Orvosi Hetilap, 1878. június (22. évfolyam, 22-26. szám)
1878-06-30 / 26. szám
550 További kísérletnél azon befolyást kutattam, melyet szabad iblany jelenléte gyakorol a jodkalium hatására. 4. Kísérlet. 1400 grm. súlyú házi nyúl. 1875. dec. 8-kán. 4“ 17'. Szívlökés 15.2. Légz. 59. 19'. KJ 5°/»-os oldatából 1 kém. a bal külső torkolati viszérbe. Légzés 64. Rángások. Szívl. 142. 25'. Ismét egy kcm. befecskendése. Légz. 61. Szívl. 120. 26'. Légz. 59. 36'. 1 kcm. Lugol-féle oldat (KJ = 5°/0. ] = 0,5°/0) befecskendezve. Légz. 77. Szívl. 134. 38'. 1 kcm. Lugol-féle oldat a visszérbe. Szívl. 152. 46'. U. a. Szívl. 162. Légz. 68. 47'. Légz. 60. 48'. Légz. 57. A szívlökések száma kísérlet előtt, illetőleg a két jodkaliumos befecskendés után 152: 142: 120; a szabad iblányt tartalmazó, különben az előbbivel egyenlő töménységű jodkali-oldat 3 befecskendése után a szívlökések számbeli módosulását 120: 134: 152: 162 arányok fejezik. Ezen fokozatosan kifejlődő szaporulat összevág a fenntebb érintett, beteg egyéneken tett észleletekkel ; más részről a kétféle oldat hatásának ellentétes volta a mellett bizonyít, hogy a szívlökések alászállítását a kálium eszközli, míg a jód csak akkor gyakorolhat szaporító befolyást a szív összehúzódásaira, ha a véredényekbe szabad állapotban vitetik. A légvételek száma, mely kísérlet előtt 59 volt, a hamanyiklagos befecskendések után jelentéktelenül és csak rövid időre szaporodott. Ezen szaporulatot itt azon rendetlen légvételek eredményezték, melyek a befecskendéseket követőleg jelentkeztek, s így nem mond ellene a fentebbi kísérletekben megállapított ritkulásnak . A második jodkali-befecskendés után registrált görbének jellegét képezik azon mély légvételek, melyek az egész vonalat szakaszokra osztják. Ezen szakaszosság abban áll, hogy időnkint egyes mély légvételek lépnek fel, melyektől a következőig folytonos gyérülés, kisebbedés észlelhető ; úgy azonban, hogy —természetesen csak bizonyos határig — minden következő új szakasz kezdő pontját képező mély légvételt közvetlen megelőző légzések általában is gyérebbek és felületesebbek mint azok, melyek az előbbi mély légvételt közvetlenül előzték meg. A jodkali-jodoldat befecskendésekor felvett első görbe igen rendetlen viszonyokat mutat ; a légvételek eleintén szaporábbak, majd ritkábbak és kisebbek, végre ismét szaporábbak és valamivel nagyobbak, emellett azonban általában szaporábbak a rendeseknél (59,77). Az utolsó befecskendés görbéje végre mutatja a légvételek módosulását 3 perc alatt. A szaporulat tehát, rögtön a befecskendés után fellépve, rövid, s úgy látszik, csak oly tartamú, míg a bevitt szabad jód a vér fehérnyéje által meg nem köttetik. Az ismételve említett szakaszosság itt is látható. A mondottakból folyólag a Lugos-féle oldat a tiszta jódkak oldatával ellentétes hatást gyakorol a szívlökésekre és a légvételekre, mindkettőnek ■— az előbbinél csak rövid tartamú ■— szaporulatát idézvén elő. III. A szívműködésnek, valamint a légzésnek jodkalium okozta ritkulása csak tünet, mely csupán az irányt jelöli ki, melyben haladnunk kell, hogy felismerjük azon szerveket, melyekben ezen ritkulást okozó változások véghezmennek. Itt önkéntelenül és bizonyos határig szándék nélkül ugyanazon eljárást követtem, melyet Roser szükségesnek mond akkor, midőn valamely anyagnak élettani hatását bizonyos szervekre gyakorolt hatásával akarjuk indokolni; nagy adagokat alkalmaztam, mint Rose, kinek ez úton az iblany hatásáról adott magyarázata a legutóbbi évekig az egyedüli volt. jodkalium tömény oldatait fecskendezve viszerekbe, a hatás rendkívül heves, s az egész tünetcsoport, melynek részlettünetei kis adagok alkalmazásánál hosszabb időközökben követik csak egymást, itt rövid időre összpontosul. A tünemények ezen összetorlódása kétségtelenül hátrány, mert az egyes tünetek felismerését nehezíti ; de ha egyszer a kísérletek gyakori ismétlése által ismerjük mindazon tüneteket, melyekre a kísérleti elrendezés megváltoztatásánál figyelemmel kell lennünk: a rögtön halálos adagok alkalmazásánál épen a kísérleti elrendezés módosításával elérhető eltérések is sokkal szembeötlőbbek lesznek, élesebben domborodnak ki, s a megkísértendő magyarázatnál nyomósabb érvek értékével birandnak. Tömény oldatok alkalmazása könyebb és egyszerűbb, s általuk biztosabban hozhatjuk az egyes szerveket rövid idő alatt a sobbak nagyobb mennyiségével érintkezésbe. Mindenekelőtt azon kérdés iránt kell tisztába jönnöm, váljon hatását a hamanyiblag mint kalisó gyakorolja-e. A már fentebb a jodkali és a Lugos-féle oldat közt feltüntetett különbségen kívül következő kísérletek szolgálnak annak erősítéséül, melyeket itt előrebocsátani szükséges. 5. Kísérlet. íjpogm. súlyú házi nyúl. 1875. mart. 26-kán. io° 51'. Torokalatti viszerébe Na/ 83%-os oldatából 1 kcm. fecskendeztetett. 52'. 36 légvétel. 53'. Újból 1 kcm. 54'. 42 légvétel. 56'. Szívl. 192. 57'. 1 kcm. befecskendezve, szívl. 204. L. 36. 110 2'. Szívl. 192. Légv. 36. 4°. Légzés és szívműködés rendesek. Nagyfokú exophthalmus. Mart. 27—29. Az exophthalmus majd nagyobbodva, majd szűnve, folytonosan fennállott. Szemek erősen kényeznek, az állat hörögve légzik. Utolsó napon g° d. e. halál, melyet mintegy 2 órai agonia előzött meg. Az agy és burkaiban nagyfokú vérbőség, a tüdők és vesék szintén vérdúsak, előbbiekben nagy fokú vizenyő. 6. Kísérlet. 2' 10 grm. súlyú himkutya. 1874. sept. 1-jén. 6' 8'. Szívl. 164. L. 48. 9'. Hamanyibleg tömény oldatából 110 kcm. ezombvnszerébe fecskendezve. Nehány igen szapora légvétel, heves rángások az összes izomzatban, azután derme. 91'a'. Mély légvétel halál. 10'. Vizelet és bélsár ürítése. Légcsőmetszés után mesterséges légzés, valamint a légzőizomzat villamos izgatása eredménytelen. 26'. A szív diaszoleban áll. Bevezetési áram csak a sarkok körül eredményez gyenge fibrillaris összhúzódásokat. A motus peristalticus igen élénk. 7. Kisérlet: 640 grm. •súlyú házi nyúlnál, perez. 108 szaporasággal mesterséges légzés tartatott fenn, s e közben */* kcm. tömény KJ oldat a torkolati viszérbe fecskendezve. Heves rángások, derme. u/s* múlva nehány erőltetetett légvétel, azután teljes mozdulatlanság. A mesterséges légzés még 8 perczig eredmény nélkül folytattatott. J6kor a szív jobb pitvara 54 összhúzódást végez perczenként. A jodnatrium (5. kis.) tömény oldata rögtöni hatása a szívre és légzőszervekre elenyésző csekély, alig vehető számba, míg a jodkalium hatása (6. kis.) tömény oldatokban igen heves, s ugyanazon tüneteket mutatja (szívmegállás, dyspnoe, rángások), mint a többi kalisó, melyekkel még abban is egyezik, hogy hatása kifejlődésének mesterséges légzés fenntartásával elejét nem vehetjük. Mindezek alapján bizonyosak lehetünk, hogy ezen hatást a jódkaliumban nem a jód, hanem a kalium idézi elő.) A kalihalált, —■ így nevezzük röviden a hamanysók nagy mennyiségeinek viszélbe fecskendése után rövid idő, néha úgyszólván pillanat alatt beálló halált, — úgy látszik, hogy Blacker') észlelte először; majd Grandeau4) *) Értekezésem folyamában használom e kifejezést mindenütt, ahol közel 90°/0 (89,7°l0) oldalról szó. 2) Hermann L. Lehrbuch d. exp. Toxicol. Berlin, 1874. 149. 1. Jegyz. 2) Benedikttel szemben szintén ezen értelemben nyilatkozik. 3) Blacke. Idézve Buchheimnál : Wirkung d. Kalisalze. Arch. f. exp. Path. u. Pharm. III. k. 252. 4) Grandeau U. o. l) Rose. Id. he. 12. 1. 551