünkben - folytatta Szolovjov —, bár még nem teljes a létszám, ma már 14 osztály, illetve laboratórium dolgozik. Munkatársaink közül tizennégyen a tudományok doktora kitüntető címet viselik. A Pehotnaja utcai klinika épülete - mint megtudtuk - csak átmenetileg, három-négy évre szolgál a szervátültetési kutatások otthonául. Addigra elkészül az intézet sajátos feladatainak minden tekintetben megfelelő új, modern épület. - Jelenleg a Szovjetunióban 35 különböző intézmény foglalkozik szervátültetési kutatásokkal - magyarázta Szolovjov. - Intézetünk már most megkezdte e munkák koordinálását, amikor pedig elkészül kutatóintézetünk új épülete, ebben fog összpontosulni mindaz, amit a szovjet tudósok a szervátültetés problémájának megoldásáért végeznek. Lukács Tibor Gleb Szolovjov professzor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia Szerv- és Szövetátültetési Intézetének igazgatója (A szerző felvétele) 23