Ország-Világ, 1889 (10. évfolyam, 27-53. szám)

1889-07-20 / 30. szám

1889 A kalotaszegi varrottas. A közokt. miniszter a «Kalotaszegi varrottas album»-ot, melyet az E. M. K. E. és Gyarmathy Zsigáné úrnő erkölcsi támogatása mellett a bánffy-hunyadi állami polgári iskola két tanítója : Pentsy József és Szentgyörgyi Lajos szerkesztenek, s mely tudva­levőleg hímzés-mintagyű­jteményeket közöl ama híressé vált régi nemzeti motívumokból, melyek Kalotaszegen és vidékén maradtak fönn. A körrendeletben a legmelegeb­ben ajánlja, hogy ez albumnak legalább egy példányát szerezze meg minden elemi, polgári s felsőbb leány- és nőipar­iskola, a kézimunka tanításánál leendő használásra. A miniszteri ajánlás, mely a hivatalos lapban jelent meg, kiemeli a vállalat iparművészeti s néprajzi becsét is. A párisi világkiállításban és a szakmabeli leg­jobb nevű, elismert művirág- és divatkereskedésekben szerzett tapasztalataim folytán eszközölt bevásárlásaim szíves megtekintésére van szerencsém a t. hölgyközönséget meghívni. Neufeld S.-né művirág- és dísztoll-gyára, Buda­pest, Bécsi­ utcza 10. szám. A parfümök finomságának és jóságának megítélésére legilletékesebbek a főúri körök, mint e tekintetben leg­kifejlettebb érzékkel és igényekkel bíró fogyasztók. A leg­nagyobb elismerés tehát Gerster E. Miklós vegyész ré­szére, hogy újonnan feltalált illatszere kedvencz parfümje lett a mágnáskaszinónak, a­mely megengedte, hogy az «Nemzeti kaszinó illatszerű elnevezése alatt jusson forga­lomba. E kitűnő illatszer 2 frt 50 kr­s 4 frtért kapható Gerster E. Miklósnál, Budapest, IV., József-tér 14. szám alatt. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A városligeti magyar színház sorsát a közöny nagy baja fenyegeti. Noha a rendezők: Lukácsy Sándor és Németh József buzgón működnek, hogy játékrendjök­­kel az igényeket kielégítsék, a közönség nem az előadá­saikra megy, hanem az állatkerti czirkuszba. Feld Zsig­­mond, a színkör igazgatója, előre félt e bajtól s azért kérte a tanácsot, hogy a czirkusz építésére ne adjon enge­délyt. A­mitől félt, bekövetkezett. A magyar előadások, melyekre hazafiságból vállalkozott, már­is oly jelentékeny veszteségeket okoztak neki, hogy ha az érdeklődés nem növekedik, kénytelen lesz a magyar saisont megszüntetni. Új szintű Bartók Lajostól. Bartók Lajos, mielőtt Párisba rándult, egy háromfelvonásos vígjátékot fejezett be. Mint olvassuk, őszszel színre kerül a nemzeti színházban. Az operaházban most javítási és átalakítási mun­kák folynak. Az intendáns, Beniczky Ferencz jelenleg Marienbádban van, s oda ment Mahler Gusztáv igazgató, sőt oda ment Paulay Ede drámai igazgató is, s közelebb mind a hárman együtt mennek Bayreuthba, a Wagner­­előadásokra. Ez út valószínűleg a «Niebelung»-trilógia két utolsó darabjának színrehozatalával áll kapcsolatban. Blaha Lujza asszony Kolozsvárit a «Czigány» ban, mint Rózsi fejezte be nagy sikerű vendégszereplését. E szerepben látták már egyszer, de most újra megnéz­ték s lelkesen tapsolták minden szavát, dalát. A dalkör mulatságára a művésznő is hivatalos volt, a­ki megígérte, hogy előadás után kihajtat a lövőházba. Lendvayné Fáncsy Ilka asszony, a nemzeti szín­ház kedvelt színésznője, e héten több estére terjedő ven­dégjátékra megy Hódmező-Vásárhelyre. Pesti Ihász Lajos színtársulatánál fel fog lépni többek között a «Csacska nők», «47-dik czikk» és a «Clémenceau» czímű darabokban. Magyar tudósok tanulmányúton. Munkácsi Ber­nét dr. és Pápay Károly dr. fiatal tudósok, kik nyel­vészeti és ethnográfiai tanulmányok czéljából a magyar tudományos akadémia és a földrajzi társaság költségén egy évig utaztak Oroszországban, az Ural vidékén és Szibériában, a napokban Pétervárra érkeztek. A fiatal tudósok, már a jövő héten visszatérnek Budapestre. Mun­kácsi nagybecsű nyelvészeti följegyzéseket, Pápay pedig érdekes ethnográfiai gyűjteményt hoz magával oroszországi tanulmányútjából. Frank Boriska kisasszony, a budai színkör énekes­nője, Krecsányi társulatától augusztus közepén válik meg és belép a népszínház kötelékébe, hova már előbb szer­ződtették. A népszínház közönségének «Uff király»-ban fogja magát bemutatni Lazula szerepében. A «Gyere haza Kossuth Lajos» czímű dalt, me­lyet Hentallenné-Pauli Mariska asszony a franczia kör tegnapi estéjén oly nagy sikerrel adott elő, Szmitnnay Elemér szerezte. A dal még csak kéziratban van meg, de a Harmónia-társulat már megszerezte kiadási jogát. Marosvásárhely tanácsa a téli évadra Bácskay Jul­­csa kisasszonynak, a népszínház tagjának, engedte át a színházat, mint igazgatónak. Lembrich Marcelláról, az ismert énekesnőről, a napokban az a hír terjedt el, hogy betegeskedik és a a hangját is elvesztette. Ma járásból azt tudatják velünk, hogy ez a hír alaptalan, a művésznőnek semmi baja sincs. Egy magyar festőnő az udvarnál. Biasini Sán­dor kolozsvári kereskedő leánya, Mari, ki öt évig járt a müncheni festőiskolába, Stefánia özvegy trónörökösné udvar­mesteri hivatalától felszólítást kapott, hogy menjen Laxen­­burgba Stefániát és a kis Erzsébet főherczegnőt lefesteni. Biasini kisasszony jelenleg Pozsonyban van, hol Frigyes főherczeg nejét Izabellát és gyermekeit rajzolta le pasz­­tellel. A festőnő, pénteken utazik Laxenburgba. Eredménytelen pályázat. Egy névtelen zenebarát tavaly négy arany pályadíjat tűzött ki egy szonatinára. Miután a pályázat eredménytelen maradt, a pályázatot most megújítják. Pályaművek augusztus 31-ig küldendők be Telbisz Jenőhöz. Az országos képzőművészeti tanács pályázatot hirdet fogadalmi kápolna tervezetére. A kápolna a budai hegyekben szabadon választható árnyékos helyen eme­lendő s 35—40 négyszögméter beépített területtel birjon. A stil választása a tervezőre bizatik, de a konvenczio­­nális műidomok lehetőleg kikerülendők. A pályázatban részt vehet minden magyar építészjelölt, ki még nem töltötte be 24 életévét s anyagi viszonyai okolják meg az ösztöndíjban való részesülést. A pályadíj a király által a bécsi képzőművészeti akadémián a magyar ifjak számára alapított három egymás után következő évre szóló 420 fitos ösztöndíj. Benyújtási határidő 1889. évi szeptember elseje. A pályaműveket az országos képző­művészeti tanács elnökségéhez (nemzeti muzeum) kell kül­deni s azoknak megbirálása a tanács kebeléből kiküldött öttagú jury által történik. Előkelő művész vendégek látogatják meg a na­pokban Arad városát. Hubay Jenő és Aggházy Károly, a zeneakadémia új tanára rándulnak le Aradra Justh Zsigmonddal, majd néhány hetet töltenek Szent-Tornyán s innen mennek a szegedi halárünnepre. Máté István hegedű­művész 18-án Gyöngyösön hangversenyt adott Komáromy Ödön zenetanár és mások közreműködésével. Ornithológiai tanulmányozás: Madarász Gyula dr., múzeumi őr, a kormány megbízásából hosszabban tanul­mányozta a Fertő tavat s környékét ornithológiai szem­pontból. A tanulmány két hónapig tartott. Dr. Madarász május elsejétől június hó végéig időzött ott és Széchenyi Béla gróf vendége volt, a ki mindent elkövetett, hogy Madarász a vizsgálatokat kimerítően eszközölhesse.­­ A tanulmányozó egész gyűjteményt hozott magával a különféle madárfajokból, többek között egy érdekes sirály­fajt is. Számos fészek és tojás is van a gyűjteményben. Megmagyarosodott lapok. Vegyes nyelvű vidéke­ken van több olyan hírlap, mely többféle nyelven jelent meg. Ezek közé tartozik a «Muraszombat és Vidéke», valamint a «Mosonmegyei Lapok» is. Az előbbi magyar és német nyelven jelent meg eddig. Ezentúl azonban mind­egyik csak magyar nyelven fog megjelenni, a­mi örven­detes jele az illető vidékek magyarosodásának, pedig összes útjelzéseinek feltüntetésével, magyarázó szö­veggel és a környékbeli közlekedési vállalatok nyári menetrendjével látta el. A térkép kiállítása, hétszeres színnyomata dicséretére válik Posner K. L. műintézetének. Ára 45 kr. egyleti tagoknak 30 kr. A délmagyar­országi muzeum-társulat történelmi s régészeti (Értesítői)­,jéből megjelent a második s har­madik füzet. Első czikkét Boleszny Antal irta a magyar szent korona 1849-iki elásatásáról és 1853-iki föltalálásá­ról. Az elásatást részletesen leírja, fölhasználva az egyet­len még élő tanú, Házmán Ferencz budai volt polgár­­mester nyilatkozatait, a föltalálásra nézve pedig azt fejti ki, hogy a korona rejtekhelyét a Kossuth Lajos által haza küldött, de itt elfogott Vargha István árulta el a császáriaknak. Állítólag 150,000 frtot kapott érte. Varga István mint nagyváradi főjegyző halt meg. Ezután Mil­­leker pódig Varadia történetéről kezd hosszabb tanul­mányba , majd Vizkelety Irma életirása s a temesmegyei Kudricz község történetéből folytatás következnek. Végül pedig egyleti ügyek. Emlékkönyv. Az országos kerékpár-szövetség ala­kulása és a lefolyt kerékpár-versenyek alkalmából a «­Kerékpár - Sport» szerkesztősége egy «Emlékkönyvv­et adott ki, melynek tartalomdús szövegét számos rajz tar­kítja. A sport nem űzők részére is érdekkel biró könyvet, mely szakszerű czikkek mellett humoros életképeket, raj­zokat, karczolatokat és költeményeket is tartalmaz, — a sportvilág bizonyára szívesen fogadja, mint e téren még újat és érdekeset. Mi is csak ajánlhatjuk a sportirodalom e legújabb termékét. Ára 1 frt 20 kr. Kapható a Kerékpár- Sport kiadóhivatalában. Bukaresti magyar képes naptárra hirdet elő­fizetést Veress Endre szerkesztő, azon megjegyzéssel, hogy a naptár jövedelmének egy részét az Emke és a bukaresti két magyar elemi iskola javára szánta. Az elő­fizetési ár (60 kr.) a szerkesztő czímére (Bukarest, Strada Umbrei 6. sz.) küldendő legkésőbb szeptember 1-ig. Callmann Lévy, Páris egyik legkiválóbb kiadójának kiadásában megjelent «Le comte de Chambrun, ses étu­­des politiques et littéraires» czímű irodalmi és politikai czikkeket tartalmazó mű, melyet a párisi sajtó érdemlege­sen bírálva, melegen ajánl. Kapható a kiadónál, Párisban. ORSZÁG-VILÁG. KÖNYVPIACZ. «Fain!» Zsidó tréfák. Sajátkezőleg elmondja Seiffen­­steiner Salamon. Budapest, Singer és Wolfner kiadása. A Dob-utczának tűnődéseiről hires bölcselője önálló kötet­tel lépett a könyvpiaczra. Országos hírű sógora, a király­­utczai Spitzig Iczig liquidálván , a régi jeles firma teljes hitelével s életalapjával maga lépett ki a piaczra Seiffen­­steiner Salamon. Seiffensteiner Salamon szerénységből krajzlerosnak nevezi magát, holott talpra esett ötletek­ben, elmélkedő és mindig elmés mondásokban, politikai és társadalmi kérdéseket fejtegető és mindig találó szen­tencziákban nem is nagy­kereskedő, hanem valóságos gyá­ros. A magyar közönségnek kedvelt udvari szállítója. Két évtizeden át szállított jeles czikkei országszerte ismere­tessé és népszerűvé tették nevét. Ő volt az, ki a tábla­­biró-, jurátos-, czigány- stb. adomák mellett a valódi zsidó adomákat meghonosította és megkedvelte. Kiejtés­beli furcsaságát, mely nem a h betűt akasztja oda min­den mássalhangzó mellé, hanem a magánhangzókat té­veszti össze, mint valóban igazit, elfogadta s megértette mindenki. A most kiadott jeles adoma-gyűjtemény min­den egyes darabján rajta van az ő szellemességének védjegye. Mindannyin meglátszik, hogy jó családból va­lók : csípősek, jellemzők és kac­agtatók. Az adomák mel­lett Seiffensteinernek számos tűnődése és okoskodása fog­lal helyet. E könyv első kötete egy egész cyclusnak, melyet Csicseri Bors állít egybe. A pompás kiállítású könyvnek, melyet Homicskó Athanáz sikerült rajzai ékesí­tenek, ára egy «kóser» forint. Trefort Ágost életrajza. Trencsénben Közményi Ferencz, főgimnáziumi tanár tollából ily czímű kis kötet jelent meg, a­mely tulajdonképen a gimnázium értesítője számára készült. Jellemzően mondja a bevezető fejezet, hogy a tanuló ifjúságra nagyon gyümölcsöző lehet a Trefort Ágost életrajza, mert pályájának megfigyeléséből azt láthatják, hogy szorgalom, kitartás és tetterő nagggyá tehetik az embert. Az életrajz írója 108 lapon át vázolja Trefort életét, működését s alkotásait, kiemelve mindazt, a­mit Trefort Trencsén városa közoktatásügyéért tett s hálásan emlékezve róla úgy is, mint a trencséni gimná­zium második alapítójáról. S az életrajz keretében nagy vonásokban vázolja a kort is, valamint azt a tért, melyen Trefort emléke örökre élni fog : a magyar közoktatásügy fejlődését s nemzeties vonását. «Budapesti tourista-térképe jelent meg a Kárpát­egyesület budapesti osztályának megbízásából és utasításai szerint. Kogutovicz Manó térképész rajzolta; az osztály EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Kanonoki beiktatás volt Nagyváradon. Néhai Römer Flóris kanonoki székébe iktatták be Petrovich Ferencz tankerületi főigazgatót. A beiktatás előtt Winkler József kanonok emlékezett meg Römer érdemeiről és utódáról. Azután felolvastatván a királyi kinevezés és a megerősí­tés, Winkler kanonok bevezette Petrovichot kanonoki székébe. Lelkészválasztás. Vácz­ egyházmegyének egyik leg­kiválóbb plébániája, a Hevesmegyébe kebelezett Hatvan vár új plébánosra. — A plébániának, mely egyúttal a Szt.-Mihályról nevezett prépostsággal van összekötve, Hat­vani Deutsch József a kegyura, úgy a kegyúr, mint a hívek megegyezése Horváth József hévízi plébánost óhajtja ez állásra. Magyar iskolát emelnek Balázsfalván, az erdélyi románság e­lőhelyén. Az erdélyi közművelődési egylet és a kormány együtt emelik. Két tanító fog működni benne. Egyiket fizeti az egylet, másikat (400 írttal) az állam. A budai nevelőintézet igazgatója. A budai II. ker. főgimnáziumot Csáky gróf tudvalevőleg előkelő nevelő­intézetté alakítja át s a nevelőintézet igazgatójává Dunay Ferenczet nevezi ki. Dunay most ötvenhat éves s jelen­leg tankerületi igazgató; kiváló nyelvészeti talentum, az európai kulturnyelveket bírja s irodalmunkat ismeri. Elég szerencsés választásnak látszik kineveztetése az új inté­zethez. A délmagyarországi tanító-egyesület közgyű­lésére 560 tanító érkezett Verseczre. A város ez alka­lomra ünnepi díszt öltött s a közönség nagy lelkesedéssel fogadta a tanítókat. Az ünnepies közgyűlésen Nikolics Sándor főispán, Bayer Karolina zászlóanya Marx Antal és Kakulay Károly tanfelügyelők is résztvettek. A taní­tókon kívül nagyszámú közönség is volt jelen. Alapkő-letétel. E hó 14-én volt Nagy-Mihály város kisdedóvójának alapkő-letétele. Az ünnep egyházi szer­tartással kezdődött, melyet Szentléleky Géza kanonok-plé­bános végzett, azután Sulyovszky István mondta el az óvóiskola keletkezésének történetét, mire az emlékiratot az alapkőbe falazták. A felépítendő óvóiskola 40 négyszög­méternyi területet fog elfoglalni, beosztása és berendezése, mint a tervezetből kivehető, mintaszerű lesz. Az építési költség 10.000 frt. A bőkezű adományozók sorában Sztá­­ray Antal gr. áll elől, tevékenységével pedig különösen Sulyovszky István ügyvéd és a város főbírája tűnt ki. Tanítóképesítő vizsgálatok voltak most a Duna­­melléki ev. ref. egyházkerület tanítóképesítő bizottsága előtt. Összesen 12 vizsgázó jelentkezett, ezek közül taní­tói képesítést nyert 5, visszavettetett 7. Tizenöt tanító-egylet jelente be eddig, hogy kép­viselve lesz a harmadik egyetemes tanító gyűlésen, Szent­ István napján. A bejelentett egyleti képviselők száma 483

Next