Orvosi Hetilap, 1883. december (27. évfolyam, 48-52. szám)

1883-12-02 / 48. szám

i mog — tekintés után is lehetlennek látszó kóros változásokat magában rejtő szívnek bemutatására. (L. a mellékelt táblán a készítménynek Thanhoffer t­r. által szives készséggel természet után rajzolt képét). Egy tekintet — mélyen tisztelt uraim — a kóros részletre, a­míg elégséges arra, hogy kórisménket igazoltnak lássák , addig azt hiszem, hogy elégséges az arra is, hogy belássák a priori­­s lehet­­lenségét annak, a­minek pedig a találtak folytán lehetőnek kellett lenni. Igen uraim ! mert ha tekintjük e meglepő kóros elváltozást, hol a két bicuspidalis billentyűnek egymással való összenövése által a bal viszeres szájadék csak annyiban nem obliteráltatott teljesen, amennyiben az összenövés közepi részének körülbelül 8 mm. hosszúságú harántrésén át látszólag, de valóságban csak az ezt is áthidaló elmeszesedett szövet 3, vékony sonda átjárha­tósági nyílásán át, állhatott csak fenn az illető szívürök között némi közlekedés. Ha ezzel szemben tekintjük egyrészt azon élettani viszonyokat, melyekből tudjuk, hogy ahhoz, hogy a bal szív­gyomor a megkívántató 186­0 gm-nyi literes vérrel elláttassék szükséges, hogy a bal viszeres szájadék a mutató és középújj átjárhatóságára tág, vagyis 7 cm. kerületű legyen ; vagy, ha tekintjük másrészt a kórboncztani adatokat, honnan ismét tudjuk, hogy előjöhetnek ugyan e szájadéknak nagyfokú szűkületei is, de mégis csak mindig azon fokig, melyen át a megélhetésre conditio sine qua non-ként megkívántató minimális vérmennyiség még áramolva jöhet a gyomorba , úgy kérdem uraim, hogy szem­ben ezen kórtani vagy pláne élettani viszonyokkal nem tűnik e lehetlennek elő ezen látott és bemutatott kóros elváltozás ? Kérdem, nem önkényt lép elő-e a kérdés, hogy mint volt hát lehetséges mégis, hogy élt az ember akkor, midőn pedig a kóros változás folytán a vérnek a bal pitvarból a gyomrocska juthatása csak úgy képzelhető el, hogy az csakis csepegés és semmi szín alatt sem áramolva jöhetett ? Mondom ént i­s pedig oly hosszú ideig, hogy ezen összenövések jórészt elmeszesedhet­­tek. Vagy ki lenne képes felelni azon physicai ellentmondásra, hogy itt, hol a bal szívgyomor alig vehetett magába vért, hogy azt továbbítsa, üre, mint látni méltóztattak, mégis nor­mális ; falzata pedig — a jogosan feltehető kisebbedett munka daczára — 10 mm., vagyis normális vastagságú. S végül, hogy teljes legyen úgyszólván a physicai ellentmondások sora, ki fejti meg ezen óriási szűkületnél, az anastomosisok teljes hiánya mellett, azon bámulatos tünetet, hogy a pulsus, ha nem is valami nagy, de arra még­is elég erős volt, mint azt a diagnosisnál is ki­emeltem, hogy ellentmondjon úgy a stenosis, mint az elégtelen­ségnek is ! Hátra van még ezek után az, miszerint felsoroljam az iro­dalomnak a bal viszeres szájadék nagyfokú stenosisára vonatkozó feljegyzéseit. E tekintetben azonban, a­mennyire azt átkutatnom sike­rült, mondhatom, hogy aránylag csak kevés adattal szolgálhatok. Mindössze csak Rokitanskynál, ki azt, mint kórboncztanában említi, kisújj átjárhatóságától egész lúdtoll vastagságig, s Rosenbach­­nál (Enlenburg Realencyclopediájában), ki azt több ízben irón vastagságig látta szűkültnek, találtam felemlítve idevonatkozó eseteket. Ily adatok folytán tehát azt hiszem, hogy a­míg ese­tünk hivatva van egyrészt az eddig észlelt és feljegyzésre érde­mesnek talált esetek között az őt joggal megillető első helyet elfoglalni , addig másrészt hivatva van az nézetem szerint arra is, hogy felelve a kísérleti kórtanilag könyen belátható okból meg­­állapíthatlan kérdésre, a szűküldetés Rubiconját képezze ! — 12 70 Midőn tehát így, ezen nemcsak kórodai, kórboncztani és kísérleti kórtani, hanem egyszersmind irodalmilag is kiváló esetet közöltem, biztat a remény, hogy azon szíves figyelemmel, melylyel a tisztelt orvosegylet jelen szerény felolvasásomat kísérni kegyes volt, nem érdemtelenül éltem vissza. Az író-görcs egyszerű és sikeres orvoslása. Dirner Gusztáv ír-tól. Ez a czíme Nussbaum tanár egy előleges közleményének, kis füzetke alakjában, melyet az író-görcsben szenvedők részére általa szerkesztett tollperecz mellé csatol a műszerész a betegek tájékoztatására, az említett tolltartó használatánál. Azt hiszem, nem cselekszem haszontalan dolgot, ha ezt az egyszerű, olcsó szerszámot e lapok hasábjain ismertetni sietek , mert bizonyára hazánkban is sok szegény íróember sínlődik e bajban, mely ellen eddig csaknem eredménytelenül küzdött a gyakorló orvos, kinek Nussbaum tanár e geniális gondolata által most egyszerre kezébe adatik a biztos gyógyító szer, me­ly­­lyel egy-egy kétségbe esett, betegsége által talán kenyerevesz­­tett családapának gyorsan, s kevés áldozattal visszaadhatja kereseti forrását, íróképességét. Nussbaum abból kiindulva, hogy a baj lényege az izmok antagonismusának kóros változásában rejlik, hogy itt a hajlító és közelítő izmok spastikus összehúzódása, a feszítők és távolitok gyengeségével áll szemben, oly tolltartót szerkesztett, mely az extensorok és abductorok által rögzíttetik a kézen, a flexorok és adductorok helyett, s így az író­görcs nem léphet fel, sőt maga az írás épen gyógyítója a bajnak. E tolltartó egy kézpereczből áll, melyet mind az öt ujjra ráhúzhatni ; használatnál azonban csak 4 ujj jön bele, a kis ujj kihagyásával, mert ekkor csak az ujjak szétfeszítése mellett marad a telltartó­ perecz szorosan a kézen, s épen ez czélja Nussbaum orvosló eljárásának : működésbe hozni a­z ujj exten­­sorait a nagy ujj adductoraival, s pihentetni a flexorokat és adductorokat. Mihelyt a flexorok működni kezdenek, s az exten­sorok ellazulnak, a tollperecz lehull a kézről és a beteg nem írhat. E pereczre a toll úgy van ráerősítve, hogy az épen a mutató és középujj között érinti a papirost, ha a kéz az asztalon fekszik. Nussbaum nem tekintve azt, hogy e tolltartó által a beteg rögtön olvashatóan, s egy kis gyakorlattal csakhamar szépen is írhat, nagyobb fontosságot tulajdonít neki azáltal, hogy vele maga a baj is gyógyíttatik; mert ez az írásmód a gyenge izmok­nak épen a helyes gymnastika, mely az innervatiót javítja, s köz­tük az egyensúlyt, a kellő antagonismust állítja helyre, a­mi is­mét képessé teszi azokat rendes módon is forgatni a tollat. Ennél a betegre kellemesebb gyógyító elbánást nem kép­zelhetünk, s Nussbaumnak van abban öröme már eddig is. Betegei kik nem voltak képesek többé nevüket leírni, az első napokban már 4 oldalas leveleket írnak neki, tele háladatossággal és magasztalással. Nussbaum tanárt e szembeöltő sikerek bírták reá, hogy kevés kísérletei után is már előlegesen közzétegye feltalálását, s szerényen ajánlja orvostársainak kipróbálásra és megítélésre. Én láttam a műszert, írtam vele, s óhajtom, hogy orvos­társaim tudomást vegyenek róla. A tolltartókat Münchenben Ge­brüder Stiefenhofer czégnél kaphatni 4—5 foton. ') A tábla magyarázata : I. A pitvar felől nézve. II. A gyomrocs felől nézve. Ig jobb gyomrocs, f bal fülese, s, s, szemölcs izom, ih viharok, », t bal gyomrocs átvágott falzata, b. a kéthegyü billentyű, e az elmeszesedet­­összenövés helye, n az összenövés helyén fennmaradt három nyílás lega nagyobbika.

Next