Orvosi Hetilap, 1889. március (33. évfolyam, 9-13. szám)
1889-03-03 / 9. szám
Harminczharmadik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1889. márczius 3. ORVOSI HETILAP. Szerkesztőség• minden 2 hónapban 1—2 íven. Kéziratok, közlemények a szerkesztőséghez bérmentve küldendők, egyetemi tanárok. Kiadótulajdonos: ANTAL GÉZA. Kiadóhivatal: Antal Géza IV. ker., Sebestyén-tér 8. sz. A lap előfizetési ára: helyben és vidéken egész évre 10 frt. fél évre 5 frt. Orvos- és gyógyszerész hallgatók felét fizetik. Hirdetésekért soronkint 15 kr. Fizetések, reklamációk a kiadóhivatalba bérmentve küldendők. Hőgyes Endre IV. ker., Calvin-tér 4. szám. A lap megjelenik minden héten vasárnap 1/a—2 íven. Mellékletei a „Szemészet“ s a „Közegészségügy és Törvényszéki orvostan“ A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos tr. 1857-ben. Szerkesztik: HŐGYES ENDRE és ANTAL GÉZA Tartalom. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Jendrassik Ernő tr. Az acetanilid therapeutikus alkalmazásához. — Dirner Gusztáv A. tr. Therapeutikus irányok és mozgalmak a gynaekologiában. — Buday Kálmán tr. Közlemény a budapesti k. m. tud. egyetem kórboncttani intézetéből. Septikus embolus által okozott ütőértágulat egy esetéről. — TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK. Budapesti kir. orvosegyesület: 1. Róna S. tr. Féloldali terjedő arersorvadás. 2. Bókai János tr. Csontosodással járó terjedő izomsorvadás. 3. Tangl Ferencz tr. Hibásan fejlődött húgy-ivarszervek. 4. Siklóssy Gyula tr. Szemhéjképzés esete. 5. Schwarz Artúr tr. Hysteria virilis. 6. Szabó Dénes tr. Az idült méhlmrutok gyógyítása chlorzinkkel. — Gesellschaft der Merzte in Wien: 1. Nothnagel tr. Ikertestben székelő daganatnak egy újabb esete. 2. Hochmegg tr. Kismedenczebeli daganat kiirtásának esete. 3. Lorenz Jr. A lob vagy reflectorius izomösszehúzódás folytán beállott contracturák kezelése. — IRODALOM-SZEMLE. L Könyvismertetés. De la suggestion et du somnambulisme dans leurs rapports avec la jurisprudence et la médecine légale par I. Liégeois, prof. à la faculté de droit de Nancy. — Die Hantarterien des menschlichen Körpers von C. Manchot. — Utasítás a bírói és rendőri hullavizsgálat körül követendő eljárás iránt. — II. Lapszemle. Kórtan. A typhus bacillusa. — A kísérleti czukros húgyárról. — Gyógyszertan- Méregtan. A liparin gyógytani értékéről.—Photoscylin a gyógyászatban. — Szénéreg-mérgezés után bekövetkezett küdés. — Belgyógyászat. Mellkas-csapolás után gyógyult véres mellhártya-izzadmány. — Bőrkiütés rheum-bevétel következtében. — Az emberi bélnedv egy új vizsgáló módszere. — Sebészet. Mesterséges vértelenítés struma-göbök kifejtésénél. — A hengeres csontok átvésése. — Belső húgycső-metszésről.—Bőr- és bujakórtan. Az öröklött bujasenyvről. — A „lmtroxylamin“ mint új gyógyszer a bőrbántalmaknál. — Törvényszéki orvostan. Önzsinegelés. — A gyomorpróba értéke. — Apróbb jegyzetek az orvosgyakorlatra. — TÁRCZA. A bírói és rendőri imllavizsgálatot szabályzó utasítás életbeléptetése. — Évi jelentés Batizfalvy Sámuel Jr., a testegyenészet magántanárának budapesti orvos-,sebészi,testegyenészeti magángyógyintézete XXX-dik,s az intézet önálló hidegvízgyógyászati osztályának i-ső évi működéséről. — Heti szemle. Adományok a Trefort Ágoston mellszobor-emlékre. — A fővárosi kórház-ügy jövője. — Emlékbeszéd Rózsai József tr. felett. — Bacteriologikus intézet felállítása a fővárosban. —■ A délmagyarországi természettudományi társulat orvos-gyógyszerészi szakosztálya. — Az országos közegészségi egyesület. — Az orvosi segélyegylet tagdíj fizetései. — Vegyesek. — Boríték: Pályázatok. — Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Az acetanilid therapeutikus alkalmazásához. Jendrassik Ernő Jr., egyetemi magántanártól. Az antipyreticumok sorában felmerült acetanilid (antifebrin) hőcsökkentő hatásának dicsérői napról-napra fogynak, nem mintha a láz alászállítását nem lehetne tetszés szerint valósokban általa elérni, hanem mert más készítmények — nevezetesen az antipyrin — a hatás egyenletessége tekintetéből felülmúlják, továbbá kellemetlen melléktüneteket ritkábban mutatnak, s a czél eléréséhez szükségelt adagot is biztosabban lehet előre megítélni ez utóbbiaknál. Az acetanilid azonban az idegrendszerre ható szerek sorában jelenleg elsőrangú helyet foglal el. Fájdalomcsillapító hatása az esetek nagy többségében oly kiváló, hogy a tulajdonképi narcotikus szereket felülmúlja, főleg, ha tekintetbe veszszük, hogy alkalmazásának utólagosan rossz hatásától nincs mit tartanunk. De ezen irányú indicatiója Lépine, Charcot és Dujardin-Beaumetz kezdeményezése után már úgy a hazai, mint a külföldi irodalomban is eléggé ki van merítve. A fájdalom-ellenes hatásán kívül csak még az epilepsia ellen lett ajánlva, ezen irányban azonban (Faure, Deny, Borosnyai, Fischer stb. vizsgálatai folytán) nincsen számbavehető hatása. Jelen alkalommal oly használatáról kivánok referálni, melyet felemlítve nem találtam, s amely ezen szernek javalatát kibővíti. Észteleteim szerin ugyanis az acetanilid igen kitűnően hat a tabes és a dementia paralytica folyamában egyes eseteknél beálló nagyfokú izgatottság leküzdésére, továbbá a tabeses larynx-krisisek megszüntetésére is. Az első eset, amelyben ezen czélból rendeltem az acetanilidet, a következőkben foglalható össze: 34 éves férfi, kinél a kórelőzményben határozott syphilitikus bántalom ki nem mutatható, még június havában észrevette, hogy látása csökken, a kezelő orvos eleinte ennek nagyobb fontosságot nem tulajdonított, szemvizet rendelt, a folyton előrehaladó vakulás azonban a beteget végre szemorvoshoz vezette, ki az atrophia nervi opt. felismerése után más tabeses tüneteket is talált, s a beteget hozzám utasította. A diagnosis biztosan meg volt állapítható a tünetek alapján: a pupilla középtág, a jobb kissé tágabb, s nem egészen kerek, a fényreactió teljesen hiányzik, míg az alkalmazkodásnál jól húzódik össze az kis, nagyfokú achromatopsia (csak a kék színt ismeri fel), tetemes amblyopia. Az arezon a jobb szem felett a homlokon, továbbá a glabella jobb felén, s szintén ezen az oldalon az orr felett teljes anaesthesia, szabálytalan, s napról-napra ingadozó határokkal. Romberg-tünet, az inreflexek mindkét oldalt teljesen hiányzanak. Határozott fájdalmai a betegnek nincsenek, nevezetesen alsó végtagjain szúró fájdalmai eddigelé nem voltak. A beteg látása rohamosan csökkent, s csakhamar a puszta fényérzésig sülyedt. Ezen beteg, ki már azelőtt is igen izgékony természetű volt, nem tűrte szánalmas baját oly könnyen, mint rendesen a tabes folytán megvakulok. Időnként nagy fokban izgatott lett, lakásán hevesen fel-alá járkált, hozzátartozóit szidalmakkal illette, ilyenkor senki őt ki nem elégíthette. Eleinte hideg borogatásokkal kísérelték meg