Ország-Világ, 1890 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1890-03-29 / 13. szám
1890 van a legnagyobb szükség. (Bizonyságom erre a legutóbbi Teleki-pályázat is.) Nem érdektelen feljegyezni, hogy a legutóbbi műpártoló gyülekezeten egyetlen egy író volt jelen (legalább az újságok többről nem emlékeztek meg) és egy polgári hölgy. Hogyha így megy, még megérjük, hogy ezeken a gyülekezeteken idővel két iró, sőt három is lesz jelen, élénk bizonyságául annak, hogy az írók maguk rettentő sokat várnak a nagyúri szeszélye legújabb megnyilatkozásától. Hiszen lehetett volna ebből komoly dolog is, s talán még lesz is, ha visszakerül az egésznek a lelke: Justh Zsigmond, ki egy-egy nap beszaladta az egész várost s agitált, buzdított, lelkesített, mígnem aztán a távol Keletre kellett menekülnie visszaszerezni egészségét. Remélem, visszatér ő is a fecskékkel, hírmondóul már el is küldve egy-két röpke gondolatot. Ennek az egy fiatal embernek már is nagy érdeme van az arisztokráczia és a középosztály egymás iránt való elfogultságának oszlatgatásában, s ha újult erővel ismét közöttünk lesz, az ő kimerülhetetlen buzgólkodásától sok üdvös várható. Hozza Isten mielőbb vissza!* Nini! Jubileum! Biz’ Isten, rég nem volt már. A színésziskola jubilált. Ki hitte volna, hogy már ez is 25 esztendős, mikor megszoktuk, hogy ez mindig fiatal legyen, amint hogy az is. Hej pedig már sok veterán művészünk (és művésznőnk is) van, aki innét került ki. A nemzeti színháznak hány jeles tagja kezdé itt az inaséveit és a vidéki színészet képe is mily előnyösen változott, mióta a színésziskola esztendőről esztendőre rajokat bocsát a vidékre. Ám lapozgatván a huszonöt év könyvét s végig futva a hosszú névsoron, mi egy negyed száz év alatt összegyűlt, meglepődéssel látom a sok ismerős nevet, melyet nem a színpadról, de az életből ismerek. A nevek egy egész légiója, melyeknek gazdái a színészpályán véltek eleget tenni becsvágyuknak s ma más meg más téren szolgálják a hazát. Egyiknek a kedve ment el, a másiknak a hangja, egy szó mint száz : kidőltek, de most meg van örökítve a fiatalkori bűnük)) az emlékkönyvben. Ez is azok közé a fiatalkori bűnök közé tartozik, melyekre bizonyosan valamennyiök kedvesen emlékezik vissza.Székely Huszár: IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Regény és műmelléklet. A jövő heti számban kezdjük meg a közlését Black William nagyérdekű regényének «A thulei herczegkisasszony»-nak, Zempléni P. Gyula fordításában, kitől már több jeles regényfordítást közölt lapunk. Ugyane számmal fogjuk húsvéti ajándékként megküldeni. előfizetőiknek a «Páholyban» czímű kiváló művészi becsű és gyönyörű kivitelű műmellékletet, melyre, valamint az új regényközleményre érdemesnek véltük előre is fölhívni. olvasóink figyelmét. Nemzeti színház. A «Frou-Frou» múlt heti bemutatója nagyon érdekelte a közönséget. A darabot húsz év előtt bár jócskán elnyűtte a német színház, a népszínházban 10 év előtt Sarah Bernhardt élesztette új életre — egy estére. Vidéken szélfiben adják, kicsike primadonnák jutalomjátékául. A nemzeti színház utolsónak maradt színrehozásában, de visszahódította vele magának az első helyet. Márkus E. a czímszerepet észrevehető gonddal, kedvvel, becsvágggal tanulta be: voltak is igen szép jelenetei a 3-ik és 4-ik felvonásban, mikor percekig tartott a taps, alig érhette véget a sok kihívás. De egészben nem nyújtott egyenletes alakítást. Az elkényeztetett, pajkos, szeszélyes, gyermeteg kis «frou-frou»-ból nála hiányzott az összhang s a közvetlen természetesség, sok volt a mesterséges, csinált, mely úgy hat, mint az eretetett jókedv. Az első és második felvonásban játéka töredezett is volt; igazi elemében a dráma zenitjén érezte magát, hol virtuóz játékeszközökkel, melyekben az intézetnél ma senki se múlja őt felül, viharos hatásokat lehet elérni. A többi szereplő közül ki kell emelni Fáy Szerénát mesterkéletlen, nemes alakításáért, Mihályfit, Vízvárit, Nádayt. Az összejátszás nem sikerült mindenben, emlékezetbeli tévedések, nyelvbotlások sűrűn fordultak elő. Kiváló momentum a színházi próbajelenet volt, melyet pompásan dolgoztak ki és játszottak végig hárman : Márkus E., Náday és Szacsvayné. Az idei Teleki-pályázatnak tragédiára kitűzött 100 aranyos díját Varsányi Gyula fiatal lírai költő nyerte meg, akinek «Uria» czímű verses tragédiáját 18 versenytársa között legjobbnak ítélte a bíráló bizottság. — Az idei pályázat irodalmi niveauja általában nagyon gyenge volt, a színpadra viszont a tizennyolcz közül egy tragédia sem alkalmas; abban az alakban, amelyben koszorút nyert,maga a 100 aranyos «Uria» sem. A színésziskola e hó 16-án ünnepelte a nemzeti színházban fennállásának 25 éves fordulóját. A volt növendékek az előadást megelőzőleg babérkoszorút nyújtottak át Paulay Edének és Szigeti Józsefnek. A színház szorongásig megtelt az ünnepi előadásra. Váradi Antal allegorikus műve volt az este fénypontja. A színésziskola színészszé lett növendékeinek nagy csapatját láttuk megjelenni e prológ keretében. Váradi prológja után («Múlt és jövő») a színésziskola mostani növendékei játszottak el egy pár apróbb vígjátékot és drámarészletet. Zola regényei. A «Gaulois» egyik munkatársa megkérdezte Zolától, hogy egyes regényei hány példányban keltek el. Zola ezt felelte : A legutolsó regényt, «Az emberi vadállat»-ot, a kiadó egyszerre 45,000 példányban dobta a könyvpiaczra. A «Nana» óta nem volt ilyen sikere. Most már dicsekedhetik azzal, hogy a Rougon- Macquart regénycziklus egy millió példánynál többen van elterjedve a föld kerekségén. E millióban szerepelnek : «Páris gyomra» 30,000, «Mouret abbé vétke» 44,000, az «Assomoir» 117,000, «Page d’Amour» 7000, «Pot-Bouille» 75,000, «Au bonheur des dames» 55,000, «Germinal» 83,(XX), «Fühl» 88,000, «Álom» 77,(XX) példánynyal. A párisi Salon nem érzi meg a művészegyletben történt szakadást. A «Palais de l’Industrie»-ben rendezendő tárlatra 7000 műtárgyat jelentettek be, köztük háromezer festményt. A beküldött képek közt van egy pasquillszerű csendélet is Charles Castellani neves festőtől. Czíme «Nature morte» s gyémántokkal díszített ázsiai öv és keleti ékszerek, mellette boros kancsó, azontúl egy lyoni szalámi, mely 10,OOO frankos bankjegyen fekszik, a háttérben egy kacsagó hindu istenszobor láthatók. Az egész kép Constans belügyminisztert gúnyolja, ki lyoni szalámigyáros s kiről a boulangisták azt híresztelték, hogy kokinkhinai kormányzó korában elfogadta az ajándékokat. Külföldi színpad. Coquelin amerikai útja majdhogy dugába nem dőlt. Az argentínai köztársaságról az a hír terjedt el, hogy pénzügyei megzavarták, de a buenosayresi színház azzal cáfolta meg e hírt, hogy 50,000 frtnyi előleg helyett negyedmillió frankot tett le. Coquelin jeles társulatot szervez, Mme Judit ismert repertoire-ján kívül komikákat fog játszani, pl. Bonivardnét a «Válás után»-ban. Coquelin jövő évben Európában tervez körutat, még pedig teljesen új műsorral. A londoni színigazgatók nyilatkozatot adtak ki, hogy semmi szín alatt sem fognak vasárnaponkint előadásokat rendezni. Jókai «Arany ember»-e Ausztráliában. Pár nap előtt érdekes levelet kapott Jókai Sidneyből. A levél a múlt hó 11-dikén kelt, mr. Francis R. K. Hopkins írta, a ki I’s-Dél-Wales Carcour nevű birtokán lakik s a ki Ausztrália egyik legjelesebb drámaírója. Hopkins a sidney-i osztrák-magyar konzulátus útján fordult Jókaihoz. Levelében azzal a kéréssel fordul Jókaihoz, adjon engedélyt arra, hogy az ausztráliai gyarmatokra kizárólagos előadhatási joggal e művet színpadra átdolgozhassa. A bécsi művészház tizenkilenczedik évi kiállítása, amely a király őfelsége jelenlétében nyílt meg, igen gazdag mind festményekben, mind szobrokban. Egy külön teremben együtt láthatók a bécsi Goethe-szobor pályatervei. A király figyelemmel nézte a kiállított műveket s többeket bemutattatott magának a megjelent művészek közül. Az ifjabb osztrák művésznemzedék szépen képviselve van, míg a neves mesterek közül Matejko, Brozik, Blaas, Angeli, Schindler, Rusz stb. vonják magukra a figyelmet. A magyar művészet is tisztességes helyet foglal el. Feszty Árpád képe «A kesergő asszonyok Krisztus sírjánál», Benczúr és Vastagh György arczképei, Temple János «Schubert estély»-e, Skuteczky «Piaczi jelenet»-e, Révész Imre és Nadler Róbert genreképei, Tilgner szobrai még a németországi, olasz és franczia művek közt is föltűnnek. Budapesti Hírlap. (Szerkesztők és laptulajdonosok: Csukásai József és Rákosi Jenő.) A Budapesti Hírlap újévvel pályafutása tizedik évébe lépett. Az elmúlt évek óriási haladás korszakát alkotják a magyar zsurnalisztika történetében és a Budapesti Hírlap talán elfogultság nélkül mondhatja magáról, hogy övé az elsőség e korszak megindításában, mely a magyar sajtót a legmodernebb és legkitűnőbb európai sajtó magaslatára emelte. A legmagyarabb újság és mint ilyen a nemzeti érzület leghűbb tolmácsa, ébresztője, izgatója. A Budapesti Hirlap a legkifogástalanabb magyarsággal irt újság és mindenekfölött vezérczikkei és tárczái irodalmi érték dolgában verseny nélkül állanak. Tudósítások és hírek dolgában a leggazdagabb és legmegbízhatóbb forrásokkal rendelkezik. — E nemű közleményei megválogatásánál mindig szem előtt tartja, hogy a legműveltebb és legkényesebb ízlésű közönséget szolgálja. A valóságot, igazságot és ildomosságot sohasem áldozza fel a szenzácziónak. Az erkölcsi tisztaság, a jó és nemes érzés tiszteletben tartásával a Budapesti Hírlap ím, szolgálatkész és lelkiismeretes házibarátja óhajt lenni minden magyar úri háznak. Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az ORSZÁG-VILÁG előfizetések vidékről legczélszerűbben postautalványnyal eszközölhetők következő czím alatt: A Budapesti Hirlap kiadóhivatalának, VI. ker., kalap-utcza 16. Az egész fürdő évad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet. A Budapesti Hirlap jelenleg rendkívül érdekes kétkötetes angol regényt közöl: «DOKTOR KUPIDO», írta Brougthon Rhoda. E regénynek április hó 1-ig a lapban megjelent részét (26 folytatás) az új előfizetők külön lenyomatban ingyen megkapják. Kapcsolatban a fentiekkel, megjegyezzük, hogy az Ország- Világot a Budapesti Hírlap előfizetői 10 frt helyett 8 frtért redelhetik meg. A Münchener Medicinische Wochenschrift közlése szerint, a dr. Brehmer-féle gyógyintézet, tüdőbetegek számára, Görbersdorfban, vezetését dr. Wolff Felix Hamburgból vállalta el, ki mint elismert szakember a legjobb biztosítékot nyújtja e hírneves intézet továbbfejlődése iránt. A «tüdővész-terápia» megalapítójának utódja, dr. Wolff Hamburgban évek hosszú során át Curschmann tanárhelyettese volt a hamburgi Allgemeines Krankenhausban, hol leginkább a mellbetegekkel foglalkozván, gazdag tapasztalatokra tett szert, mely időben egyszersmind szakmájában irodalmilag is működött. Jelenleg is a nevezett kórháznak rendelő orvosa. Curschmann tanár közvetítése folytán vállalta el dr. Wolff újabb állását, melyet április 1-én foglal el. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. A tudományos akadémia I. osztályának ülésén Szász Károly Dante Purgatóriumának fordításaiból olvasott föl néhány töredéket és az ezekhez irt magyarázó bevezetések tartalmát ismertette. A fordítást bírálat végett az I. osztálynak adják ki. Zichy Antal tiszteleti tag egy «Pszichiátria és politika» czímű érdekes tanulmányt olvasott fel, amelyben polémiába bocsátkozik Grünwald Bélával, mint az «Új Magyarország» szerzőjével. Zichy geniális korfestőnek tartja Grünwaldot, de következtetéseiben tévútra jutott. A felolvasó fölfejti azokat az okokat, amelyek valószínűvé teszik Széchenyi üldözési mániájának keletkezését a politikai felelősség erkölcsi súlya alatt. A kolozsvári kereskedelmi akadémia, mely eddig is saját szép házában volt elhelyezve, a jövő tanévtől kezdve nagyobb átalakulást fog mutatni. Az internátust, mely jelenleg az országban, akadémiával kapcsolatban az egyedüli, száz bennlakó tanuló számára rendezik be. A felügyeletet az igazgató, két tanár és it szobafőnöktanárjelölt végzik, kik mindnyájan az intézetben laknak. Az ország keleti részében bizonyára örvendetes ily kereskedelmi szakiskola fennállása. A földrajzi társulat könyvtára. A földrajzi társulat könyvtárát az egyetem központi épületében nyert új helyiségben teljesen elrendezték. A könyvtárról, mely különösen külföldi s részben tengerentúli folyóiratokban és térképekben, igen gazdag, ifj. Jankó János titkár katalógust készített. Ezt a társulat kinyomatja s közleményeivel a tagoknak megküldi. SPORT. A polgári lövészegyesület a budai Rókus-utczai lövőházban Erczhegyi Ferencz főlövészmester elnöklete alatt tartotta meg rendes évi közgyűlését. Ez volt az első közgyűlés a budai polgári lövészegyesület és a pesti lövészegyesület fúziója óta. Az jelentés, melyet Virág Gyula jegyző terjesztett elő, konstatálja, hogy a fúzió óta 95 tag lépett be, s most az egyletnek 774 tagja van. Fölövészmesterré ismét Erczhegyi Ferenczet választották meg, fölövészmesteri helyettesekké pedig Szároszt Alfonzot és Havas Sándort. A többi tisztviselő maradt a régi. A közeledő versenyidényre ez évben kevesebb ló készül, mint tavaly. Idomításban eddig 489 van, mégpedig 218 kétéves, 138 hároméves, 87 négyéves, 34 ötéves, 8 hatéves és 10 idősb ló. Egyik reményteljes kétéves, a Blaskovics Miklós «Könnyelmü»-je, múlt szerdán a reggeli galoppnál oly szerencsétlenül esett el, hogy derekát törte s ezzel végére ért még meg sem kezdett pályájának. A Budapesti sportkörök most azt tervezik, hogy a bécsi Derby-napra Budapestről külön villámvonat szállítja a sport barátjait Bécsbe. Szalon és utazási fényképező készülékek. . 203 Mindazoknak, kik a sport legérdekesebb neme, a fényképezés iránt érdeklődnek, akik kisérletképen vagy állandóan kívánnak vele foglalkozni, ajánljuk a Moll A. cs. k. udvari szállító czéget, Bécs Tuchlauben 9a sz., mely kívánatra műkedvelőknek, valamint sportsmen-eknek ingyen küldi meg fényképező készülékeinek képes árjegyzékét. T. olvasóinkat, a kiknek e hó végén akár havi, akár negyedévi előfizetésük lejárt, felkérjük az előfizetés idejében való megújítására, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történhessék. Egyebekben utalunk más helyen olvasható hirdetésünkre. Hazafias üdvözlettel: A kiadóhivatal.