Orvosi Hetilap, 1878. június (22. évfolyam, 22-26. szám)

1878-06-30 / 26. szám

550 További kísérletnél azon befolyást kutattam, melyet szabad iblany jelenléte gyakorol a jodkalium hatására. 4. Kísérlet. 1400 grm. súlyú házi nyúl. 1875. dec. 8-kán. 4“ 17'. Szívlökés 15.2. Légz. 59. 19'. KJ 5°/»-os oldatából 1 kém. a bal külső torkolati viszérbe. Légzés 64. Rángások. Szívl. 142. 25'. Ismét egy kcm. befecskendése. Légz. 61. Szívl. 120. 26'. Légz. 59. 36'. 1 kcm. Lugol-féle oldat (KJ = 5°/0. ] = 0,5°/0) befecskendezve. Légz. 77. Szívl. 134. 38'. 1 kcm. Lugol-féle oldat a visszérbe. Szívl. 152. 46'. U. a. Szívl. 162. Légz. 68. 47'. Légz. 60. 48'. Légz. 57. A­ szívlökések száma kísérlet előtt, illetőleg a két jodkaliu­­mos befecskendés után 152: 142: 120; a szabad iblányt tar­talmazó, különben az előbbivel egyenlő töménységű jodkali-oldat 3 befecskendése után a szívlökések számbeli módosulását 120: 134: 152: 162 arányok fejezik. Ezen fokozatosan kifejlődő sza­porulat összevág a fenntebb érintett, beteg egyéneken tett ész­leletekkel ; más részről a kétféle oldat hatásának ellentétes volta a mellett bizonyít, hogy a szívlökések alászállítását a kálium esz­közli, míg a jód csak akkor gyakorolhat szaporító befolyást a szív összehúzódásaira, ha a véredényekbe szabad állapotban vitetik. A légvételek száma, mely kísérlet előtt 59 volt, a hamany­­iklagos befecskendések után jelentéktelenül és csak rövid időre szaporodott. Ezen szaporulatot itt azon rendetlen légvételek ered­ményezték, melyek a befecskendéseket követőleg jelentkeztek, s így nem mond ellene a fentebbi kísérletekben megállapított rit­kulásnak . A második jodkali-befecskendés után registrált görbé­nek jellegét képezik azon mély légvételek, melyek az egész vo­nalat szakaszokra osztják. Ezen szakaszosság abban áll, hogy időnkint egyes mély légvételek lépnek fel, melyektől a követke­zőig folytonos gyérülés, kisebbedés észlelhető ; úgy azonban, hogy —természetesen csak bizonyos határig — minden következő új szakasz kezdő pontját képező mély légvételt közvetlen mege­lőző légzések általában is gyérebbek és felületesebbek mint azok, melyek az előbbi mély légvételt közvetlenül előzték meg. A jodkali-jodoldat befecskendésekor felvett első görbe igen rendetlen viszonyokat mutat ; a légvételek eleintén szaporábbak, majd ritkábbak és kisebbek, végre ismét szaporábbak és valami­vel nagyobbak, emellett azonban általában szaporábbak a rende­seknél (59,77). Az utolsó befecskendés görbéje végre mutatja a légvételek módosulását 3 perc­ alatt. A szaporulat tehát, rögtön a befecskendés után fellépve, rövid, s úgy látszik, csak oly tartamú, míg a bevitt szabad jód a vér fehérnyéje által meg nem köttetik. Az ismételve említett szakaszosság itt is látható. A mondottakból folyólag­ a Lugos-féle oldat a tiszta jódkak­ oldatával ellentétes hatást gyakorol a szívlökésekre és a légvételekre, mindkettőnek ■— az előbbinél csak rövid tar­tamú ■—­ szaporulatát idézvén elő. III. A szívműködésnek, valamint a légzésnek jodkalium okozta ritkulása csak tünet, mely csupán az irányt je­löli ki, melyben haladnunk kell, hogy felismerjük azon szerveket, melyekben ezen ritkulást okozó változások véghezmennek. Itt önkéntelenül és bizonyos határig szándék nélkül ugyanazon eljárást követtem, melyet Roser­ szükségesnek mond akkor, midőn valamely anyag­nak élettani hatását bizonyos szervekre gyakorolt hatá­sával akarjuk indokolni; nagy adagokat alkalmaztam, mint Rose, kinek ez úton az iblany hatásáról adott magyará­zata a legutóbbi évekig az egyedüli volt. jodkalium tömény oldatait fecskendezve viszerekbe, a hatás rendkívül heves, s az egész tünetcsoport, melynek részlettünetei kis adagok alkalmazásánál hosszabb időközökben követik csak egymást, itt rövid időre összpontosul. A tünemé­nyek ezen összetorlódása kétségtelenül hátrány, mert az egyes tünetek felismerését nehezíti ; de ha egyszer a kísérletek gyakori ismétlése által ismerjük mindazon tü­neteket, melyekre a kísérleti elrendezés megváltoztatásá­nál figyelemmel kell lennünk: a rögtön halálos adagok alkalmazásánál épen a kísérleti elrendezés módosításával elérhető eltérések is sokkal szembeötlőbbek lesznek, éleseb­ben domborodnak ki, s a megkísértendő magyarázatnál nyomósabb érvek értékével birandnak. Tömény oldatok alkalmazása könyebb és egysze­rűbb, s általuk biztosabban hozhatjuk az egyes szerve­ket rövid idő alatt a sobbak­ nagyobb mennyiségével érintkezésbe. Mindenekelőtt azon kérdés iránt kell­ tisztába jön­nöm, váljon hatását a hamanyiblag mint kalisó gyako­rolja-e. A már fentebb a jodkali és a Lugos-féle oldat közt feltüntetett különbségen kívül következő kísérletek szolgálnak annak erősítéséül, melyeket itt előrebocsátani szükséges. 5. Kísérlet. íjpo­gm. súlyú házi nyúl. 1875. mart. 26-kán. io° 51'. Torokalatti viszerébe Na/ 83%-os oldatából 1 kcm. fecskendeztetett. 52'. 36 légvétel. 53'. Újból 1 kcm. 54'. 42 légvétel. 56'. Szívl. 192. 57'. 1 kcm. befecskendezve, szívl. 204. L. 36. 110 2'. Szívl. 192. Légv. 36. 4°. Légzés és szívműködés rendesek. Nagyfokú exophthalmus. Mart. 27—29. Az exophthal­mus majd nagyobbodva, majd szűnve, folytonosan fennállott. Szemek erősen kényeznek, az állat hörögve légzik. Utolsó napon g° d. e. halál, melyet mintegy 2 órai agonia előzött meg. Az agy és burkaiban nagyfokú vérbőség, a tüdők és vesék szintén vérdúsak, előbbiekben nagy fokú vizenyő. 6. Kísérlet. 2' 10 grm. súlyú himkutya. 1874. sept. 1-jén. 6' 8'. Szívl. 164. L. 48. 9'. Hamanyibleg tömény oldatából 1­­10 kcm. ezombvnszerébe fecskendezve. Nehány igen szapora lég­vétel, heves rángások az összes izomzatban, azután derme. 91'a'. Mély légvétel halál. 10'. Vizelet és bélsár ürítése. Légcsőmet­szés után mesterséges légzés, valamint a légzőizomzat villamos izgatása eredménytelen. 26'. A szív diaszoleban áll. Bevezetési áram csak a sarkok körül eredményez gyenge fibrillaris összhú­­zódásokat. A motus peristalticus igen élénk. 7. Kisér­let: 640 grm. •súlyú házi nyúlnál, perez. 108 szapo­­rasággal mesterséges légzés tartatott fenn, s e közben */* kcm. tömény KJ oldat a torkolati viszérbe fecskendezve. Heves rán­gások, derme. u­­/s* múlva nehány erőltetetett légvétel, azután teljes mozdulatlanság. A mesterséges légzés még 8 perczig ered­mény nélkül folytattatott. J6­­kor a szív jobb pitvara 54 össz­­húzódást végez perczenként. A jodnatrium (5. kis.) tömény oldata rögtöni hatása a szívre és légzőszervekre elenyésző csekély, alig ve­hető számba, míg a jodkalium hatása (6. kis.) tömény oldatokban igen heves, s ugyanazon tüneteket mutatja (szívmegállás, dyspnoe, rángások), mint a többi kalisó, melyekkel még abban is egyezik, hogy hatása kifejlődé­sének mesterséges légzés fenntartásával elejét nem ve­hetjük. Mindezek alapján bizonyosak lehetünk, hogy ezen hatást a jódkaliumban nem a jód, hanem a kalium idézi elő.­) A kalihalált, —■ így nevezzük röviden a hamany­­sók nagy mennyiségeinek viszélbe fecskendése után rövid idő, néha úgyszólván pillanat alatt beálló halált, — úgy látszik, hogy Blacker') észlelte először; majd Grandeau4) *) Értekezésem folyamában használom e kifejezést mindenütt, ahol közel 90°/0 (89,7°l0) oldalról szó. 2) Hermann L. Lehrbuch d. exp. Toxicol. Berlin, 1874. 149. 1. Jegyz. 2) Benedikttel szemben szintén ezen értelemben nyilatkozik. 3) Blacke. Idézve Buchheimnál : Wirkung d. Kalisalze. Arch. f. exp. Path. u. Pharm. III. k. 252­­. 4) Grandeau U. o. l) Rose. Id. he. 12. 1. 551

Next