Orvosi Hetilap, 1859. július (3. évfolyam, 27-31. szám)
1859-07-03 / 27. szám
Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL: Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. ■ Iai*ni:i«II 1^. évfolyam. Tartalom: A közállomány sejtjeiről élettani szempontból. Néhai Eckstein Frigyes orvos tudortól. — Tinct. thrujae occidentalis fügölyök ellen , Varga Zsigmond orvos tudortól. Tárcza: A gyógyszerek árszabása körül. Müller Bernát gyógyszerésztől. — Lapszemelvény. Bujasenyves fogak és bujafenyves szarulok. — Orvosi jelentés a pesti sz. gyermekkórház 1858. évi működéséről. Dr. Bókai J. főorv. — Vegyesek. — Pályakérdés. Pest, 1859. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 kr. egészév 9 fr. vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők* Hirdetések közöltéinek soronként 14 uj kvért. 27. SZ. Julius 3. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya utcza 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. A KÖZÁLLOMÁNY SEJTJEIRŐL ÉLETTANI szempontból. (Über die Bindesubstanzzellen in physiologischer Beziehung.) Néhai Dr. Eckstein Frigyestől. *) A közállomány elemi részei a sejtek az ide tartozó szövetek minden csoportozatánál nagy összhangzást mutatnak kifejlődésük különböző állapotában , úgy szinte élettani jelentőségükben is; mindazonáltal némi eltérések is jönek elő , miért röviden egyenként fogjuk azokat taglalni. A) Szövettanilag. 1) Kötszövet — Bindegewebe. A Müller János által „kötszövet“-nek (előbb sejtszövet, Zellgewebe, textus cellularis) nevezett állomány azon szürkés-fehér , lágy, nedves, majdnem tapadós igen nyújtható és érmészes anyag, mely nem* csak az egyes szervek közötti űrt tölti ki, valamint a test külső és belső felületének védhüvelyeként szolgál, hanem a mely az egyes szerveket létesítő alkatrészeket is egymással egyesíti, a szövetelemek közötti hézagokat, melyek a legkülönbözőbb élettani rendeltetésűek lehetnek, mint ragasz (Cement) kitölti, s mintegy ágyául szolgál az edényeknek és pedig nem csak ezek nagyobb ágainak, hanem a legutolsó hajszálnyi elágazásoknak is, melyek a szerveket, a lényeges alakelemeket — Formelemente — vagy ezek csoportjait körülhálózzák. Virchow lángeszű természetbúvárnak köszönjük mindenek előtt a közszövetben előjövő elemek valódi jelentőségének tiszta megfejtését; s ez irat folytán az ő észleleteit és nézeteit követendjük, csak röviden említvén meg ama jó ideig tartó s épen föl nem frisitő harczot a kötszövetsejtek létezése felöl, s hogy a közönséges kötszövet alapállományának csikolata (Streifung) származik-e az előképzett rostoktól (praeformirte Fibrillen), vagy pedig csak annak finom fedőzetétől? Virchow bizonyitá be legelső, hogy az érett kötszövetben is magtartó sejttel (kernhaltige Zellen) van dolgunk. Arra tett ugyanis figyelmessé, hogy a kötszövet főzése által minden rostozat, csikolat és szemcsézet eltűnik, s egy kennekében teljesen hasonnemű (homogen) állománynyá változtatik, amely mesterségesen finom rostokká többé nem osztható föl, mely azonban magtartó sejteket és elszigetelt vagy egybenyíló (anastomiskende) sejtnyúlványokat mutat. Ezen sejtek és sejtnyíványok tehát a főzésnek ellentállanak, míg a köztök találtató redőzött vagy szemcsés sejtközi állomány (Intercellularsubstanz) ezen kezeléssel először hasonnemű lesz, később egészen feloldódik. A kötszövetsejtek — kötszövettestecsek (Bindegewebskörperchen) Virchow szerint — eredetileg az első ébrényi (embryonal) időszakban gömbölyű alakkal bírnak (1. Kölliker Handb. d. Grewebl. Leipz, 1855. 55. lap.) melyet a Kölliker-féle nyákszövetben (Schleimgewebe) s a legtöbb porczban meg is tartanak. Ezen ébrényi (embryonal) gömbölyű alakból a kötszövetsejtek orsó- és csillagidomba mennek át, mint ezt legvilágosabban az inaknál, s az emlősök ébrényeinek szalagaiban észlelhetni, melyeknél legelőbb is egészen gömbölyű képletsejtekből (Bildungszellen) állanak, s csak azon időszakban midőn a harántcsikó izomrostok (quergestreifte Muskelfasern) képződnek (a második hónapban), orsó idomuak lesznek (1. Kölliker m. h. 77. 1.) s mint úgynevezett farkazott kötszövetsejtek tűnnek elő; — mint ezt továbbá Schwann észleletei az edények fejlődése módjáról a csirhólyagban (Reimblase) tanúsítják, hol a hajszáledények egyszerű gömbölyű ébreny - sejtekből származnak, melyek csillagszerűen megnőnek s egy *) Boldogult ügyfelünk szakadatlan figyelemmel s a legélénkebb részvéttel követvén tudományunk fejlődését, azon fontosságnál fogva mely jelenben a sejteknek élet- és kórtanilag tulajdonittatik, az idevágó buvárlatokat mindkét irányban összeállítani , a magyar orvosi közönséggel közölni akarta ; folyton súlyosbuló betegsége daczára a jelen első élettani részt el is végzé, de a másiknak kidolgozása közben fájdalom a halál lepte meg. — Béke a fáradhatlanul törekvő férfiú hamvaira ! Sz.