Orvosi Hetilap, 1901. szeptember (45. évfolyam, 35-39. szám)
1901-09-29 / 39. szám
640 . ORVOSI HETILAP 1901. 39. sz TUDOMÁNYOS TÁRSULATOK ÉS EGYESÜLETEK. Tartalom : A harminczadik berlini sebészcongressus. 640. 1. — Biharmegyei orvos-gyógyszerész- és természettudományi egylet Nagyváradon. 641. lap. A harminczadik berlini sebészcongressus. (1901. április hó 10 — 13.) A XXX. sebészcongressusra is elégedetten pillanthatunk vissza. Jól rendezett, előre, szakszerűen és átnézhetően beosztott anyag, erélyes vezetés, velős discussiók jellemezték egész lefolyását. S mint ilyen alkalmakkor nem egyszer történik, a legtöbbet ígérő vagy a legnagyobb várakozást keltő előadások egynémelyike semmitmondó eredményben foszlott, szét; másrészt épen a legkevesebbet ígérő előadások és discussiók új, életerős gondolatokat hoztak felszínre vagy teremtettek. így jártunk különösen Nils Sjöbring előadásával, kinek a carcinoma-parasitára vonatkozó közleményei eddig is feltűnést keltettek s aki mint vendég az elnökség külön meghívására jelent meg s mutatta be készítményeit. Számbavehető pathológusok kijelentése szerint azonban a parasitáknak bemutatott képletek rég ismert alakok, de parasiták gyanánt nem fogadhatók el. A fontosabb előadások közül a következők érdemelnek különösebb említést. Az általános kórtanba vágó előadások során Reinbach az emberi sebgranulatiók szövettanával foglalkozva, vázolja a klinice jó és klinice rossz sarjadzások közti histologiai különbségeket. Különösen az ú. n. sequestergranulatiókra jellemzőnek mondja, hogy a folyékony exsudatum túlnyomó a cellularissal szemben és lágy kötőszövetképződésre nem vezetnek s az itt-ott mutatkozó fibroblastok pusztulásra szántak; a mi különben is igen czélszerűnek tűnik fel a sequester kiküszöbölése szempontjából. Goldmann a keloidről szólva, a recidivákat úgy véli elkerülhetőknek, ha közvetlenül a kimetszés után Thiersch-féle transplantatiot végzünk. Keloidnál a ruganyos rostok regeneratioja marad el a pars reticularisban, hypertrophikus hegnél a cutis pars papillarisában. A keloid későbbi fejlődési szakában a papillaris-rétegben fellépnek ugyan ruganyos rostok, de a mélyebb rétegekben semmi nyoma nincs a regenerálónak. Keloidban haj- és bőrmirigyek sohasem találhatók, míg hypertrophikus hegben lehetnek. A keloidban velőtartalmú idegrostokat talált jellegző elrendeződésben. Frankei localis tuberculosis miatt végzett műtétek után jodoform helyett carbo ossium puriss. sterilis, alkalmazását ajánlja a seb kezelésére glycerinemulsio vagy por alakjában vagy csontszén-gaze-tamponnal, miután szerinte a jodoform amúgy sem specifikus és vegyi hatású, hanem a szövetekre gyakorolt mechanikus hatásé a főszerep s az így létesülő szövetproliferational indirect bactericid befolyások is szerepelnek. Bruns elismeri ugyan, hogy a septikus sebeknél alig sikerül vegyi desinficiensekkel az asepsist elérni, ilyenek teljes mellőzését mégsem tartja helyesnek. Tömény carbollal tett kísérletei alapján, amire Phelps tette figyelmessé, aki a lokális gümős folyamatoknál fényes eredménynyel alkalmazza, ezt tartja a sept. folyamatoknál igen alkalmasnak. Feltárás, kanalazás vagy kimetszés után a sept. sebek környékének bőrét absolut alkohollal megnedvesíti, a sebet tiszta carbolba mártott gazedarabbal alaposan kitörli s azonnal kiöblíti utána absolut alkohollal. 2—6 gm.-nál többet nem szabad használni. Feltűnő ezután a csekély secretio, minek következtében az első kötés 2 — 6 napig is maradhat a seben. Mérgezési tünetet, sőt még carbolvizeletet sem észlelt. Érdekes, hogy Küster ezen czélra a régi időkből átszármazott ferrum candenst használja és ajánlja, sohasem a thermocautert. König ismételve figyelmeztet a sept. folyamatok leghatalmasabb ellenszerére, a széles feltárásokra. Vegyi desinfieiensek közül a chlorzinket használja. Sjöbring recidiváló mamma carcinomából vett 3 hetes kultúrán mutatja be a fejlődési menetét azon mikroorganismusoknak, melyek az amoebosporidiákhoz látszanak közelállni. A spórák kicsiny, szélesen ovális hólyagcsáknak látszanak. Az állandó alakok azok a régebben ismert gömbalakú képletek, amelyek a parazitának kifejlődése bármely stádiumában beállható homogenizáló átváltozása útján jönnek létre. A rhizopodák osztályába sorozza őket mint külön alosztály, ú. n. pimelodeák. Az átoltás házinyúlon és tengerimalaczon nem sikerült, ellenben fehér egereken az oltás helyén epithelialis tumor fejlődött. A discussio folyamán Israel kétségbe vonja a bemutatott képletek parasitatermészetét s a készítményt csak aseptikusan konservált szövetrészletnek tartja, epithellel, zsírcseppekkel és kristályokkal. Jürgens ugyanezen a nézeten van. Érdekes volt Petersen bemutatása a börcarcinomák histogenesise és növekvésének feltüntetésére. A Born- és Strasser-féle „Plattenmodellirungsverfahren”-t használta fel a börcarcinomák tanulmányozására s a tényleg igen tanulságos és jól áttekinthető négy minta bemutatása mellett ajánlja az eljárást tanítási czélokra, a rák morphologiája és histogenesisének megvilágítására. Arra a következtetésre jut, hogy a carcinoma kiindulását és növekvését illetőleg két alakot kell megkülönböztetnünk : 1. az unicentrikus carcinomát, amidőn a hámburjánzás egyetlen helyből indul ki s innét terjed a szomszédságba roncsolólag, esetleg a szomszéd hámra is; 2. a multicentrikus carcinomát, mely több helyről indul ki s melynél a különböző hámtömegek másodlagosan olvadnak össze. Kiemeli továbbá, hogy az egy-egy centrumból kiinduló hámtömegek rendesen egységes törzset képeznek,amely minden irányba csapszerű és bimbós ágakat hajt; az ú. n. rákalveolusok hámtömegei legnagyobb részt ezen ágaknak harántmetszetei. Valóságos hámszigetek, elzárt alveolusok, kötőszövettől körülvéve ritkák és vannak rákok, melyeknél egészen hiányoznak is, úgy hogy a hámnövekvés discontinuitása nem tartoznék feltétlenül a carcinoma fogalmához. Nagyobb tumorok széli részletein végzett vizsgálataiból arra a következtetésre jut, hogy a hám a primaer úton, a kötőszövet előzetes elváltozása nélkül fajulhat rákossá és folytatólagosan a mélységbe terjedhet. A minták értékét a discussio folyamán különbözőkép ítélték meg. Egyesek lelkesedtek érte, mások értéktelennek mondták. Magam részéről határozottan igen tanulságosnak és demonstratiókra igen alkalmasnak tartom, amennyiben hiszem, hogy a tényleges viszonyokat természethűen mutatja be. Ezzel kapcsolatban említem meg, hogy Erhard (Königsberg) utalva a műtétek közben előfordulható carcinoma-implantatiora, az implantatiós recidivák nagy valószínűségét hangoztatja. Ennek meggátlására leghatásosabbnak tartja a forró vízzel való öblítést, hogy a netán implantált tumorrészeket elpusztítsa. Ezen eljárása nem gátolja a prima gyógyulást s ezzel a sebüreg legfinomabb részeibe is behatolva, felületes elpörkösödést idéz elő. Chlorzinknél, sublimatnál állítólag mélyebbre hat. Rendesen 25 cm3 forrásban levő vizet önt a sebbe s egy perczig hagyja azt behatni. Az általános és helybeli érzéstelenítések tanával elsősorban Mikulicz foglalkozott. Érzéstelenítés szempontjából a műtéteket három csoportba osztja. 1. Olyanokra, melyek feltétlenül helybeli érzéstelenítéssel végzendők, így kisebb tumorok kiirtása, légcsőmetszés, gastrostomia; 2. olyanokra, melyeket feltétlenül általános bódítással végezzünk : nagy malignus tumorok kiirtása, műtétek a medencén s a laparotomiák nagy része ; 3. olyanokra, melyek az eset szerint megítélve végzendők, majd általános, majd helybeli érzéstelnítéssel: a gyomor-bélműtétek egy része, strumaresectiok, a szabad és kizárt sérvek stb. Kizárt sérvnél azonban csaknem mindig helybeli érzéstelenítést választ. A helybeli érzéstelenítésnek nemcsak a közvetlen veszély hiánya az előnye, hanem a késői következmények elmaradása is , hiszen ma tudjuk, hogy a chloroformnak a szívre, májra és vesére milyen intenzive káros hatása lehet. Ismételten hangsúlyozza, hogy a megválasztásban individualizálni kell és általánosságban figyelmeztet, hogy az inhalatiós narkosist lehetőleg megszorítsuk, így pl. egyszerű vizsgálat czéljából sohase eszközöljük; a contraindicatiókat jól megfontoljuk. Figyelmeztet, hogy a sept. folyamatokat contraindicatiok sorozatában különösen vegyük tekintetbe. A narkosist a legminutiosusabb technikával végezzük s az aethert lehetőleg a chloroform elébe helyezzük , de ne alkalmazzuk mint fullasztási narkosist. Az inhalatiós narkosis sokszor kombinálható morphinnel, sokszor helybeli érzéstelenítéssel. Vannak esetek, melyekben félnarkozissal is kitűnően czélt érünk. Magában érthető, hogy a légzést és árverést állandóan ellenőrizzük és szükség esetén azonnal végezzük a mesterséges légzést. Wohlgemuth csak 181 esetre szorítkozó tapasztalata alapján, de annál melegebben ajánlja az oxygen-chloroform-narkosist, melyet egy bemutatott készüléke segélyével alkalmaz. Légzés, érvelés mindig kifogástalan, cyanosis soha sincs, a beteg állapota állandóan megnyugtató. Braun pedig készüléket szerkesztett, melyből az aether és chloroform szükség szerinti arányban lélegeztethető be, mely kevert narkosisban azonban az aether legyen a túlnyomó. Kohlhard azon érdekes tapasztalatra jutott, hogy a cocain az állati szervezetben elveszti mérgező hatását. Ha állatoknál egy végtagot annyira leszorított, hogy abból a vér és szövetnedvek centrálisan nem folyhattak vissza és az így elszorított végtagba az absolut letalis dosist befecskendezte (0,2—0,4), akkor a leszorításnak V* óra után való * megoldása után a legsúlyosabb és halálos mérgezést észlelte. Уз vagy 1 órai leszorítás után a mérgezés tünetei enyhébben fejlődtek ki; ha pedig csak 1 óránál később távolította el a leszorító köteléket, mérgezési tünetek egyáltalában nem jelentkeztek. Vizsgálatai ezen tény magyarázatát illetőleg még nem befejezettek. Igen üdvösnek és szükségesnek tartom, hogy Bier a gerincvelős érzéstelenítést illetőleg tett tapasztalatai alapján teljes energiával szólalt fel és kijelentette, hogy eljárása az általános gyakorlatra még nem alkalmas, sőt igen sajnálatos, hogy egyesek részéről aránylag ártatlannak lesz feltüntetve. Az eddigi alkalmazásmód mellett talán még veszélyesebbnek tartja az általános narkosisnál és következményeiben sokkal kellemetlenebbnek. Megkísérlette, hogy a mérgező cocain helyett kevésbbé mérgező szereket alkalmazzon , eddig azonban még sikertelenül. Továbbá megkísérlette a mérgező anyagoknak a liquor cerebrospin útján az agyhoz és nyúltagyhoz jutását megakadályozni, miután a veszélyes