Ország-Világ, 1932 (53. évfolyam, 1-14. szám)
1932-06-15 / 7-8. szám
1932 június 30 — július 15 0 rí á 2 AG-V 1 LAG 11 Úri útonállók a Rákóczi uton Botokkal és fütykösökkel felfegyverkezett „úriemberek“ belekötnek békés polgárokba A forradalmak utáni időket varázsolják vissza a Rákóczi útra és az Erzsébet körútra azok az elegánsan öltözött, jó megjelenésű úriember kinézésű egyének, akik majdnem minden este éjfél után megjelennek a Rákóczi uton, az Erzsébet, vagy József körúton és ott veszélyeztetik a közbiztonságot. Hatalmas, öles fiatalemberek, nyolcan-tizen, akik előzőleg bizonyára alaposan beboroztak valamelyik józsefvárosi kiskorcsmában, éjfél után libasorban kivonulnak a koraiakra és virtusból belekötnek a jámbor járókelőkbe és gyakran minden ok nélkül véres verekedést rendeznek. Ha rendőr mutatkozik a láthatáron, akkor gyorsan elmenekülnek a mellékuccákba, nehogy igazoltatásra kerüljön a sor. A napokban is virtuskörúton volt ez a társaság, amikor a Nemzeti Színház előtt villanyosra várt a Fővárosi Operettszínház egyik tehetséges és fiatal bonvivánja. Közben gyümölcsöt vásárolt a sarki uccai árusnál és amikor visszafordult, meglepetve látta, hogy nyolc-tíz „jólöltözött1" fiatalember vette körül és sértő megjegyzések özönével illette. A fiatal művész, akinek helyén szokott lenni a szive és az ökle is, nem ijedt meg a váratlan támadástól, hanem udvariasan megkérdezte a leghangosabbat: — Kívánnak az urak valamit tőlem .’ Valamikor kinpadra vonták azokat, akik a világegyetem szerkezetéről új gondolatokat hirdettek; ma az olcsó irónia marólúgjával öntik le azt, aki még újabb eszmékkel mer ebben a témakörben előállani. Igen régóta hisszük már, hogy a Föld napkörüli keringése ,a tömegvonzás műve, és szentségtörésnek tűnik fel, ha valaki ehhez a dogmához nem is feltétlenül tagadó, csak radikálisan módosító szándékkal mer hozzányúlni. Pedig a gyökeres reform már régóta esedékes a csillagászati elméletek területén éppen úgy, mint az anyag, erő és tér elgondolásaiban vagy az organikus világrend idő és lélek teóriáiban. Einstein már húsz évvel ezelőtt szükségesnek látta, hogy az uralkodó kozmológiát a relativitás elméletével támassza alá és így mentse meg az összeomlástól. De még ez a nagy koncepció sem volt képes a tátongó hézagokat betölteni, csak új kétségek ezreit hozta létre és éppen az egyenes fényterjedés megdöntésével ráterelte a figyelmet a szemünkbe vetődő világkép bizonytalanságára. S bár a Galileiére emlékeztető sors vár arra, Tiki levonja a százszázalékos konzekvenciát, aki ki meri mondani, hogy a világegyetemről a puszta látási tapasztalat Erre előlépett a leghatalmasabb, a legvállasabb és arrogáns hangon megkérdezte: — Hova megy, fiatalember? — Haza, mert vár a feleségem, — volt a válasz, nagyon udvariasan, de nagyon kimérten. — Mit szólna őnagysága, ha darabokban kapná haza a kedves férjét — szólt tovább fenyegetően az úri útonálló és boxállásba helyezkedett. A fiatal művész felismerve a helyzetet ugyancsak tettre kész állásba vágta magát, de mielőtt összecsapásra került volna a sor, a csoport egyik tagja felismerte a népszerű színészt, félrelökte a handabandázó barátját és hangosan bemondta a színész nevét, akit inzultálni akartak. — Se fiuk, ez az úr közismert fővárosi művész, itt eltévesztettük a házszámot, ne okoskodjatok! Az inzultus így abbamaradt, de a virtuskodó fiatalok tovább folytatták útjukat és bizonyára találtak olyan ismeretlen jámbort, akinek bőrén sikerült nekik nagy erejüket bebizonyítaniuk. Felhívjuk a rendőrség figyelmét erre a majdnem naponta botrányokat okozó társaságra, akiknek nevét, sajnos, nem sikerült megtudnunk, alapján alkotott felfogás csak ismeretünk egyik formájának függvénye, melyen kivül számos egyéb forma lehetséges — az igazságot ma már elhallgatni nem lehet. A szemünk elé táruló valóság első látszata az volt, hogy a Nap a Föld körül kering. Kopernikus és Kepler megállapították, hogy ezen látszat mögött egy reálisabb helyzetnek kell lennie, melyben a Föld a Napon átmenő síkban fekvő ex ellipszisen kering. Newton ezt a vizuális tényt kombinálta a földi nehézkedés tényével és az általános tömegvonzás fikciójában egyesítette őket. Ez a tan tehát csak azon feltevés vékony hajszálán függ, hogy a látási észleleteinkben élő világegyetem pontról-pontra azonos a valóságossal. Azonban a látási adatok hitelét megingatta a fényelhajlás tapasztalata, mely kétségessé teszi, hogy a Nap tényleg abban az irányban fekszik-e, ahol vizuális képét látjuk; a tömegvonzásba vetett hitet pedig megbolygatta az a makacs ellenérv, amit már első bírálói is hangoztattak, hogy t. i. a Nap állandó vonzásának feltétlenül a Földnek s a többi bolygónak a Naphoz való közeledését kellene előidéznie. Mindennek tetejébe jött a híres Michelson-Morleyféle kísérlet, mely bebizonyította, hogy a Föld vagy nem a mai feltevés szerinti irányban halad a Nap körül, vagy pedig a körülötte lévő aethert magával hurcolja. Mi legyen tehát a rejtély megoldása? Megcsaltuk volna magunkat, midőn a világtér törvényeit azonosoknak vettük a földi geometria törvényeivel? Einstein úgy próbál válaszolni, hogy a tér nem abszolút valami, hanem minden helyzetnek, tehát minden égitestnek megvan a maga külön tere, s a csillagok mozgása nem más, mint ezen tér megváltozása, helyesen a fénysugarak eltolódása. Azonban ez a megoldás, bár fontos közbenső lépés, végeredményben nem elégít ki bennünket. Nem látszik egészen igazságosnak, hogy Einstein a teret föltétlenül a vizuális látszattérrel veszi azonosnak, hiszen a látszat mögött egy eltérő fizikai valóság rejtőzhet, mely végeredményben szintén térbeli tény. A világűr titkának erősebb megközelítésére két fontos alapelv vezet el bennünket. Az egyik egy modern igazság, a Planck-féle törvény, mely szerint az energia nem oszolhat szét végtelen kicsiny részekre, tehát a fény sem áradhat a Napból minden irányban állandóan ritkulva, hanem bizonyos határon túl csak megszűkül! terjedelemben haladhat tovább. A másik egy indokolatlanul elejtett régi gondolat, a fény anyagi hipotézise, melyet még Newton is vallott, s melyet a tények kényszerű parancsa dacára sem mer senki felújítani, mert fél, hogy a természettudományt következetlenség gyanújába ejti. Ezen elvekhez az az új meggondolás is csatlakozik, hogy a tér csak ott van, ahol anyag is van, abszolút ár nem létezik. Úgy kell tehát lennie, hogy olyan térben, ahol a napsugarakon kivül egyéb anyag nincsen, ezek nem távolodhatnak el egymástól bizonyos mértéken túl, mert az nem keletkezhet; előáll tehát az a különös helyzet, hogy a pazarló szférikus (gömbi) terjedés megszűnik és szerényebb kúp alakba, végül pedig hengeralakba fonnyad össze. Ez a formátum a a Nap testéhez már elég közel elkezdődik és körülbelül egy üstökös csóvájához hasonlóan terjed tovább ismeretlen távolságokig. Ez az elgondolás így nagyon merésznek látszik, ha azonban végigvisszük a gondolatmenetet, úgy olyan új világkép bontakozik ki előttünk, melyben sokkal több jelenséget és sokkal könnyebben tudunk megérteni, s melyből úgyszólván minden fiktív belegondolást kikapcsolhatunk. Az első következmény, hogy a Newton-féle világszerkezet csak egy relatív érvényű máso lt világkép a régi helyén HERZOG női kalapüzlet Eredeti párizsi modellek Előkelő úrihölgyek és a művészvilág beszerzési forrása VII., Király ucca 59/a szembneakadémiával Szelvény E szelvény főmutatója minden vásárlás alkalmával kitűnő eredeti francia női piperekülönlegesség ajándékot kap.