Orvosi Hetilap, 1884. december (28. évfolyam, 49-52. szám)
1884-12-07 / 49. szám
1335 — Tanulmányok a choleráról, Babes Victor tudortól. A jelen párisi cholera-járvány alkalmával Párisban tartózkodván, azon kérdések tanulmányozásával foglalkoztam, melyeket az Orvosi Hetilapban, a choleráról szóló czikkemben, felállítottam. Ily kérdések például azok, váljon nem létezik-e a comma-bacillusnak valamely állandó alakja; váljon melyik azon legmagasabb hőfok, melyet a comma-bacillus megbir; váljon melyek azon tápanyagok, melyeken fejlődni képes; váljon meddig marad életképes a vízben ; mely fertőztelenítő szerek és mily mennyiségben ölik meg a bacillust; váljon a rohadás mily befolyással van arra; váljon tenyésztés által nem lehet-e a cholerában elhaltak szerveiben commabacillusokat kimutatni, stb. Eredményeimről a párisi »société anatomique«-ban bemutatásokkal egybekötött előadást tartottam, melynek az említett kérdésekre vonatkozó részleteit legyen szabad itt röviden ismertetni. Számos cholerás-beteg ürülékét, valamint 6, részben általam bonczolt cholerás-halottnak szerveit volt alkalmam megvizsgálni. 20 esetben comma bacillust voltam képes kimutatni a béltartalomban, s azt mindig sikerült tovább tenyészteni. A bélben a commabacillust biztosan nehéz felismerni, kivéve akkor, ha, mint az néha igen hevenyen lefutó esetekben történt, a béltartalomban majdnem csak commabacillusok vannak képviselve, többnyire csak mérsékelt számban. A tiszta tenyésztés készítésében csak kevéssé tértem el Koch eljárásától, amennyiben többnyire a bélürülékben levő jellemző kis, fehér czafatok egyikét nem egyenesen gelatine-be, hanem először kis mennyiségű szerizilált vízbe tettem (kb. 5 gm.) ; abból a vízből 1 cseppet 10 gm. gelatine-nel vegyítve, azt üveglemezen kiterítettem. 20—24 óra múlva 180, egész 21 ° C-nál termények fejlődtek. Ezek kezdetben alig gombostűfejnyi, lapos, élénk határú, kerek, kissé homályos szürkés foltok. Már szabad szemmel is láthatni, miszerint e foltok közepében van tűszúrásnyi sötét pont. 5—10-szeres nagyításnál azután 3 réteget lehet a foltokon észrevenni, külső fehéres, élesen határoltat, attól befelé pedig kissé besüppedt, s folyékony gelatine-t tartalmazó belső réteget, s a folt kellő közepén a többnyire igen kis szabálytalan alakú, sárgás, kissé áttetsző tulajdonképeni tenyésztést, mely a bacteriumok sűrű halmazából áll, míg az említett másik két réteg azokat nem tartalmazza. Néha számos különböző coloniák mellett, melyek mind a comma-bacillus-tenyésztésektől élesen megkülönböztethetők, — (többnyire petealakúak, kiemelkedők, átlátszatlanok, udvartól körül nem vettek) — csak 2—3 comma-bacillus-colonia található a gelatine-síkon. Ezek azonban kedvező hőfok mellett gyorsan terjednek. Ha —amint az többnyire lenni szokott — sok a comma-bacillus-colonia, azok összefolynak, s már 30—40 óra alatt a gelatine sajátságos körvonalak által határolt rétegtől lesz bevonva. Ilyenkor azok udvaraiban még egy negyedik réteg lépett fel, az éles határvonalon belül pontozott körvonal alakjában. Ha ily tenyésztés központját izzóvá tett, s azután kihűlt platindróttal érintjük és vele újonnan beoltunk gelatine-t, melyet megint üveglemezre öntünk ki, amikor is már tisztán a commabacillus-coloniák fejlődnek, melyek most gyorsabban nőnek, s akkor egyszerű górcső alatt rajtuk még egy sajátságot lehet észrevenni, t. i. azt, hogy az ’egész kör, elmosódottan, a gelatine-be átmenő homályos udvartól van körülvéve. Már 24-30 óra alatt az előbb , gombostűfejnyi lapos folt lencsenagyságú,s tölcséralakú lett; fenekén találhatni a bacillus-halmazt, mely körülbelül mákszemnyi terjedelmű. Innen azután biztosan elzárt tiszta tenyésztést nyerhetni. A tenyésztés alakját gelatine-on és burgonyán Koch Jr. már leírta, s nem kevésbé jellemző azonban a bacillus magatartása más tápanyagokon, így agar-agaron 350 C-nál már 8—10 óra alatt szürkés- sárgás, egyenetlen rétegben fedi az egész felületet, melynek csak legfelületesebb rétege válik folyékonynyá. A colonia határa lefelé elmosódott. Vérsavó kocsonyássá lett; az oltási szúrásból egészen sajátságos alak keletkezik, s már 15—20 órával a beoltás után az oltási hely körül nagy, csak kissé hólyag alakú képletek keletkeznek, melyeknek megfelelőleg a savó nagy fokban lágyult. Már Koch is hangsúlyozta, hogy a bacillus tejben és húslében is jól fejlődik. Midőn a bacillust a legkülönbözőbb tápanyagokba beoltottam, a következőket észleltem. Ha az illető anyag nem sterilizált, vagy, ha a bacillus-tenyésztés nem tiszta, a bacillusok igen gyengén, vagy általában nem fejlődnek. Tiszta anyagra tiszta tenyésztést átültetve, kiderült, hogy a bacillusok 300 C-nál jól fejlődnek friss, vagy főzött húson, tojásfehérnyén, főzött hüvelyes veteményeken, sárga répán, zöldségeken, ha ezek nem savanyúak, kevésbé jól fejlődnek kenyéren, s más tésztaneműeken. 24 óra múlva azok czukros vízből, édes gyümölcsnedvekből, főtt gyümölcsökből, Szajna-vízből még tenyészthetők voltak. Tönkrementek 24 óra múlva friss gyümölcsökön, destillált vízben, fűszereken, veres hagymán, foghagymán, sóskan, borban, sörben, sajtban, sós, vagy füstölt húsban, vajban és zsírban. A. comma bacillust fertőztelenítő szerekkel kezelve, azt találtam, hogy az 1 : 800000 sublimatot tartalmazó pepton-gelatine-on már nem fejlődik és 1 nap múlva a beoltott részletek más talajra átvive, ott többé nem csíráznak. Más fertőztelenítő szerekkel a vizsgálatok még nincsenek befejezve. Ha tiszta tenyésztést fedőlemezre tettem, kiszárítottam és a kiszárítás után 14 óra múlva azt gelatine-ra tettem, azt tapasztaltam, hogy belőlük még coloniák nőttek ki. 20 perc múlva a fedőlemezeket fedő száraz rétegből coloniák nem fejlődtek. Ha a kiszárított réteget 14 óra múlva vízben górcső alatt megnézzük, látjuk, hogy egyes bacillusok még mozognak, míg 1, óra múlva mind mozdulatlanok. A bacillusok morphologiai és fejlődéstani tanulmányozása czéljából, azokat kivájt tárgyüvegen át gelatine-ban néztem, de színtelen voltak és gyors mozgásuk által fejlődésüket nem követhettem, amíg egy általam már előbb követett módszerhez nem fordultam, mely azután kielégítő eredményt is adott, s mely abban áll, hogy a bacteriumokat élő állapotban befestettem. E czélra a bacteriumokat tartalmazó gelatine kis részét a fedőlemez közepére teszem, s azt igen hígított methyl viola B-oldattal (1 rész concentrált oldathoz 100—200 rész vizet adva) hígítom. A fedőlemezt, kivájt tárgyüvegen át, vasilinnel elzárva, melegített tárgyasztalon (36° C-nál) vizsgáltam. Ily kezelésnél láthattam, hogy magasabb hőfoknál és sok tápanyagon a bacillusok gyorsabban oszlanak, mint hidegben, vagy rosz tápanyagon. Agar-agaron a bacillusok az első 10 óra alatt igen gyorsan szaporodnak, úgy hogy ilyenkor számtalan igen gyorsan mozgó, pete alakú, de mindig az egyik oldalon kivájt alakok, néha diplococcusokat képezve, találhatók. A diplococcusok egyes tagjainak vásulata sokszor váltakozó, úgy hogy 2 tag »S«-alakú görbületet képez. Csak erős nagyításnál vehetők ki e jellegek, melyek szerint ezen alakok nem mások, mint comma bacillusok. Még ‘/a Zeiss-féle lencsével nézve, alig volnánk képesek ezen alakokban valami jellemzőt találni. E tapasztalat újból mutatja, hogy mennyire szükséges bacteriologikus vizsgálatnál az erősebb nagyítások használata. Későbben, pl. 24 órai tenyésztés után vizsgálva, a bacillusok, gyengébb nagyítás mellett, a Koch által ismertetett alakot mutatják. Többször sikerült is a bacillusok hosszabbulását szemmel kísérni. A rendes hosszúságú, (10-15 it) mozgó, festett bacillusokban erős nagyítással (Hartack 3,-14, Vértek [12 stb.) mindig 3 anyagot lehet megkülönböztetni : a jól festhető burkot, a világosabban festett alapállományt és egy erősen festett anyagot, mely részben a pálezika két végén, részben annak közepén található, helyét változtatja és nevezetesen a pálezika oszlása alkalmával annak közepében gyűl össze. Annak közepén világos haránt csík lép fel, mely megfelel a bacterium oszlási vonalának. Az oszlás sokáig tökéletlen marad. A két új egyén sokáig együtt van és egy színtelen, igen hajlékony, s hosszanti közti állomány által marad összekötve, ity tökéletlenül sokszor számos egyén oszlik, úgy hogy ezáltal többnyire hullámzatos álfonalok keletkeznek. Sokszor az oszlás még tökéletlenebb, úgy hogy az egyes comma-, vagy félhold-alakok csúcsos végükön sötétre festett közti anyag által vannak összekötve. A hosszabbuló pálezikák mindig pörge-alakban hajlanak, s ha 2 egyén tökéletlenül oszlik, a még összeköttetésben levő részletek »^«-alakot, vagy jobban mondva rövid pörgőt képeznek. Hogy ha a pálezika csúcsos végű, tehát inkább félhold-alakú, akkor oszlása által sokszor valóban commaalakú, azaz egy vastagabb és sötétebb, s egy vékonyabb és világosabb véggel ellátott alak keletkezik. Lassú fejlődés mellett a bacillusok sokszor valódi pörgealakú homogén vonalakká nőnek ki, melyeknek hullámai alacsonyabbak szoktak lenni, mint a spirochaetáé. Egész hosszukban egyenlő vastagok. Mozgásuk hasonlít a spermatozoonok mozgása 1336