Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1920-1920 (53. évfolyam, 1-10. szám)
1920-08-01 / 8-10. szám
,tén ismét annektálhassák, mert hiszen a Wilson 14 parancsolatára kidő nyugati világbíráknak most is elég jogcím volt 2'8% oláh Szatmárnak, 5'6% oláh Nagy-Váradnak, Г3% oláh Nagykárolynak Romániához való csatolására. Képzelhető, hogy az új határok a középiskolák terén is jóvátehetetlen pusztítást okoznak , hisz középiskoláink nagy része is az Alföld szélein létesült gócpontokon helyezkedett el (221 fiú-középiskolánk közül 30, 51 leány-középiskolánk közül tíz !) s az új kínai fal a fenntartói iskolájától, az iskolát fenntartására hivatott ingó vagy ingatlan vagyontól választja el s az élő organizmusoknak kettészelt részei elkerülhetetlen sorvadásnak, pusztulásnak néznek elébe a demarkáción innen is, túl is. Ez azonban nem baj, sőt örömmel várt következmény, hiszen magyar középiskolák, magyar iskolafenntartók pusztulnak el a magyarnak megmaradt s ami még előnyösebb, az ellenségnek jutott területen is ; szép lassan, minden erőszak nélkül lobbannak utolsót a magyar kultúrának évszázados világító fáklyái, melyek messze lobogó fénye nem engedné érvényesülni a több füstöt, mint tüzet terjesztő, gyorsforraló kurzusokon képesített, »tanárokkal« működő új balkáni kultúrahamisító műhelyeket. A katedráról letaszított magyar tanár helyét elfoglalja a dászkál, a bevert ívlámpát pótolja a modernebb olajmécs ... Próbáljunk most száraz szemekkel szembenézni a véres tényekkel s pontosan megállapítani, hogyan fognak a közeljövőben megoszlani egy anyának gyermekei, a volt magyar középiskolák, hat állam területén. A magyarországi fiúgimnáziumok száma 185 volt, közülük 9 csonka gimnázium. Ezek helyzete most a következő : Állami gimnázium volt 50, megmarad 26, elvész 24. Ezek közül cseh területre esik 6, oláhra 13, szerbre 4, Fiuméra 1. Ami ezek sorsát illeti, az ipolysági elvben magyar lesz, de az idén még nem működik, a losonci bilinguis, összes magyar osztályai működnek, a beregszászi elvben magyar lesz, de magyar tanárait a csehek szétverték; kettő tót,, egy (a munkácsi) ruthén tannyelvű. A hat állami gimnázium egy kivételével (Liptószentmiklós) magyar városokban, majdnem tisztán magyar tanulókkal működött, világos tehát, hogy a magyar szót most már csak egy hirdeti — félig. Az oláh területen levő állami gimnáziumok (13) közül kilencben a magyar tanulók igen erős abszolút többségben voltak ; az oláh tanulók csak a karánsebesiben alkottak abszolút többséget, míg a lugosiban, fogarasiban és nagyszebeniben számuk megközelítette a magyarokét. Az oláhok a gyulafehérvári ünnepélyes határozatokban leszögezett nemzeti egyenjogúságot úgy interpretálták a valóságban,, hogy a magyarok számára, akik a 13 gimnázium közül tizenkettőben voltak többségben, meghagytak összesen kettőt: a gyergyószentmiklósit és nagyszalontait s odahelyezték a behódolt magyar tanárokat. A petrozsényi áll. főgimnázium hír szerint megszűnt, tíz pedig egyszerreátalakult oláh tannyelvűvé egyik-másik tanuló s tanár hiányában az idén csak négy osztállyal nyilt meg. A magyar tanulók számára helyenkint az erdélyi magyar egyházak szerveztek hirtelenében felekezeti magyar gimnáziumokat a maguk költségein, újabb és újabb