Orvosi Hetilap, 1870. július (14. évfolyam, 27-31. szám)
1870-07-03 / 27. szám
Villamgyógyászati tanulmányok. Kétli Károly tr.-tól Heidelbergben. (Folytatás). A gerinczagyon a villamáramok behatolására nézve ismét más viszonyok mutatkoznak. A gerinczagy csontburkainak bonczi alkata sokkal kedvezőbb közegként szerepel az áram átbocsátására mint a koponya, míg ellenben lágy részei nagyobb ellenállást nyújtanak, mint a fej izmai. A gerinczcsigolyák ugyanis nagyobb víztartalmuknál és szivacsos alkatuknál fogva jobb vezetők, s azonkívül sokszoros hézagok által vannak egymástól elválasztva, mely hézagok ismét véredényekkel, idegekkel, kötszöveti részekkel — mindmegannyi jó vezetőkkel kitöltvék. Másrészről azonban az itt lefutó vastagabb izomcsoportok a villamáram egy részét elvezethetik ,és azonkívül a gerinczagyat csak egy oldalról közelíthetjük meg a villámsarkkal, — nem úgy, mint az agyat. De latba vetve azon körülményt, hogy a gerinczre, félelem nélkül, sokkal erélyesebb áramokat bocsáthatunk, úgy az említett bonettani hátrányokat az alkalmazandó áram erősbítése által könyen kiegyenlíthetjük. E czélból Eri hullákon tett kísérleteket: Kísérlet. A hulla 7dik nyakcsigolyájának és 3 első mellcsigolya testét eltávolítjuk, s a gerinczagy burka e helyen kimetszetik, miáltal a gerinczagy szabadon fekszik. A gerinczagyra épen úgy, mint ez már az agynál említtetett, békaüridegkészítményt helyezünk. A rézvillámsark (Anode) a csecsnyujtvány fölé, a nemleges sark (Kathode) pedig a 6 mellcsigolyára alkalmaztatik. Az áram 24 elemből jön. Mind nyitási mind zárási rángás állt be a békaidegen. Hasonló czélból élőn is létettek kísérletek és pedig a következő módon: Az egyik (3" hosszú, 1" széles) villámsark a mellcsigolyákra, a másik az ágyéktájra alkalmaztatott, s rajtuk 24 elemből jövő áram bocsáttatott át. Ha most az áram irányát az áramváltó (Stromwender) segélyével gyorsan változtattuk, akkor — a hátizmok rángásain kívül — mindannyiszor rángások álltak be az ürideg által ellátott alszár izmain is; tehát oly idegre gyakoroltunk hatást, mely jóval a villámsarkak alkalmazási helye alatt fut ki a gerinczcsatornából, s így az ideg izgatásának még a gerinczagyban kellett véghezmennie. Ezen észlelet ismét azt bizonyítja, hogy kellő erejű galvánáramokat egész a gerinczagyig vezethetünk. S miután látjuk, hogy a villámáramokkal az idegrendszer központi szerveire hatást gyakorolhatunk, a gyógytan feladata leszen ezen úton a kellő gyógyeljárási kísérleteket megtenni. Gyógyászati czélokra eddigien főleg az áram izgatási hatását használták. E tekintetben különös érdekkel bírnak a mozgató ideg izgatásai (Erregung) és azon változások, melyek annak ingerlékenységében (Erregbarkeit) az állandó áram által előidéztetnek, miután épen a mozgató ideggel összefüggésben álló izom mindezen változásokat láthatóvá teszi. S csakugyan e téren létettek eddig úgy élettani mint gyógyászati kísérleteink, de ennek daczára biztos élettani alappal mégsem bírunk, melyen haladva, gyógyeljárásunkat élő emberen értékesíthetnők. A mozgató ideg rángási törvénye élő emberen még nincs véglegesen megállapítva, de remélni merjük, hogy életbúváraink e téren is mielőbb alapos vizsgálatokat fognak megkezdeni. A mozgató ideg rángási törvénye alatt ugyanis az illető izom rángási módját értjük, a villámáram zárása, nyitása, az áram iránya és annak különböző nagysága szerint. E törvény sokszoros kísérletek alapján jött létre, mely kísérletek békakészítményeken létettek. A viszonyok nehézsége és zavart volta folytán azonban sok ellenmondás mutatkozott, s csak Pflüger és Bezold újabb vizsgálatai hoztak végleges megállapodást létre. Ezek szerint a galvánláncz zárásakor a mozgató idegben az izgatási folyamat kizárólag a nemleges sarkon (Kathode) jön létre, nyitásakor ellenben kizárólag az állító sarkon (Anode). Ezen izgatási folyamatokon kívül azonban még mindkét sarkon záráskor, zárás alatt és nyitás után egyéb változások egész sora lép fel, melyek a rángási törvény magyarázatára jelentékeny fontossággal 27 *) Ranke újabb vizsgálatai szerint az élő izom villámellenállási képessége nem csekélyebb mint az idegé, s így az elvezetés sem volna oly nagy. 251. mm** Tartalom. K é 11 i K. tr. Villámgyógyászati tanulmányok. (Folyt.) — Szeremley M. tr. Közlemények a gyakorlatból. 2. Vérzékenység, gyógyulás. 3. Álomkórság tettetése gyermeknél. — Kövesy F. tr. Kóresetek a székes-fehérvári megyei kórházból — Könyvismertetés. Notes on the Treatment of Skin Diseases. By Robert Liveing. — Lapszemle. Légérlökésmutató. — A koponyaüreg hőmérséke rendes és kóros állapotban. Tá r c z a. Tudományegyetemünk teendői tárgyában. — Jelentés a magyar orvosi könyvkiadó társulat pénztára kezelésének mibenlétéről. — London, junius 12. — Vegyeset!. — Pályázat. Pest, 1870. •Mins 3. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 újkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és körüuvázlat közlönye. Tiberiae^c dik f Vb I -• ■*■ . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár.