Orvosi Hetilap, 1885. július (29. évfolyam, 27-30. szám)
1885-07-05 / 27. szám
27. sz.BuDAPEST, 1883 ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP ITONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. JULIUS MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HUSZ0HKILEHCZIDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Antal G. tr. A hólyag megnyitása diagnostikai szempontból és a hólyag űrében végzendő műtétek czéljából. Módosított felső hólyagmetszés, s hashártyaűrön kívüli módosított hólyagcsonkolás esetei. (Vége.) — Mátrai G. tr. Közlemény az egyetemi élet- és kórvegytani intézetből. Bronchitis fibrinosa acuta genuina egy esete. — Poliak L. tr. A beszéd agykéregbeli góczbántalmairól. (Aphasia.) Tanulmány. (Folyt.) — Cseri J. tr. A gyermekeknél előforduló vulvovaginitisről. (Vége). — Az erdélyi orsz. museum orvos-természettudományi osztályának szaküléseiről. Martius havi szakülés. April havi szakülés. Május havi szakülés. — Könyvismertetés. Ueber Fäulnissbacterien und deren Beziehungen zur Septicaemie. Von Dr. G. Hauser. — Lapszemle. Vesegenyedés, nephre dtomia. Tárcza: Szünidei orvosi cursus. — Heti szemnle. Belügyministeri rendelet a cholera ügyében. A cholera Spanyolországban. Orvosok sorsa.Vegyesek. — Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1885. julius-decemberi folyamára — Pályázatok. A hólyag megnyitása diagnostikai szempontból és a hólyag űrében végzendő műtétek czéljából. Módosított felső hólyagmetszés, s hashártya-űrön kívüli módosított hólyagcsonkolás gyógyult esetei. Antal Géza tr., egyet, nyilv. rk. tanár, kórházi rendelő-orvostól. (Vége.) IV. eset. Hashártya-ürön kívüli hólyagcsonkolás a hólyagtetőn ülő rákos képlet miatt. (Saját módosítás.) Viski István, 61 éves szegedi vásárbiztos két év óta szenved vizeletnehézségben, egy év óta vizelete folyton véres, nagy mennyiségű véralvadékkal keverve. Mindenhor 15 perczben vizelési ingertől lepetik meg, midőn eleintén néhány csepp véres vizelet, utánna pedig véralvadék ürül ki, mi kínzó fájdalmakat okoz. A hólyagvérzés éjjel-nappal állandóan egyforma, mozgás és nyugvás semmi befolyással nincs reá. Beteg a folytonos vérvesztés miatt lesoványodott, elgyengült, bőrszíne piszkos halaványsárga. Az összetett vizsgálat a hólyag falában egy ökölnyi dagot derített ki, mely a hólyagtetőn látszik ülni, kissé dudoros felületű és kemény tapintatú. Kutaszszal vizsgálva, a hólyagtetőnek megfelelőleg egy érdes felületű, a hólyag űrébe benyúló dagra akadunk, mely egyes helyein kőkemény tapintatú, sütögetésre kőhangot ad. A vizsgálatra tetemesebb vérzés támad. A hólyag különben szabad, mozgatható mirigy-beszűrődés nincs jelen. A vizelet fajsúlya 1027, kémhatása alji, erős ammoniacalis szagú. Az üledék 2/s részben alvadt vér. Górcső alatt nagy mennyiségű vérsejtek, sok geny és zsíros hólyaghám találtattak. Szöveti berendezés, vese-alakelemek hiányzanak. A közlött tünetek után két körfolyamatra kellett gondolnunk ; egyik szerint betokolt kő van a hólyagtetőn, melynek egy részlete szabadon nyúlik be a hólyag űrébe, másik szerint pedig újdonképlet a hólyagtetőn incrustált felülettel, honnan a kőhang származott. Azon körülmény, hogy betegnél a vérzés többnapi nyugodt fekvés mellett is folyton, mondhatni egyenlő fokban tartott, a betokolt kő kizárása mellett — daczára a vizelet-vizsgálat negatív eredményének — incrustált felületű újdonképlet felvételére utalt. A dagot módosított magas hólyagmetszési módszerem útján szándékoztam eltávolítani, miután a széles alap mellett a Thompsonféle eljárással szabatos kiirtásra gondolni sem lehetett. A műtét 1885. ápril 23-dikán történt. A hólyag, előzetes fertőztelenítő kimosás után, 250 gm. sós vízzel töltetett meg, a végbélbe gummi-labda illesztetett be. A hasfal szétválasztása alkalmával kiderült, hogy daczára ezen évrendszabályoknak, a hashártyaredő oly kevéssé emelkedett fel, miszerint közte és a fanív felső széle között alig 1 cm. tér volt, melynek megfelelőleg a hólyagnak hashártyától fedetlen mellső felületéhez juthattunk. A hashártya redő óvatos feltolása, s feltartása után a hólyag űrét 4 cm. hosszú lapos-tölcséres metszéssel nyitottam meg. E nyíláson át két újjal a hólyag űrébe behatolva, egy gyermekökölnagyságú felületen incrustált és könyen szétmálló, dudoros, széles alapon ülő dagra akadtam a hólyagtetőnek megfelelőleg (1. VII. ábra), mely a hólyag falának összes rétegeivel össze volt kapaszkodva. A daganatnak rákos jellege arra utalt, hogy az alapnak megfelelőleg a hólyagtetőt a fal egész vastagságában távolítsam el, vagyis, hogy az egész fal vastagságát magába foglaló csonkolást végezzek. Ezen tervem kivitelénél nagy súlyt helyeztem arra, hogy a hashártyaűrt meg ne nyissam, s így elkerüljem a szétesésben levő üszkös rák-részleteknek bejutását a hasürbe. E czélból, mielőtt a csonkoláshoz fogtam volna, leválasztottam a hólyagtetőről, s részben a hátsó falról a hashártya borítékot, mely ép volt, s miután az felvonatott, a lapos-tölcséres metszésből, kiindulólag körülmetszettem a hólyagtetőt olyformán, hogy a csonkolási sebfelületnek szintén széles-lapos alakot adtam (1. VIII. ábra). A műtét alatt a hólyag falban 7 vérző edény köttetett le sublimat-selyemmel, mely lekötési csomók végei rövidre metszettek. A hólyag- és sebür kitisztítása után a csonkolási sebszéleket sublimat-selyemvarrattal egyesítettem ; az alsó sebzugon át a hólyagba két térdalakú kemény kaucsukcsövet illesztve be, a hólyag űrét állandó irrigatio alá vetettem thymol-oldattal. A hasfal sebe az alsó zug kivételével szintén egyesíttetett. A kórlefolyás teljesen láztalan volt. A 6-dik napon az állandó irrigatio kihagyatott, s a hólyagba a húgycsövön át Nelaton-pöscsap, a hasfali seben át egy hosszú, vékonyabb drain-cső illesztetett be. A vizelet nagyobb része a drain-csövön ürült ki. A 12-dik napon a drain-cső is eltávolíttatott, midőn a vizelet nagyobb része a pöscsapon ürült ki. A hasfali sipoly-nyilás buja sarjai lekapartatván, az gyorsan szűkült, s jun. 17-dikén teljesen elzáródott. Beteg ezen idő alatt meghízott. A vizelet tiszta, nem véres, kiújulásnak semmi tünete. A kiirtott újdonképlet-darab meggyőz arról, hogy a rákos elfajulás a hólyagfal mindhárom rétegére ki volt terjedve, anélkül, hogy a hashártya-boríték még be lett volna vonva a körfolyamatba, így az exact eltávolítás szempontjából rá voltam utalva arra, hogy a csonkolást a hólyagfal egész vastagságára kiterjeszszem. A górcsői kép carcinoma simplex-et tüntet elő (1. IX. ábra)