Orvosi Hetilap, 1901. szeptember (45. évfolyam, 35-39. szám)

1901-09-29 / 39. szám

640 . ORVOSI HETILAP 1901. 39. sz­ TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK ÉS EGYESÜLETEK. Tartalom : A harmin­czad­ik berlini sebészcongressus. 640. 1. — Biharmegyei orvos-gyógyszerész- és természettudományi egylet Nagyváradon. 641. lap. A harminczadik berlini sebészcongressus. (1901. április hó 10 — 13.) A XXX. sebészcongressusra is elégedetten pillanthatunk vissza. Jól rendezett, előre, szakszerűen és átnézhetően beosztott anyag, erélyes vezetés, velős discussiók jellemezték egész lefolyását. S mint ilyen alkalmakkor nem egyszer történik, a legtöbbet ígérő vagy a legnagyobb várakozást keltő előadások egynémelyike semmit­mondó eredményben foszlott, szét; másrészt épen a legkevesebbet ígérő előadások és discussiók új, életerős gondolatokat hoztak felszínre vagy teremtettek. így jártunk különösen Nils Sjöbring előadásával, kinek a carci­­noma-parasitára vonatkozó közleményei eddig is feltűnést keltettek s aki mint vendég az elnökség külön meghívására jelent meg s mutatta be készítményeit. Számbavehető path­ológusok kijelentése szerint azon­ban a parasitáknak bemutatott képletek rég ismert alakok, de parasiták gyanánt nem fogadhatók el. A fontosabb előadások közül a következők érdemelnek különö­sebb említést. Az általános kórtanba vágó előadások során Reinbach az emberi sebgranulatiók szövettanával foglalkozva, vá­zolja a klinice jó és klinice rossz sarjadzások közti histologiai kü­lönbségeket. Különösen az ú. n. sequestergranulatiókra jellemzőnek mondja, hogy a folyékony exsudatum túlnyomó a cellularissal szemben és lágy kötőszövetképződésre nem vezetnek s az itt-ott mutatkozó fibroblastok pusztulásra szántak; a mi különben is igen czélszerűnek tű­nik fel a sequester kiküszöbölése szempontjából. Goldmann a keloidről szólva, a recidivákat úgy véli elkerü­lhetők­­nek, ha közvetlenül a kimetszés után Thiersch-féle transplantatiot vég­zünk. Keloidnál a ruganyos rostok regeneratioja marad el a pars reticularisban, hypertrophikus hegnél a cutis pars papillarisában. A keloid későbbi fejlődési szakában a papillaris-rétegben fellépnek ugyan ruga­nyos rostok, de a mélyebb rétegekben semmi nyoma nincs a regeneráló­nak. Keloidban haj- és bőrmirigyek sohasem találhatók, míg hypertrophi­kus hegben lehetnek.­ A keloidban velőtartalmú idegrostokat talált jellegző elrendeződésben. Frankei localis tuberculosis miatt végzett műtétek után jodoform helyett carbo ossium puriss. sterilis, alkalmazását ajánlja a seb kezelé­sére glycerinemulsio vagy por alakjában vagy csontszén-gaze-tam­ponnal, miután szerinte a jodoform amúgy sem specifikus és vegyi hatású, hanem a szövetekre gyakorolt mechanikus hatásé a főszerep s az így létesülő szövetproliferational indirect bactericid befolyások is szerepelnek. Bruns elismeri ugyan, hogy a septikus sebeknél alig sikerül vegyi desinficiensekkel az asepsist elérni, ilyenek teljes mellőzését mégsem tartja helyesnek. Tömény­ carbollal tett kísérletei alapján, a­mire Phelps tette figyelmessé, a­ki a lokális gü­mős folyamatoknál fényes eredmény­nyel alkalmazza, ezt tartja a sept. folyamatoknál igen alkalmasnak. Feltárás, kanalazás vagy kimetszés után a sept. sebek környékének bőrét absolut alkohollal megnedvesíti, a sebet tiszta carbolba mártott gaze­­darabbal alaposan kitörli s azonnal kiöblíti utána absolut alkohollal. 2—6 gm.-nál többet nem szabad használni. Feltűnő ezután a csekély secretio, minek következtében az első kötés 2 — 6 napig is maradhat a seben. Mérgezési tünetet, sőt még carbolvizeletet sem észlelt. Érdekes, hogy Küster ezen czélra a régi időkből átszármazott ferrum candenst használja és ajánlja, sohasem a thermocautert. König ismételve figyelmeztet a sept. folyamatok leghatalmasabb ellenszerére, a széles feltárásokra. Vegyi desinfieiensek közül a chlorzinket használja. Sjöbring recidiváló mamma carcinomából vett 3 hetes kultúrán mutatja be a fejlődési menetét azon mikroorganismusoknak, melyek az amoebosporidiákhoz látszanak közelállni. A spórák kicsiny, szélesen ovális hólyagcsáknak látszanak. Az állandó alakok azok a régebben ismert gömbalakú képletek, a­melyek a parazitának kifejlődése bármely stádiumában beállható homogenizáló átváltozása útján jönnek létre. A rhizopodák osztályába sorozza őket mint külön alosztály, ú. n. pim­e­­lodeák. Az átoltás házinyúlon és tengerim­alaczon nem sikerült, ellen­ben fehér egereken az oltás helyén epithelialis tumor fejlődött. A discussio folyamán Israel kétségbe vonj­a a bemutatott képletek parasitatermészetét s a készítményt csak aseptikusan konservált szövetrészletnek tartja, epithellel, zsírcseppekkel és kristályokkal. Jürgens ugyanezen a nézeten van. Érdekes volt Petersen bemutatása a börcarcinomák histogene­sise és növekvésé­nek feltüntetésére. A Born- és Strasser-féle „Plattenmodellirungsver­­fahren”­-t használta fel a börcarcinomák tanulmányozására s a tényleg igen tanulságos és jól áttekinthető négy minta bemutatása mellett ajánlja az eljárást tanítási czélokra, a rák morphologiája és h­istogenesi­­sének megvilágítására. Arra a következtetésre jut, hogy a carcinoma kiindulását és növekvését illetőleg két alakot kell megkülönböztetnünk : 1. az unicentrikus carcinomát, a­midőn a hámburjánzás egyetlen helyből indul ki s innét terjed a szomszédságba roncsolólag, esetleg a szomszéd hámra is; 2. a multicentrikus carcinomát, mely több helyről indul ki s melynél a különböző hámtömegek másodlagosan olvadnak össze. Kiemeli továbbá, hogy az egy-egy centrumból kiinduló hámtömegek rendesen egységes törzset képeznek,a­mely minden irányba csapszerű és bimbós ágakat hajt; az ú. n. rákalveolusok hámtömegei legnagyobb részt ezen ágaknak harántmetszetei. Valóságos hámszigetek, elzárt alveo­­lusok, kötőszövettől körülvéve ritkák és vannak rákok, melyeknél egészen hiányoznak is, úgy hogy a hámnövekvés discontinuitása nem tartoznék feltétlenül a carcinoma fogalmához.­­ Nagyobb tumorok széli részletein végzett vizsgálataiból arra a következtetésre jut, hogy a hám a primaer úton, a kötőszövet előzetes elváltozása nélkül fajulhat rákossá és foly­tatólagosan a mélységbe terjedhet. A minták értékét a discussio folyamán kü­lönbözőkép ítélték meg. Egyesek lelkesedtek érte, mások értéktelennek mondták. Magam részéről határozottan igen tanulságosnak és demonstratiókra igen alkal­masnak tartom, a­mennyiben hiszem, hogy a tényleges viszonyokat ter­­mészethűen mutatja be. Ezzel kapcsolatban említem meg, hogy Erhard (Königsberg) utalva a műtétek közben előfordulható car­­cinoma-implantatiora, az implantatiós recidivák nagy valószínűségét hangoztatja. Ennek meggátlására leghatásosabbnak tartja a forró vízzel való öblítést, hogy a netán implantált tumorrészeket elpusztítsa. Ezen eljárása nem gátolja a prima gyógyulást s ezzel a sebüreg legfinomabb részeibe is behatolva, felületes elpörkösödést idéz elő. Chlorzinknél, sublimatnál állítólag mélyebbre hat. Rendesen 25 cm3 forrásban levő vizet önt a sebbe s egy perczig hagyja azt behatni. Az általános és helybeli érzéstelenítések tanával első­sorban Miku­licz foglalkozott. Érzéstelenítés szempontjából a műtéteket három csoportba osztja. 1. Olyanokra, melyek feltétlenül helybeli érzéstelenítéssel végzen­dők, így kisebb tumorok kiirtása, légcsőmetszés, gastrostomia; 2. olyanokra, melyeket feltétlenül általános bódítással végezzünk : nagy malignus tumorok kiirtása, műtétek a medenc­én s a laparotomiák nagy része ; 3. olyanokra, melyek az eset szerint megítélve végzendők, majd általános, majd helybeli érzéstel­nítéssel: a gyomor-bélműtétek egy része, strumaresectiok, a szabad és kizárt sérvek stb. Kizárt sérvnél azonban csaknem mindig helybeli érzéstelenítést választ. A helybeli érzéstelení­tésnek nemcsak a közvetlen veszély hiánya az előnye, hanem a késői következmények elmaradása is , hiszen ma tudjuk, hogy a chloroform­nak a szívre, májra és vesére milyen intenzive káros hatása lehet. Ismételten hangsúlyozza, hogy a megválasztásban individualizálni kell és általános­ságban figyelmeztet, hogy az inhalatiós narkosist lehetőleg megszorítsuk, így pl. egyszerű vizsgálat czéljából sohase eszközöljük; a contraindi­­catiókat jól megfontoljuk. Figyelmeztet, hogy a sept. folyamatokat contraindicatiok sorozatában különösen vegyük tekintetbe. A narkosist a legminutiosusabb technikával végezzük s az aethert lehetőleg a chloroform elébe helyezzük , de ne alkalmazzuk mint fullasztási narkosist. Az inhalatiós narkosis sokszor kombinálható morphinnel, sokszor helybeli érzéstelenítéssel. Vannak esetek, melyekben félnarkozissal is kitűnően czélt érünk. Magában érthető, hogy a légzést és árverést állandóan ellen­őrizzük és szükség esetén azonnal végezzük a mesterséges légzést. Wohlgemuth csak 181 esetre szorítkozó tapasztalata alapján, de annál melegebben ajánlja az oxygen-chloroform-narkosist, melyet egy bemutatott készüléke segélyével alkalmaz. Légzés, érvelés mindig kifo­gástalan, cyanosis soha sincs, a beteg állapota állandóan megnyugtató. Braun pedig készüléket szerkesztett, melyből az aether és chloro­form szükség szerinti arányban lélegeztethető be, mely kevert narko­­sisban azonban az aether legyen a túlnyomó. Kohlhard azon érdekes tapasztalatra jutott, hogy a cocain az állati szervezetben elveszti mérgező hatását. Ha állatoknál egy végtagot annyira leszorított, hogy abból a vér és szövetnedvek centrálisan nem folyhattak vissza és az így elszorított végtagba az absolut letalis dosist befecskendezte (0,2—0,4), akkor a leszorításnak V* óra után való * meg­oldása után a legsúlyosabb és halálos mérgezést észlelte. Уз vagy 1 órai leszorítás után a mérgezés tünetei enyhébben fejlődtek ki; ha pedig csak 1 óránál később távolította el a leszorító köteléket, mérgezési tünetek egyáltalában nem jelentkeztek. Vizsgálatai ezen tény magyará­zatát illetőleg még nem befejezettek. Igen üdvösnek és szükségesnek tartom, hogy Bier a gerinc­velős érzéstelenítést illetőleg tett tapasztalatai alapján teljes energiával szólalt fel és kijelentette, hogy eljárása az általános gyakorlatra még nem alkalmas, sőt igen sajnálatos, hogy egyesek részéről aránylag ártatlan­nak lesz feltüntetve. Az eddigi alkalmazásmód mellett talán még ve­szélyesebbnek tartja az általános narkosisnál és következményeiben sok­kal kellemetlenebbnek. Megkísérlette, hogy a mérgező cocain helyett kevésbbé mérgező szereket alkalmazzon , eddig azonban még sikertele­nül. Továbbá megkísérlette a mérgező anyagoknak a liquor cerebrospin­ útján az agyhoz és nyúltagyhoz jutását megakadályozni, miután a veszélyes

Next