Orvosi Hetilap, 1857. augusztus (1. évfolyam, 10-13. szám)
1857-08-06 / 10. szám
1©, S lu Pest, 1857. Anstuisius is. Megjelenik minden csütörtökön. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél attör 16-dik szám. és a kiadónál Dorottyásd tea 12-dik szám, ORVOSI HETILAP. Huni és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. Markusovszki L. Tulajdonos és felelős szerkesztő. Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász. Tárlatom : A Sauer tanár által javalt kénsavas rézéleg mint a tüdőlob sajátszere. Dr. Poor Imrétől. III. — Semmelweis tanár szülészi korodája. Császármetszés élőnél, angolkóros medence szűkület miatt. Közli dr. Fleischer J. Vége. — Orvosi magány gyakorlat. Emlőfene. Közli Dr. Schwartz L. — Gyógyszertani közlemények . Az illő olajok közé kevert olcsóbb olajok kémlet módja. Vége. — Heti kimutatás a p. v. közkórházban 1857. Julius 28 — Augustus 2-ig, ápolt betegekről. — Levelezés. — Pályázat községi orvosi állomásokra. — Hirdetések. Tárca : Orvos-statistikai tanulmányok. Dr. Tormay K. Pestváros ig. főorvosa. — Folyt. Előfizetési ára : Dec. végei? helyben 4 fr. 40 kr, vidéken 5 fr 20 kr. pp. Alapot illető közlemények s fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltétnek soronként 8 p.krért. A SAUER TANÁR ÁLTAL JAVULT KÉNSAVAS RÉZ-ÉLEG mint a tüdőlob sajátszere. (Cuprum sulfuricum qua specificum in pneumonia). Dr. Poor Imrétől. III. Folytatjuk a kénsavas réz-éleggel gyógyított tüdőlobök egyedi eseteit. 2) N. L. 19 éves, karcsú, sovány szabólegény, atyja gomorban halt el, micsoda betegség okozta anyjának halálozását, a beteg nem tudja, fivérei egészségesek. Gyermekkorában mogyoró- egész lúdtojásnyi mirigydaganatok támadtak előbb nyakán, később lágyéktáján (valószínűleg görvélyes kózvegy nyilatkozásai) melyek gyógykezelés mellett tályoggá nem fejlődtek. Serdülési korában a jelen bántalom első, 1857-iki Mart. 1-én éjjel nyilaió fájdalmak az egész bal mellkasban riasztották föl álmából, más napon nagy levereltség, hidegérzés, erre következő folytonos hőséggel öt ágyba dönték; környezőt látván a betegség napról naprai súlyosbodását, a lázas betegségnek ötödik napján, az eddig semmi gyógyszert nem vett beteget orvosi karodába hozták. Mártius 5-kén a lázas kór ötödik napján került a szóban forgó beteg orvosi vizsgálat alá. Láza nagy fokú, a beteg lábon állni nem bír, külböre duzzadt, forró, szomja nagy, hugya kevés és lábos, érvelése percenkint 105— 1 110- Szájeze kesernyés, nyelve szikkadt, étvágya semmi. Nyaka hosza karcsú, mellkasa hengerded, melle lapos. A mellkas balfele belégzésnél kevésbé mozdul, mint a jobb fél, kiválta fölsőbb bordáknál. A kontatási hang melül teljes és éles, a fölső bordáknál nem dobos, de az alsó bordáknál (a 4-ik borda alatt) dobossá válik; hátul és oldalról pedig a mellkas jobb részén, a hatodik bordától lefelé végig a kontatási hang az üres meg tompához közelit, s a sejtzörej helyett terjedelmes szörcsegést (crepitatio) hallhatni; mellkasa bal részén pedig a kontatási hang a negyedik bordától le a kilencedikig egészen üres meg tompa, s a nevezett tájon mindenütt a bélyegző hörgzörejt (str respir. bronchialis), erősen hallhatni, hörghangot (bronchophonia) s itt volt együtthangzó szercsegést is. A beteg légzése rövid, fölötte szapora, 16 helyett percenkint harmincnál többször vesz légzetet; gyakran köhög, s vagy nyálkás véres habzó savót, vagy tapadó nem habzó nyálkát köhécsel ki. Szúró fájdalmakról panaszkodik a balbászt-tájon. A lobbi szervek működése szabályosnak mutatkozik. Elősorolt kórjelek nyomán e lázas betegség kétoldali karéyos tüdőlábnak (pneumonia lobaris bilateralis) gümőkór-külemes egyénben, lön nyilvánítva. Veszélyes e tüdőlob a) Külterjére nézve, mivel a jobb oldalon egy karély, a balon pedig mindkettő megvan támadva, s igy a tüdőnek csaknem része tétlen, c) Belterjére nézve, mivel dacára a lobtermény tetemes mennyiségben lerakodásának (t. i. a tüdőben), a lábláz most is nagy fokú, mi a folyton tartó rostanybrőségre, azaz lobos természetére mutat. c) Főleg azért veszélyes e tüdőlob, mert oly egyénben mutatkozott, ki gyermekkorában több évig görvélykórban szenvedett, s kinek egész küleme (hoszú nyak, lapos hengerded mellkasi, karcsú termet, testsoványság) jelenleg ha nem is gumókért, de mindenesetre TÁRCA. Orvos-statistikai tanulmányok. Dr. Tormay Károly, Pest város igazgató főorvosától. Népességi mozgalom Budapesten 1854/1. (Folytatás.) A) Házasság kötések. A kötött házasságok száma valamely államban épen úgy tanusíthatja a népesség erkölcsös magaviselete és közboldogságát, mint ezek ellenkezőjét, ha az a család föntartására szükséges módok aránytalanságában történik. A kötött házasságok száma nem állandó, mely Budapesten valamint a cs. k. tartományokban átalán véve a népesség egy harmadára tehető. Számszerinti házasságkötések. Az 1854/,-ik évben Budapesten 1516 házasság köttetett; ezekből jut Pestre 1078 Budára 438, az összes népesség száma 0,»« százalékával. Házasságkötési szám. A házasságkötési szám minden 10,000 lélek 92,66 százalékát teszi, vagy is átalában egy kötött házasság esett Budán.....................108,5a Bécsben (1851. évb.) 108,20 N. Szebenb. („) . . 57,05 Debrecenb. (,,) . . 75,6* lakosra. Magyarhonb. 1851-ben 81,6a Poroszhonb. 1844/so„ 113,77 Angolhonb. 184/5a„ 114,« Francia honb. 1851 „ 124.ea