Orvosi Hetilap, 1859. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)
1859-09-04 / 36. szám
579 Az előrebocsátottakból kiviláglik, hogy a kórisme meghatározása, nehézséggel nem jár , különösen hol szövemények, mint a nagy kövérség, hasizmok erős feszülése hiányzanak, s noha a baj gyógykezeléssel el nem távolítható , felismerése mégis az észlelő orvosra nagy becsü. A kórisme tehát lényeges feladata az orvosnak, mert a bajnak kellő megfejtésével, megszabadítandja betegét alaptalan, csaknem kétségbe ejtő félelmeitől, s visszatartja sokszor a reá nézve káros és költséges orvoslástól. E baj gyakran nem ismertetvén fel, mint alhasi keményedés kezeltetik, vagy álképletnek (pseudoplasma) rostdagnak (Fibroid) velőgombának (sarcoma medullare) tartatván egyik gyógyhelyről a másikra küldetik a beteg, a dag remélt eloszlására heroicas higany és iblany gyógymódot rendelnek stb. melyek mindannyian a szervezetre csak közönyösek maradnak , midőn a bajnak egyszerű szakértői magyarázata a beteget megnyugtatván keblében táplált, lelket, testet egyiránt aggasztó gondjaitól örökre megmenekülend. Gyógytani tekintetben az orvos tanácsadó csak kórházítólag lehet, mely az erős foglalkozás kerülésben és a napontai gyenge székürülésben álland. A Bayer féle haskötő a vese rögzítésére, nagy nyomást gyakorolván a hasra, el nem türetik. Betegem epés bajából 4 nap alatt kigyógyulván , a szervezetre csak alkalmatlan régi baja iránt tanácsomat kikérvén erre nézve figyelmeztetem, hogy jelen baján gyökeresen segíteni orvos hatalmában nincsen, hanem tűrhető állapotbani fentartására tanácsoltam. Óvja magát nehéz erős testi munkától, napontai székürülésről gondoskodjék, minek könnyítésére reggeli és estéli vizivást, s gyümölcsök élheletét ajánlottam ; székszorulás elhárítására pedig nyomizga-gyökér, — radix rhei — duplasó és borkőből álló vegyszék bevételét rendeltem; e tanácsom szives köszönete után elhagyott a beteg. A KORNEUBURGI MÉRGEZÉSI PERBEN A törvényszéki vegyészek által közlött műleleteknek felvilágosítása. Dr. Rémig Fresenius , titkos tanácsos és tanár, s a wiesbadeni vegyészeti műterem igazgatójától. (Vége.) B) Második kiásás. A második kiásásból a vizsgálók kezeibe következő állományok kerültek : 1) Vékonybél maradvány. 2) Vastagbél maradvány. 3) A kiásott hulla részek mosadéka. 4) Máj maradvány. 5) Tüdő maradvány. 6) Húsdarabok. Ezek ha azt veszem fel, Hogy adat szerint 3/4-ét Heller és Kletzinsky és idét Schlosser és Würth urak vizsgálták, következőleg oszlanak meg : Heller és Kletzinsky. Schlosser és Würth. I. Heller és Kletzinsky urak vizsgálata. 14. §. Ők a fentebbi 63 lat és 162 szemerre rugó állományt sósavval és halósavas haméreggel kezelték és a 300 CC-re menő sósavas oldatot 3 egyenlő részre osztották , melyeket én aapp, gy-nak nevezek. Mindegyik rész 21 lat és 54 szemer állománynak felelt meg. ««) Közvetlenül a Marsh készületbe vitetett. Világos fémtükröt nyertek. Ennek vizsgálata oly módon történt, mely nem volt alkalmas a tükör természetére biztos következtetést vonni , mégis kihozható azonban belőle, hogy dárdany — antimon — volt jelen. A mireng nyomának jelenléte mellett azon egyetlen körülmény szól, hogy a dárdezüst leszűrésénél a légköneg hozzáadásakor gyenge sárga zavarodás állott elő. Mivel azonban egyátalában nem bizonyíttaték be, hogy az mirsavas ezüstéreg által támadt, ezért előttem a cselekvényben jelenték nélkülinek tűnik fel. Bp) és gy részletek egyesítettek és a 17. lapon leírt módszer szerint kezeltettek, hogy a dárdánynak és a jelen lenni vélt mirenynek elkülönzését végrehajthassák. Nyomozzuk pontosan, hogy mit tartalmazhattak a csapadékok, és mit kelle tartalmazniok : a) Az erősen savas oldatból konkénsav által kicsapott csapadéknak sok szerves anyagot, továbbá ként kelle tartalmaznia, — tartalmazhatott (más fémkénegen kívül) mirkéneget és dárdkéneget. b) A feleresztett és eczetsavas szikéreggel vegyített oldatból előállott „világos narancssárga csapadéknak“ szerves anyagokat és ként kelle tartalmaznia, tartalmazhatott dárdkéneget , megeshetik, azonban kevésbé valószinű, hogy mirkéneget is. 15. §. a) Csapadék megszüretett , forró vizzel kellőleg kimosatott és ekkor feleresztett légkéneg folyadékkal mindaddig mosatott, mig a szüredék színtelenül és maradvány nélkül futott le. Itt az oldatba át kelle mennie: a) A szerves állomány egy részének (már a legköneges szüredék színezete mutatta, hogy amit én állítok, az valósággal be is állott). B) Minden mirkéneg, mely netán ezen csapadékban jelen volt. g) Az itt netán jelen volt dárdkénegnek egy részecskéje. A maradványban semmi dárdkéneg sem volt. (A vizsgálók 18-dik lapon foglalt adataik szerint). b) Csapadék hasonlóan először vizzel, aztán kellőleg légköneggel mosaték ki. Itt az oldatba át kelle mennie : a) A szerves anyagok egy részének. B) Minden ezen csapadékban netán jelen volt mirkénegnek. g') Az itt jelen volt dárdkéneg egy kis részecskéjének (mivel a dárdkéneg vizes legkönegben semmikép nem olvadatlan). A két legköneges oldat egyesítteték és sósav adalék hozzá. Itt piszkossárga bolyhos csapadék állott elő. Ennek szerves anyagot és egy kevés dárdkéneget kelle tartalmaznia. Ennek lemérése nem csekély jelentőségű volt , mivel lehetséges hogy a csapadék egészen szerves anyagokból állhatna és hogyha a vizsgáló urak annál kevésbbé mérek meg a részből az egészre számolt csapadékot, és így 8,3 milligramm mirecssavat (weisser Arsenik) számoltak ki, akkor ők csak azon szarvas hibát ismételték , melyet épen fentebb oly szigorúan meg kelle róvnom. Ezen súlymeghatárzás tehát teljesen semmit érő, és semmi úton sem bizonyittaték be azon állítás, hogy főleg mireng lett volna jelen, 16. §. A b) csapadéknak legköneggel kimosott maradványa , melynek az eredetileg lecsapott szerves anyagoknak legkönegben nem olvadó részét, továbbá ként, és a b) csapadékban foglaltató dárdkéneg főmennyiségét kelle tartalmaznia, noha a szárítás után újra elsötétült és ez által szerves anyag tartalmát féreismerhetlenül eláruló, szinte hasonlóan leméreték. Az ekkép nyert szám a részről az egészre számittaték, és így 104 milligr. dárdéleg — antimonoxyd — számittatok ki. Minthogy ismeretlen elegyviszonyokból álló elegyített állománynak mé- 1) Vékonybél maradvány 2) Vastagbél maradvány 3) Mosadék 4) Máj maradvány 5) Tüdő maradvány 16) Hús darabok alat ilatt 60 szemer3 180 szem. 24 11 —18 11 101 1203 120 „6 11 1262 42 „8 11 96 1 12 91 192 „ 63 „ 126 „ 21 „ 54 580