Ország-Világ, 1981. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-07 / 1. szám
Prosló almahegyek, húsdombok és burgonyahalmok, aztán tejfeltavak, tojáspiramisok és kolbászerdők között vezet az utunk. Nem, nem meseországban sétálunk, vásárcsarnokban, élelmiszer- és csemegeüzletekben vizitelünk, hogy megtudjuk: kapható-e mindaz, mi szem-szájnak ingere, okozott-e, okoz-e fennakadást az ellátásban a téli zord időjárás. Valami ellenállhatatlan vásárlási kényszer vesz erőt az emberen ekkora árubőség láttán. Ha akarja, ha nem, körtét méret, s máris beleharap a legszebbikbe. Máshol lángolt kolbászok illata csábít, amott zsírban oldalas pirul. Nehéz válogatni. Az állami gazdaságok karajt, combot, tarját, sódart, csülköt, disznósajtot és paprikás szalámit kínálnak, a szomszédos termelőszövetkezeti húsbolt pultjain ritka csemege, vesepecsenye kelleti magát. Csak dönteni kell. Venni, sütni, főzni már gyerekjáték. Baromfiból sincs hiány, a piacokon ketreckupacokban gágognak, kotkodálnak a pecsenyének való szárnyasok. Az őstermelőknek, a kiskereskedőknek is fontos szerep jutott: gazdagítják, színesítik a választékot. No meg ugyan hol kapható olyan finom vecsési savanyúkáposzta, ecetes kisdinnye, házi tejföl és túró, hatalmas tojás, disznótoros hurka, kolbász, mint náluk. Panaszra még azoknak sincs oka, akik jobban szeretik a rákot, a tintahalat, mint a jófajta tiszai pontyot — igaz, ehhez azért több pénz kell —; az ínyencek is találhatnak kedvükre valót a hazai üzletekben. A szabolcsi jonatánon kívül akár gránátalmát is vásárolhatnak, nem is szólva a déligyümölcsökről. Megtelhetnek hát a szatyrok, a cekkerek, a nyikorgó kerekű bevásárlókocsik, a fonott kosarak. Fortyoghatnak a fazekak, lábasok, csordultig telhetnek a levesestálak. Terülhetnek asztalkák. BENCZE SZABÓ PÉT Szabolcsi jonatán, bácskai golden star, izsáki starking — zamatos almából soha sincs hiány Lehet pár dekával több? A húsüzletek választéka vásárlásra csábít Tojás minden mennyiségben