Ország-Világ, 1890 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-29 / 13. szám

1890 van a legnagyobb szükség. (Bizonyságom erre a legutóbbi Teleki-pályázat is.) Nem érdektelen fel­jegyezni, hogy a legutóbbi műpártoló gyülekezeten egyetlen egy író volt jelen (legalább az újságok többről nem emlékeztek meg) és egy polgári hölgy. Hogyha így megy, még megérjük, hogy ezeken a gyülekezeteken idővel két iró, sőt három is lesz jelen, élénk bizonyságául annak, hogy az írók ma­guk rettentő sokat várnak a nagyúri szeszély­e legújabb megnyilatkozásától. Hiszen lehetett volna ebből komoly dolog is, s talán még lesz is, ha visszakerül az egésznek a lelke: Justh Zsigmond, ki egy-egy nap beszaladta az egész várost s agi­tált, buzdított, lelkesített, mígnem aztán a távol Keletre kellett menekülnie visszaszerezni egészsé­gét. Remélem, visszatér ő is­ a fecskékkel, hírmon­dóul már el is küldve egy-két röpke gondolatot. Ennek az egy fiatal embernek már is nagy érdeme van az arisztokráczia és a középosztály egymás iránt való elfogultságának oszlatgatásában, s ha újult erővel ismét közöttünk lesz, az ő kimerülhe­­tetlen buzgólkodásától sok üdvös várható. Hozza Isten mielőbb vissza!* Nini! Jubileum! Biz’ Isten, rég nem volt már. A színésziskola jubilált. Ki hitte volna, hogy már ez is 25 esztendős, mikor megszoktuk, hogy ez mindig fiatal legyen, a­mint hogy az is. Hej pe­dig már sok veterán művészünk (és művésznőnk is) van, a­ki innét került ki. A nemzeti színház­nak hány jeles tagja kezdé itt az inaséveit és a vidéki színészet képe is mily előnyösen változott, mióta a színésziskola esztendőről esztendőre rajokat bocsát a vidékre. Ám lapozgatván a huszonöt év könyvét s végig futva a hosszú névsoron, mi egy negyed száz év alatt összegyűlt, meglepődéssel lá­tom a sok ismerős nevet, melyet nem a színpad­ról, de az életből ismerek. A nevek egy egész lé­giója, melyeknek gazdái a színészpályán véltek eleget tenni becsvágyuknak s ma más meg más téren szolgálják a hazát. Egyiknek a kedve ment el, a másiknak a­­ hangja, egy szó mint száz : kidőltek, de most meg van örökítve a fiatalkori bű­nük)) az emlékkönyvben. Ez is azok közé a fiatalkori bűnök közé tarto­zik, melyekre bizonyosan valamennyiök kedvesen emlékezik vissza.Székely Huszár: IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Regény és mű­melléklet. A jövő heti számban kezdjük meg a közlését Black William nagyérdekű re­gényének «A thulei herczegkisasszony»-nak, Zempléni P. Gyula fordításában, kitől már több jeles regény­fordítást közölt lapunk. Ugyane számmal fogjuk húsvéti ajándékként megküldeni­­. előfizetőiknek a «Páholyban» czímű kiváló művészi becsű és gyönyörű kivitelű mű­­mellékletet, melyre, valamint az új regényközleményre érdemesnek véltük előre is fölhívni­­. olvasóink figyelmét. Nemzeti színház. A «Frou-Frou» múlt heti bemu­tatója nagyon érdekelte a közönséget. A darabot húsz év előtt bár jócskán elnyűtte a német színház, a nép­színházban 10 év előtt Sarah Bernhardt élesztette új életre — egy estére. Vidéken szélfiben adják, kicsike primadonnák jutalomjátékául. A nemzeti színház utolsó­nak maradt színrehozásában, de visszahódította vele magának az első helyet. Márkus E. a czímszerepet észrevehető gonddal, kedvvel, becsvág­ggal tanulta be: voltak is igen szép jelenetei a 3-ik és 4-ik felvonásban, mikor perc­ekig tartott a taps, alig érhette véget a sok kihívás. De egészben nem nyújtott egyenletes alakítást. Az elkényeztetett, pajkos, szeszélyes, gyermeteg kis «frou-frou»-ból nála hiányzott az összhang s a közvet­len természetesség, sok volt a mesterséges, csinált, mely úgy hat, mint az eretetett jókedv. Az első és második felvonásban játéka töredezett is volt; igazi elemében a dráma zenitjén érezte magát, hol virtuóz játékeszközök­kel, melyekben az intézetnél ma senki se múlja őt felül, viharos hatásokat lehet elérni. A többi szereplő közül ki kell emelni Fáy Szerénát mesterkéletlen, nemes alakításáért, Mihály­fit, Vízvárit, Nádayt. Az összejátszás nem sikerült mindenben, emlékezetbeli tévedések, nyelv­­botlások sűrűn fordultak elő. Kiváló momentum a szín­házi próbajelenet volt, melyet pompásan dolgoztak ki és játszottak végig hárman : Márkus E., Náday és Szacsvayné. Az idei Teleki-pályázatnak tragédiára kitűzött 100 aranyos díját Varsányi Gyula fiatal lírai költő nyerte meg, a­kinek «Uria» czímű verses tragédiáját 18 versenytársa között legjobbnak ítélte a bíráló bizott­ság. — Az idei pályázat irodalmi niveauja általában nagyon gyenge volt, a színpadra viszont a tizennyolcz közül egy tragédia sem alkalmas; abban az alakban, a­melyben koszorút nyert,maga a 100 aranyos «Uria» sem. A színésziskola e hó 16-án ünnepelte a nemzeti színházban fennállásának 25 éves fordulóját. A volt nö­vendékek az előadást megelőzőleg babérkoszorút nyúj­tottak át Paulay Edének és Szigeti Józsefnek. A szín­ház szorongásig megtelt az ünnepi előadásra. Váradi Antal allegorikus műve volt az este fénypontja. A szí­­nésziskola színészszé lett növendékeinek nagy csapatját láttuk megjelenni e prológ keretében. Váradi prológja után («Múlt és jövő») a színésziskola mostani növen­dékei játszottak el egy pár apróbb vígjátékot és dráma­részletet. Zola regényei. A «Gaulois» egyik munkatársa meg­kérdezte Zolától, hogy egyes regényei hány példányban keltek el. Zola ezt felelte : A legutolsó regényt, «Az em­beri vadállat»-ot, a kiadó egyszerre 45,000 példányban dobta a könyvpiaczra. A «Nana» óta nem volt ilyen sikere. Most már dicsekedhetik azzal, hogy a Rougon- Macquart regénycziklus egy millió példánynál többen van elterjedve a föld kerekségén. E millióban szere­pelnek : «Páris gyomra» 30,000, «Mouret abbé vétke» 44,000, az «Assomoir» 117,000, «Page d’Amour» 7000, «Pot-Bouille» 75,000, «Au bonheur des dames» 55,000, «Germinal» 83,(XX), «Fühl» 88,000, «Álom» 77,(XX) példánynyal. A párisi Salon nem érzi meg a művészegyletben történt szakadást. A «Palais de l’Industrie»-ben rende­zendő tárlatra 7000 műtárgyat jelentettek be, köztük háromezer festményt. A beküldött képek közt van egy pasquillszerű csendélet is Charles Castellani neves fes­tőtől. Czíme «Nature morte» s gyémántokkal díszített ázsiai öv és keleti ékszerek, mellette boros kancsó, azontúl egy lyoni szalámi, mely 10,OOO frankos bank­jegyen fekszik, a háttérben egy kacsagó hindu isten­szobor láthatók. Az egész kép Constans belügyminisz­tert gúnyolja, ki lyoni szalámigyáros s kiről a boulan­­gisták azt h­íresztelték, hogy kokinkhinai kormányzó korában elfogadta az ajándékokat. Külföldi színpad. Coquelin amerikai útja majd­hogy dugába nem dőlt. Az argentínai köztársaságról az a hír terjedt el, hogy pénzügyei megzavarták, de a buenos­­ayresi színház azzal c­áfolta meg e hírt, hogy 50,000 frtnyi előleg helyett negyedmillió frankot tett le. Coque­lin jeles társulatot szervez, Mme Judit ismert reper­­toire-ján kívül komikákat fog játszani, pl. Bonivardnét a «Válás után»-ban. Coquelin jövő évben Európában tervez körutat, még pedig teljesen új műsorral.­­ A londoni színigazgatók nyilatkozatot adtak ki, hogy semmi szín alatt sem fognak vasárnaponkint előadáso­kat rendezni. Jókai «Arany ember»-e Ausztráliában. Pár nap előtt érdekes levelet kapott Jókai Sidneyből. A levél a múlt hó 11-dikén kelt, mr. Francis R. K. Hopkins írta, a ki I’s-Dél-Wales Carcour nevű birtokán lakik s a ki Ausztrália egyik legjelesebb drámaírója. Hopkins a sidney-i osztrák-magyar konzulátus útján fordult Jókaihoz. Levelében azzal a kéréssel fordul Jókaihoz, adjon enge­délyt arra, hogy az ausztráliai gyarmatokra kizárólagos előadhatási joggal e művet színpadra átdolgozhassa. A bécsi művészház tizenkilenczedik évi kiállítása, a­mely a király ő­felsége jelenlétében nyílt meg, igen gazdag mind festményekben, mind szobrokban. Egy kü­lön teremben együtt láthatók a bécsi Goethe-szobor pályatervei. A király figyelemmel nézte a kiállított mű­veket s többeket bemutattatott magának a megjelent művészek közül. Az ifjabb osztrák művész­nemzedék szépen képviselve van, míg a neves mesterek közül Matejko, Brozik, Blaas, Angeli, Schindler, Rusz stb. vonják magukra a figyelmet. A magyar művészet is tisztességes helyet foglal el. Feszty Árpád képe «A ke­sergő asszonyok Krisztus sírjánál», Benczúr és Vastagh György arczképei, Temple János «Schubert estély»-e, Skuteczky «Piaczi jelenet»-e, Révész Imre és Nadler Róbert genreképei, Tilgner szobrai még a németországi, olasz és franczia művek közt is föltűnnek. Budapesti Hírlap. (Szerkesztők és laptulajdonosok: Csukásai József és Rákosi Jenő.) A Budapesti Hírlap újévvel pályafutása tizedik évébe lépett. Az elmúlt évek óriási haladás korszakát alkotják a magyar zsurnalisztika történetében és a Budapesti Hírlap talán elfogultság nél­kül mondhatja magáról, hogy övé az elsőség e korszak megindításában, mely a magyar sajtót a legmodernebb és legkitűnőbb európai sajtó magaslatára emelte. A leg­­magyarabb újság és mint ilyen a nemzeti érzület leg­­hűbb tolmácsa, ébresztője, izgatója. A Budapesti Hirlap a legkifogástalanabb magyarsággal irt újság és min­­denekfölött vezérczikkei és tárczái irodalmi érték dolgá­ban verseny nélkül állanak. Tudósítások és hírek dolgában a leggazdagabb­ és legmegbízhatóbb forrásokkal rendel­kezik. — E nemű közleményei megválogatásánál mindig szem előtt tartja, hogy a legműveltebb és legkényesebb ízlésű közönséget szolgálja. A valóságot, igazságot és ildomosságot sohasem áldozza fel a szenzáczi­ónak. Az erkölcsi tisztaság, a jó és nemes érzés tiszteletben tartá­sával a Budapesti Hírlap ím, szolgálatkész és lelkiisme­retes házibarátja óhajt lenni minden magyar úri háznak. Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az ORSZÁG-VILÁG előfizetések vidékről legczélszerűbben postautalványnyal eszközölhetők következő czím alatt: A Budapesti Hirlap kiadóhivatalának, VI. ker., kalap-utcza 16. Az egész fü­rdő­ évad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet. A Budapesti Hirlap jelen­leg rendkívül érdekes kétkötetes angol regényt közöl: «DOKTOR KUPIDO», írta Brougthon Rhoda. E regénynek április hó 1-ig a lapban megjelent részét (26 folytatás) az új előfizetők külön lenyomatban ingyen megkapják. Kap­csolatban a fentiekkel, megjegyezzük, hogy az Ország- Világ­ot a Budapesti Hírlap előfizetői 10 frt helyett 8 frtért r­edelhetik meg. A Münchener Medicinische Wochenschrift köz­lése szerint, a dr. Brehmer-féle gyógyintézet, tüdőbetegek számára, Görbersdorfban, vezetését dr. Wolff Felix Ham­burgból vállalta el, ki mint elismert szakember a legjobb biztosítékot nyújtja e hírneves intézet tovább­fejlődése iránt. A «tüdővész-terápia» megalapítójának utódja, dr. Wolff Hamburgban évek hosszú során át Curschmann tanár­he­lyettese volt a hamburgi Allgemeines Krankenhausban, hol leginkább a mellbetegekkel foglalkozván, gazdag tapaszta­latokra tett szert, mely időben egyszersmind szakmájában irodalmilag is működött. Jelenleg is a nevezett kórháznak rendelő orvosa. Curschmann tanár közvetítése folytán vál­lalta el dr. Wolff újabb állását, melyet április 1-én foglal el. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. A tudományos akadémia I. osztályának ülésén Szász Károly Dante Purgatóriumának fordításaiból olva­sott föl néhány töredéket és az ezekhez irt magyarázó bevezetések tartalmát ismertette. A fordítást bírálat végett az I. osztálynak adják ki. Zichy Antal tisz­teleti tag egy «Pszichiátria és politika» czímű érdekes tanulmányt olvasott fel, a­melyben polémiába bocsát­kozik Grünwald Bélával, mint az «Új Magyarország» szerzőjével. Zichy geniális korfestőnek tartja Grü­nwal­­dot, de következtetéseiben tévútra jutott. A felolvasó fölfejti azokat az okokat, a­melyek valószínűvé teszik Széchenyi üldözési mániájának keletkezését a politikai felelősség erkölcsi súlya alatt. A kolozsvári kereskedelmi akadémia, mely eddig is saját szép házában volt elhelyezve, a jövő tanévtől kezdve nagyobb átalakulást fog mutatni. Az internátust, mely jelenleg az országban, akadémiával kapcsolatban az egyedüli, száz bennlakó tanuló számára rendezik be. A felügyeletet az igazgató, két tanár és it szobafőnök­­tanárjelölt végzik, kik mindnyájan az intézetben laknak. Az ország keleti részében bizonyára örvendetes ily keres­kedelmi szakiskola fennállása. A földrajzi társulat könyvtára. A földrajzi tár­sulat könyvtárát az egyetem központi épületében nyert új helyiségben teljesen elrendezték. A könyvtárról, mely különösen külföldi s részben tengerentúli folyóiratokban és térképekben, igen gazdag, ifj. Jankó János titkár katalógust készített. Ezt a társulat kinyomatja s közle­ményeivel a tagoknak megküldi. SPORT. A polgári lövészegyesület a budai Rókus-utczai lövőházban Erczhegyi Ferencz főlövészmester elnöklete alatt tartotta meg rendes évi közgyűlését. Ez volt az első közgyűlés a budai polgári lövészegyesület és a pesti lövészegyesület fúziója óta. Az jelentés, melyet Virág Gyula jegyző terjesztett elő, konstatálja, hogy a fúzió óta 95 tag lépett be, s most az egyletnek 774 tagja van. Fölövészmesterré ismét Erczhegyi Ferenczet választották meg, fölövészmesteri helyettesekké pedig Szároszt Alfonzot és Havas Sándort. A többi tisztviselő maradt a régi. A közeledő versenyidényre ez évben kevesebb ló készül, mint tavaly. Idomításban eddig 489 van, még­pedig 218 kétéves, 138 hároméves, 87 négyéves, 34 öt­éves, 8 hatéves és 10 idősb ló. Egyik reményteljes két­éves, a Blaskovics Miklós «Könnyelmü»-je, múlt szerdán a reggeli galoppnál oly szerencsétlenül esett el, hogy derekát törte s ezzel végére ért még meg sem kezdett pályájának. A Budapesti sportkörök most azt tervezik, hogy a bécsi Derby-napra Budapestről külön villám­vonat szállítja a sport barátjait Bécsbe. Szalon és utazási fényképező készülékek. . 203 Mindazoknak, kik a sport legérdekesebb neme, a fény­képezés iránt érdeklődnek, a­kik kisérletképen vagy állan­dóan kívánnak vele foglalkozni, ajánljuk a Moll A. cs. k. udvari szállító czéget, Bécs Tuchlauben 9a sz., mely kívá­natra műkedvelőknek, valamint sportsmen-eknek ingyen küldi meg fényképező készülékeinek képes árjegyzékét. T. olvasóinkat, a kiknek e hó végén akár havi, akár negyedévi előfizetésük lejárt, felkérjük az előfizetés idejében való megújítására, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történhessék. Egyebekben utalunk más helyen olvasható hir­detésünkre. Hazafias üdvözlettel: A kiadóhivatal.

Next