Orvosi Hetilap, 1858. augusztus (2. évfolyam, 30-34. szám)
1858-08-08 / 31. szám
31. Pest, 1858. Tulajdonos és felelős szerkesztő. Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász. Tartalom: Adalék a fej-vérdag megismeréséhez és orvoslásához. (vége.) Dr. Bókai János a pesti gyermekkórház igazgató főorvosától. — Schuh és Dummreicher bécsi tanárok sebészi kórodájából. A természetkivüli alfélén kitüremlett bélelőesések. (folyt.) Közli dr. Bécsi Gedeon, műtő-növendék. — Orvosi magángyakorlat. Védhimlő-oltás által átvitt átalános bujasenyv. Dr. Kacander Árontól. — Budapesti orvosegylet. — Közkórházi heti kimutatás. — Vegyesek. Pályázatok. Tárca. A gyógyszerészi könyvvitelről. 111. IV. V. Müller B. pesti gyógyszerésztől. St. Augustus 8. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél ujfér 10-dik szám , és a kiadónál Dorottyai utca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyíts,a! és kórimvázlat közlönye. Dr. Markusovszky L. 3WCaá»-*<»cl.^-wi i'c* I .vi»m - Előfizetési éra: helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. idéken félév 4 fr 30 fr. egesz év 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és Szelvények bérrventesen küldendők. ADALÉK A FEJVÉRDAG (kephalhaematoma) megismeréséhez és orvoslásához. Dr. Bókai János a pesti gyermekkórház igazgató főorvosától. (Vége.) A fejvérdag előkészítő okát (causa disponens) egy részt azon vérbőségben (hyperaemia) kell keresnünk, mely újszülöttek koponyacsontjaiban oly feltűnő, másrészt a hajszáledények vékony falazatában és szakadékonyságában; indító okát (causa occasionalis) pedig a szülésben leljük, megjegyezvén , hogy azon tapasztalatok , melyek láb- vagy farszüléseknél, továbbá császármetszés után, vagy halva és rohadtan szülötteknél észlelt fejvérdagokra hivatkoznak, eme felállított Indító ok jelentőségéről — mind lelőbb látandjuk — mitsem vonhatnak le. Kór- és bonctanilag már kimutatva lévén, hogy a fejvérdag vérömlenyből áll, ezen ömlenynek legközelebbi okát vagy forrását a csonthártyából a csontba vezető hajszáledények szakadásától (rhexis) kell feltételeznünk , s véleményem szerint nem a vér átizzadásától (transsudatio), mert bár minő vékony legyen is a hajszáledények fala, mégis csak folytonosságuk sérülése (laesio continui) esetében történhetik vérátszivárgás (diapedesis, Durchsickerung), nem pedig vérátizzadás sérületlen edényfalon keresztül. — Nehezebben megoldandó kérdés az : vájjon mily behatásnak eredménye lehet az itt feltételezett edényszakadás ? Határozott feleletet eme kérdés megoldására jelenleg alig lehet adni. Az eddigi vélemények ez iránt merő hozzávetések (conjectura) élettani alap nélkül; legtöbb valószínűséggel látszik azok véleménye lírni, kik ama tapasztalatból, hogy a fejvérdag az esetek többségében könnyű és gyors szülések után fejlődik , a vérömleny létrejöttét magyarázni akarják, állítván , hogy ily szülés közben a koponyacsontok szélei a varrányokban egymás alá tolatnak, miáltal a koponya térfogata kisebbittetik, a szülés pedig könnyebbittetik. Állítólag a csontszélek egymás alá tolatása következtében, a csonthártya lehorzsolása és hajszáledényeinek szakadása eszközöltetik. Hogy a fejvérdagot legtöbbször a falcsont táján észlelhetni, ritkábban a nyakszirtcsonton és még ritkábban a homlok és halántékcsont tájain, bizonyítják mások tapasztalatai is , úgy nevezetesen Emmerl-é, ki 119 összeállított fejvérdag közt .106-ot egyesen egy falcsonton 1 kettősen egy falcsonton , 5 mind a két falcsonton , 3 a nyakszirtcsonton , 1 a homlokcsonton, 1 a halántékon T A R 0 A. A gyógyszerészi könyvvitelről. Müller B. pesti gyógyszerésztől. Folytatás.*) III. Lelkesülve azon kívánságtól, hogy a gyógyszerészet minden tekintetben lehetőleg tökélyes legyen, föladatul tűzöm ki magamnak, a mennyire e lap határai engedik, a fülebb közlött bevezetés után először is a gyógyszerészi könyvvitelnek legátalánosb előnyeit, s azután magát a könyvvitelt bővebben megismertetni, hogy általa ügytársaim figyelme, főleg azoké, kiknek idejük vagy különösen alkalmuk a közelebbi áttekintésre hiányzott, e fontos tárgyra fölébresztessék, s a célhoz közelebb hozattassék. Nem akarunk az ingadozó gyanítványok (hypothesis) sikamlós padlójára lépni, vagy hosszadalmas elméletekbe bocsátkozni, hanem egészen a gyakorlati *) Elejét lásd „OHL.“ I. évi 27. számában. Szert. téren maradván a tapasztalás egyenes csalhatlan ösvényét követjük. Pillantsunk egyenesen az igazság szemébe, mert csupán ez vezet a hiányok megismertetése által a jóhoz és hasznoshoz. A tévnézetek s öncsalódás példái meg fogják mutatni a könyvvitelnek úgyszólván mindennapos előnyeit igen élénk képekben. Szabályszerű könyvvitelnek alapvonalai megmutatják, hogy az üzlet (Geschäft) a tulajdonképi háztartástól (Haushaltung) igen különbözik, minthogy az elsőt csak saját személyzete (odaértvén a tulajdonos saját személyét mint együttműködő és ügyvezető egyéniséget) kezeli, ami alapjára nézve mindig egy, míg ellenben az utóbbi a gyógyszerészt mint magánembert illeti , s ennek különös nézetei és szükségletei szerint igazodik. Az üzlet igen gyakran lehetlenné teszi a tulajdonosnak családja kívánatos neveltetését s kiképeztetését. Valódian sajnos , de szerencsére ez nem mindig való a szó teljes érteményében. Pontos könyvvitel bizonyítékot nyújtana, hogy az üzletjövedelem sok esetben csakugyan igen megfelelő arányban áll a befektetett tőkéhez , a forgatmányi összeghez; ez azon-