Ország-Világ, 1920 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1920-08-15 / 33. szám
XLI. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1920. AUGUSZTUS 15. 33. SZÁM. Szerkesztőség: VI., HORN EDE UTCA 18., földszint 1. Kiadóhivatal V. KERÜLET, HOLD-UTCA 7. SZÁM. SZERKESZTIK : Dr. VÁRADI ANTAL / Dr. FALK ZSIGMOND ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 160 kor., félévre 80 kor., negyed évre 40 kor., egyes szám ára 5 korona Finom műnyomó papíron készítette egész évre 300 korona, egyes számonkint 10 korona. LAVOTTA JÁNOS EMLÉKEZETE. Irta Dr. HUBAY JENŐ, a Zeneakadémia igazgatója. A név hallatára ki ne gondolna a »Sárga cserebogár« és sok száz más gyönyörű magyar nótára, melyik magyar szívben ne dobbanna meg a hála érzete az inszurrekciós idők e legnagyobb dalnoka iránt ? Művész volt-e Lavotta ? Olyan értelemben volt az, mint a csalogány, mely minden tavasszal Isten szabad ege alatt rendezi elbűvölő hangversenyeit. Lavotta nem tartozott azon előkelő családból származó műkedvelők közé, kikkel Magyarország minden időben bőven rendelkezett. Alig van ország, amely több zenei tehetséget produkált volna, mint a mienk. De sajnos, az úri osztály, a zenei pályát, sőt minden művészi pályát, mint olyant, lenézte, foglalkozásnak, életcélnak és pályának elfogadni nem akarta, így csak természetes, hogy az e körökből kikerülő sokszor igen nagy tehetségek, csak úri műkedvelők maradtak. Nézzünk csak végig a múlt századon, mindazok, akik tehetségüknél fogva komoly, nagy műveket alkothattak volna, csak nótákkal vagy dalokkal gazdagították zeneirodalmunkat. Igaz ugyan, hogy ezek között vannak olyan dalok, amelyek a nemzet közkincsévé lettek s amelyek fényesen tanúskodnak szerzőik hivatottságáról. Bár még e dalokat sem tudták szerzőik maguk lekottázni és harmonizálni, még ehhez is szakavatott zenész segítségére volt szükségük. Sehol a külföldön nem találkozunk efajta úri műkedvelőkkel, akik országos hírnévre tesznek szert dalaik révén. Ez hazánknak egyik különlegessége. Ha külföldön egy gyermekben a szülők a művészetek iránti hajlamot felfedezik, ezt a legnagyobb gonddal fejlesztik és boldogok, ha gyermekük a megihletett művészek sorába felküzdheti magát. Nálunk, még nem is oly nagyon régen, a muzsikus vagy piktor foglalkozása inkompatibilis volt az úri felfogással. Előbb a gimnáziumot, utána a jogot kellett a fiúnak elvégeznie s ha már a diploma zsebében volt szeres fővel valamely állami, megyei vagy városi hivatalban elhelyezkedett, ám akkor, szabad óráiban a művészettel is foglalkozhatott. Persze ekkor már késő volt. A zene terén egyebet, mint népdalt, a festészetben pedig egyebet, mint másolásokat, nem igen alkothattak még a legtehetségesebbek sem. Mert a tehetség, az szorgalom, mondja Saint- Hilaire., Hiába tehetséges valaki, ha nem képezi Lavotha szerelme. Ima a hazáért. Ibfrle jyxt fa táru iwmfrjvm&ja tMtegist H. 548. Énels Zempléni Árpád „I.a volt a hegedü !" cz. verses novellájából z . R . A .« Dr. HUBAY JENŐ »LAVOTTA SZERELME* CÍMŰ DALMŰVÉNEK BEVEZETŐ ZENÉJE. LAVOTTA UTÁN ZEMPLÉNI ÁRPÁDNÉ RÉVÉSZ ANIKÓ SZERZEMÉNYE.