Orvosi Hetilap, 1903. április (47. évfolyam, 14-17. szám)
1903-04-05 / 14. szám
A negyvenhetedik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1903. április 5. ORVOSI HETILAP. Kiadja és a magyar egyetemek tanárainak, a fő- és székvárosi közkórházak és egyéb gyógyintézetek fő- és rendelő orvosainak, továbbá köz- és magángyakorlat terén működő kartársaknak közreműködésével szerkeszti: HŐGYES ENDRE egyet. tanár. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. Társak a rovatok szerkesztésében: Bókay Árpád, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Genersich Antal, Jendrassik Ernő, Klug Nándor, Korányi Sándor, Lenhossék Mihály, Liebermann Leó, Moravcsik Ernő, Portik Ottó, Réczey Imre, Tauffer Vilmos, Thanhoffer Lajos egyetemi tanárok. SEGÉDSZERKESZTŐ: SZÉKELY ÁGOSTON EGYETEM. TANÁR, TARTALOM: — Minden jog fentartatik. — EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Ónodi Adolf : Szaglásunk és hangképzésünk kéregközpontjai. 216. 1. Veress Elemér: Közlemény a kolozsvári m. kir. Ferencz József tud.-egyetem élettani intézetéből. (Igazgató: Udránszky László dr. ny. r. tanár.) A szaglószerv ingerléséről, szagos folyadékok közvetlen behatása révén. 217. 1. Navratil Imre: A Jackson-féle traumatikus epilepsia operálásáról. 218. 1. Tárcza. Markusovszky-féle egyetemi jubiláris előadások. 222. 1. — Liebermann Leó : Miért hallgatunk és tanulunk hygienét ? 222. 1. — G. E. : Brouardel az orvosi hivatásról. 223. 1. Közegészségügy. Az országos közegészségi tanács 1902-dik évi működéséről. 223.1. — Orvosi közügy. 224. 1. Irodalom-szemle. Összefoglaló szemle. Székely Ágoston: Újabb adatok az emberi és a marhagümőkór azonosságának kérdéséhez. 225. 1. — Könyvismertetés. Kamen : Anleitung zur Durchführung bakteriologischer Untersuchungen. — N. R. Finsen: Die Bekämpfung des Lupus vulgaris. (M.) — Lapszemle. Fülgyógyászat. Gomperz: Új müleges dobhártyák. (Sugár K. M.) — Grunerl: Újabb támadások a dobhártya paracentesise ellen az acutotitisek therapiájában. (Sugár K. M.) — Venereás bántalmak. Philippet: Kalikó okozta csontbántalmak. (S e 11 e i.) — Van der Poll: A prostata gonorrhoeás megbetegedése. (S—i.) —a Húgyszervi betegségeit. Asakura : Streptococcusok a férfi normális urethrájában. (S—i.) — Krzysztalowicz: Gonococcusok festése. (S—i.) — Kisebb közleményeit az orvosgyakorlatra. Gerwinka Az agurin. — Möbius : Antithyreoidin. 226. lap. — Folyóiratok átnézete. 226. 1. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — A IX. szünidei orvosi cursus. — Magántanári próbaelőadás. — Orvosválasztás. — Az országos balneologiai egyesület közgyűlése. — A m. kir. közigazgatási biróság döntése. — Sanatorium vagyonos tüdőbetegek részére. — Az egyetemi I. számú női klinika. —Megjelent. Tudományos társulatok és egyesületek. A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat közgyűlése. — Budapesti kir. orvosegyesület. — Kir. Magyar Természettudományi Társulat élettani szakosztálya. — Erdélyi Muzeum-Egylet orvostermészettudományi szakosztálya. Mellékletek. Gynaekologia. 1. szám. Szerkesztik: Tóth István és Temesváry Rezső. — Ebers Henrik „Therapia-Palota“ czímre orvosi jelentése. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Szaglásunk és hangképzésünk kéregközpontjai. Irta: Ónodi Adolf dr. egyetemi tanár. Szaglásunk és hangképzésünk kéregközpontjainak kérdését tettem fejtegetéseim tárgyává, mert daczára fontosságának, ismereteink még nagyon hézagosak, és szükségessé teszik a klinikai és kórboncztani kutatás intenzívebb kifejtését. A szaglószerv állatoknál hatalmas kifejlődést mutat, összehasonlítva az emberi alakviszonyokkal, határozott visszafejlődés, durványos állapot constatálható. Az összehasonlító bonctani adatok Broca és Zuckerkemdl részletes vizsgálataiból ismeretesek, azoknak részletezésétől eltekintünk, mert a szagló szervek amúgy is bonyolult alakviszonyainak ismertetése, az egyes állatokra vonatkozó leletek egybevetése és az emberi alakviszonyokkal való összehasonlítása egy morphologikus fejtegetés tárgyát kell hogy képezze. Azért ez alkalommal csak arra szorítkozom, hogy az emberre vonatkozó alakviszonyok megemlítésével a körzeti szaglószerv összefüggését a központokkal rövid vázlatban feltüntessem. A szaglóterület idegszálai, fila olfactoria, a bulbus olfactoriussal függenek össze. A szaglószerv központi idegrészeit képezik a bulbus és tractus olfactorius, a tuberculum olfactorium, a lamina perforata anterior, a szaglógyökerek, a gyrus fornicatus, az Ammon-szarv, az uncus és gyrus hypocampival. Mindezek durványos alakban jelennek meg az állatoknál a megfelelő részek hatalmas kifejlődésével szemben, mindazonáltal a szaglószerv központi beidegzése nagyon bonyolult, sőt Broca szerint a legbonyolultabb , a központi rostlefutást és az egyes részek összefüggését a következőkben adjuk. A szaglóterület nyálkahártyájában a körzeti dúczsejtek a 11 Előadatott a gégegyógyászati egyesület közgyűlésén. 1902. véletlen szaglóidegek által a bulbus olfactoriussal függenek össze, ez utóbbi pedig a tractus olfactorius útján a nagy agygyal. A tractus olfactorius oldalsó gyökere a gyrus uncinatusban végződik, egyes rostok a nyakszirti lebenyben haladnak ; a tractus olfactorius medialis gyökere a gyrus fornicatusban végződik, a rostok egy része a commissura anteriorhoz halad, innen a rostok nagyobb része a nucleus lenticularis alsó részén a putamen és globus pallidus között a halántéklebenyben vész el; a rostok kisebb része a capsula interna táján halad és a látótelepben végződik. Az eresztéki rostok keresztezett pályákat is tartalmaznak. A központi végterület a kéregben a gyrus hypocampi, gyrus uncinatus és a gyrus fornicatus mellső vége. A szaglószerv központjai a trigeminus és glossopharyngeus kéregközpontjaival associált pályák által egymással összeköttetésben állanak. Az irodalmi adatokra, az eltérő véleményekre a rostlefutás egyes részleteiben, az egyes központokra és a reflexmechanismusra vonatkozó feltevésekre nem terjeszkedünk ki. A morphologikus vizsgálatok eredményeinek fentebb adott leírásában sajnosan a leglényegesebb pontokra nézve, különösen a szaglószerv kéregközpontjaira nézve, a klinikai és kórboncztani észleletek és vizsgálatok döntő és megerősítő tényekkel nem igen szolgáltak. A legtöbb klinikai észlelet és kórboncztani lelet a mellső koponyaárokra vonatkozik, ahol a kórtani elváltozások a bulbus és tractus olfactoriust érintik. Nem tekintve a veleszületett hiányt, ismeretesek a bulbus és tractus olfactorius területében az agy tumorai, tályogja, meningitikus, luetikus és tuberculotikus elváltozások, traumák folytán a bulbus és tractus olfactorius sérülései, elszakadásai. Feltűnő ritkán, vagyis elvétve találkozunk olyan kórboncztani lelettel, mely a szaglószerv vizsgálata és constatált szaglási zavarok mellett a nagy agyban és a kéregben elváltozásokat állapított meg. Sajnosan úgy áll a dolog, hogy azon néhány kórboncztani lelet sem vonatkozik elkülönített kis góczokra, melyekből az agyban egy szaglóközpontra biztossággal következtetni