Orvosi Hetilap, 1883. október (27. évfolyam, 40-43. szám)
1883-10-07 / 40. szám
^Budapest, 1883. 40. SZ. oKTOBER 7. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentes) Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél tennek. ^ nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. e. kr. váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. 1-foNIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Babes V. tr. Kórszövettani és kísérleti tanulmányok a tuberculosisról. II. Az óriási sejttk. — Ónodi D. A. tr. Mihalkovics G. tr. II. boncztani és fejlődéstani intézetéből. Az együttérző idegrendszernek egyes, élettani és kórtani szempontból fontosabb alakviszonyairól. (Vége.) — Tóth 1. tr. Bányászaszály (cachexia montana), s ennek oktana. Bélsár-vizsgálatok. — Könyvismertetés. Die Elektro-Technik in der praktischen Heilkunde. Von Dr. Rudolf Lewandowski. — Lapszemle. Salicyl-resorcinketon antiseptikus hatásáról. — Trichlorophenol orbánczellei. — Salicylsavas pastáról. — A kaicinról. — A trichlor-eczetsav antiseptikus hatásáról. — Konyhasó-oldat beöntése életmentő czélból. — Felkarficzam. — Újabb műszerek. Tárcza : Lister tanár Budapesten. — Koller Gy. tr. A magyar orvosi könyvkiadó társulat érdekében. — Heti szemle. Az 1883-dik évi szünidei tanfolyam f. hó 3-diki ülése A fővárosi népszámlálási munka 3-dik kötete. A kuruzsolás. Két új bódító szer, ú. m. az acetal és a paraldehyd. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1883. october-decemberi folyamára. Melléklet : Kőnyomatú tábla Tóth I. Jr. czikkéhez. Kórszövettani és kísérleti tanulmányok a tuberculosisról. II. Az óriási sejtek. Babes Victor magántanártól. A franczia „académie des sciences“ elé terjesztett utolsó dolgozatomat következőképen fejeztem be: „Malgré les recher ches ingénieuses de Koch et l’analogie des bacilles des deux maladies (poklosság és gümőkór), il faut admettre un autre facteur, qui concourt chez l’homme á la formation des produits tuberculeux“. Ezáltal ki akartam jelölni azon irányt, melyben kutatásaimat folytatom. Már midőn határozottan egy másik factorról szóltam, oly idegenszerű különböző képletek lebegtek előttem, melyekkel kutatásaim folyamában találkoztam, s melyeket részben le is írtam. Nevezetesen a leprát illetőleg leírtam egy sajátságos szemcsés anyagot a szőrszálak hüvelyében, mely zoogloeához hasonlít (société de biologie, april 21-dikén és Arch, de physio logie, julius). A tuberculosisnál is gömbölyű képleteket írtam le, melyek Ehrlich színező módszere által festettek. Ezek a legkisebb gümőkóros góczokban, óriási sejtekben és edények körül, sőt betömeszelt edények belsejében is vannak. (E folyóiratban közölt rövid ismertetésben e szemcsék felfedezése Cornilnak és nekem közösen van tulajdonítva, ezeket azonban én írtam le először academiai dolgozatomban). De mindezen képletek nem elégítettek ki. Az a mi állításom alapját képezte, sokkal kiterjedtebb és az ember tuberculosisára nézve jellemzőnek mondható képlet, melynek természete fölött eddig a legkülönbözőbb hypothesisek uralkodtak. Most majdnem megfoghatlannak látszik előttem, hogy vele a búvárok eddig tüzetesebben nem foglalkoztak. Értem a gümőkórnál előforduló óriási sejtek tartalmát. Ezen óriási sejtekről Langhans óta már kötetek írattak össze, s azokra visszatérni fölöslegesnek tartom, főleg miután legtöbben e sejtek tartalmáról alig beszélnek. Csak azt akarom hangsúlyozni, hogy constatáltatott, miszerint azok sokszor idegen testek körül fejlődnek. Még egyre kell figyelmeztetnem, tudniillik, hogy az óriási sejtek nem egyforma eredetűek, hanem különböző sejtek összefolyásából származhatnak, sőt nem találok okot arra sem, hogy azon tömegekre, melyek hámsejtek összefolyásából lesznek, vagy az edények belsejében sejtek összefolyásából származnak, az óriási sejt szót se alkalmazzam. Az óriási sejt nem fejlődéstani, hanem morphologikus fogalom, melynek alakja jellemző, míg fejlődése igen különböző lehet. Vizsgálataimból a húsdagról (Ziemssen. Handbuch f, Hautkrankheiten és Arch. f. microsc. Anatomie. 1883. II.) az derül ki, hogy nemcsak sejtek összefolyásából, hanem endogen sejtszaporodás vagy inkább magszaporodás útján, nevezetesen edénybimbókból lehetnek óriási sejtek. Ki lehet mutatni, hogy olyanok sokszor apró edények bélhámjának szaporodása és összefolyása által származnak. Cornis tanárral együtt kimutattam, hogy az ily módon létrejött óriási sejtek a tuberculotikus bacillusoknak kedvencz székhelyei. De nagyon is kell hangsúlyoznom, hogy a gümőkór óriási sejtjei bacillusokat korántsem mindig tartalmaznak. Már előbb is hangsúlyoztam, hogy sok tuberculotikus szövetben bacillusok nincsenek, de óriási sejtek ott is nagy számmal lehetnek jelen. A lupus is például sokszor oly tuberculum, melyben többnyire sok az óriási sejt, de bacillusok vagy ezeknek spórái azokban nincsenek. Általában azt hiszem a tuberculosisról, hogy az óriási sejtek állandóbb leletet képeznek mint maguk a bacillusok. Igaz, sokszor bacillusokat találunk oly szövetekben, melyekben óriási sejtek nincsenek, mint például lágy agyburkok tuberculosisánál, melyben a tuberculotikus góct többnyire betömeszelt edények és apró sejtekből keletkezett szomszédság által képeztetik ; vagy a heveny lebenyes sajtos tüdőlábnál, melyben sokszor meglepő sok a bacillus. Ezen esetekkel szemben azonban hányszor találkozunk a bőr, az ízületek, a nyirkmirigyek, az ivarszervek tuberculosisával vagy scrophulosisával, melynek terményében számtalan az óriási sejt, de amelyekben bacillusok vagy épen nem, vagy csak elenyésző csekély számban találtatnak. S azután hányszor látjuk, hogy meglehetős sok bacillus-tartalmazó szerv vagy szövet szomszédságában, vagy csak általában ugyanazon egyénnél ,több más, gümőkórtól ellepett szövet és szerv van, melyben sok ugyan az óriási sejt, de nincsen bacillus. Ilyenkor 40