Orvosi Hetilap, 1884. május (28. évfolyam, 18-21. szám)
1884-05-04 / 18. szám
BuDAPEST, 1884. 18. sz. Május 4.ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAPMegrendelhető minden kir. potsahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 33. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. I'JONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Tauffer V. tr. A rákos méh teljes kiirtásának újabb eredményei öt eset kapcsán. (Vége.) — Takács E. tr. Közlemény Korányi Fr. tr. korodájából. Agybeli vérömleny, agy- és agyhártyalob egy esete. —Purjesz Zs. tr. A tüdőlob kóroktana. (Vége.) — Árkövy J. tr. A fogbélés gyökhártya-bántalmak diagnosticája. Idült üszkös fogbél-láb. (Folyt.) — Könyvismertetés. Mittheilung aus dem kaiserlichen Gesundheitsamte von Dr. Struck. Zweiter Band. — Lapszemle. Taplós csont- és izületbántalmaknál található gümő-bacillusokról. — Légbehatolás viszerekbe műtét közben. — A tibia pseudarthrosisa. TÁR ez A Heti Szemle. A fővárosban a nagykörút kiépítése. Az ázsiai cholera újra fellépése. Egészségügyi nyomorúságok angol hajókon. Cincinnatiben a bonettani intézet számára a hullaszerzés bűnös módja. Si-guen-lu. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet : 1) Szliács természetes meleg vas-fürdő. 2) A vihnyei fürdő 1883-ik évre vonatkozó kimutatása. A rákos méh teljes kiirtásának újabb eredményei öt eset kapcsán. Taufeer Vilmos tanártól. (Vége.) Előkészítés a műtéthez. Az eddigi közlésekből úgy látszik, hogy a műtét alatti contactinfectióra igen kevés figyelem volt fordítva. A jelenlegi, többékevésbé mindenki által használt műtéti eljárásnál elkerülhetetlen, hogy a hüvelyboltozati sebfelület s utóbb a méh kifordítása alkalmával, maga a hashártya közvetlen érintkezésbe ne jusson a kóros részlettel. A méh kifordításánál, a széles méhszalag varratainak alkalmazásánál stb. kézfogások alkalmával, számtalanszor nyúlunk be a peritoneális űrbe és érintjük közvetlenül az előtt a kóros részletet; a méh lehúzása, műszereink és ujjaink nyomása által kiszorítunk a méhnyakból és űrből oly detritust, mely előbb a legszorgosabb kifecskendezéssel sem volt eltávolítható ; egy szóval, már közvetlenül a műtétnél e módon zárt kapu nyílik az infectióra, melynek elhárítására még az állandó irrigatio sem látszik alkalmasnak. Ez indított arra, hogy a végzendő gyökeres műtét előtt, az épen czélszerűnek látszó palliatív műtéteknek egyikét foganatosítsam. Méhnyakcsonkítás, éles kanál, izzó vas és a maró anyagok közül a chromsav, meg a chlorzink azok, melyeket minden esetben szükségesnek tartok, hogy a lehetőleg legtökéletesebben legyen eltávolítva minden kóros, mielőtt a peritoneális űrnek megnyitásához látnék. Azon ior 12 és esetleg több nap, mely ezen előkészítésre fordíttatik, nagy előnyére lesz az egész szervezetnek is, mely a folytonos vér és nedv veszteséget ezen idő alatt némileg pótolni lesz képes, miáltal egyszersmint a radicális műtét után a gyógyulás kilátásai is lényegesen javítva lesznek. Természetes, hogy ezen előkészítő eljárásnak is csak ott van és csak ott lehet foganatja, hol a megbetegedés még azon határok között van, melyeket, mint a teljes méhkiirtásnak feltételeit, a fenntebbiekben jeleztem. Ismételve megvizsgálom a beteget, s ha még eltávolítandót, éves széteső felületet találok, úgy még nem érkezett el az idő a műtétekre, folytatom az éles kanál és maró szerek alkalmazását. Nem vonom kétségbe, hogy van eset, midőn a totalis exstirpatiónak mint egy bevezető részét képezheti a kórosnak eltávolítása s a radicalis műtét közvetlenül egy ülésben folytatható; az ilyen azonban a kivétel, s legtöbbnyire szükségünk lesz az említett előkészítésre, ha tiszta sebfelületet és biztosságot akarunk nyerni az érintkezési infectio ellen. Naponta kétszer kifecskendezés; a műtét kezdetén szorgos tisztogatás után a sebfelület és a méhürnek hozzáférhető része io°/C-os carbol-oldattal érintetik. Az előkészítéshez tartozik, mint minden laparotomiánál, 2 nappal a műtét előtt erélyes hashajtás, a megelőző napon csak folyékony táplálék és több adag bismutum subnitricum ópiummal. A bélcsatorna ezáltal lehetőleg üres, összeesik, gázmentes, a belek nem nyomulnak a műtéti térbe, a műtét utáni időben a bélcsatorna jól átjárható, a belek peristaltikus mozgása nem okoz fájdalmat és huzamos időig (6—8 napig) nem kell hashajtót adni Egy-két fürdő az utolsó napokban mindig szokásos. A műtéti vód. Három esetben a Simon-féle hátfekvést felemelt medencével (Steiss-Riickenlage) használtam ; utóbb azonban kényelmesebbnek találtam, különösen a segédlet érdekében, a Veit-Schroederféle műtőszéket, mely felmenti a segédeket a lábak tartásától. Az előbbi elhelyeztetésnek még azon hátránya is volt, hogy a beteg a czomboknak huzamos túlhajlítása és távolítása miatt, az első napokban fájdalmakról panaszkodik a csípőhajtásban. A Veit-féle műtőszék alkalmazása mellett két közvetlenül segítő, a. megy a műszereket és szivacsokat kezelő és egy altató segédre van szükségünk. A közönséges Sims-trikör hosszúságánál fogva akadályozza a méh kellő lehúzatását, s ezért egy hasonló, de rövidebb, laposabb és szélesebb kanalú tükröt készíttettem, melyet minden olyan hüvelyi műtétnél használok, hol a méhnek lefelé mozgatása kívánatos). A tükör csak addig van behelyezve, míg a hüvelyboltozati körmetszés megtörtént. A hüvely hátulsó falának letartására . Hasonló tükröket kaptam nemrégiben Halléból, Olshausen tr. műszerészétől; ezek közül az egyik a hátulsó, a másik a mellső hüvelyfal visszatartására szolgál. Utóbbi az állandó vízcsurgatás érdekében czélszerű szerkezettel van ellátva. Kívánatos volna, ha a műszer elmés feltalálója oly módon tökélesítené találmányát, hogy a vízsugár a magassabban fekvő részleteket is lemossa ,mert jelenleg a víz a szeméremrés közelében ömlik a sebfelületre és nem szolgál a magasabb résznek állandó leöblítésére. 18