Orvosi Hetilap, 1908. február (52. évfolyam, 5-8. szám)
1908-02-02 / 5. szám
52. évfolyam. 5. szám. Budapest, 1908. február 2. ORVOSI HETILAP. Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatták: Antal Géza és Hőgyes Endre. KIADJÁK ÉS SZERKESZTIK: LENHOSSÉK MIHÁLY egyet, tanár és SZÉKELY ÁGOSTON egyet, tanár, FŐSZERKESZTŐ, SZERKESZTŐ. Mellékletei: SZEMÉSZET Grósz Emil szerkesztésében 4 szám. GYNAEKOLOGIA Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében 4 szám. ELME- ÉS IDEGKÓRTAN Babarczi Schwartzer Ottó és Moravcsik Ernő Emil szerkesztésében 3—4 szám. UROLÓGIAI SZEMLE Illyés Géza szerkesztésében 4 szám. — Egyéb tudományos mellékletek. TART EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Ifj. Neuber Ede : Közlés az egyetemi II. számú kórbonczolástani és kórszövettani intézetből. (Igazgató : Portik Ottó dr. ny. r. tanár.) A rugalmas rostok viselkedése a bőrben, különös tekintettel a bőrrákra. 69. lap. Steiner Pál: Közlés a budapesti kir. magyar tudomány-egyetem I. sz. sebészeti klinikájáról. (Igazgató : Dollinger Gyula dr., udvari tanácsos, egyetemi ny. r. tanár.) Adatok a szájazi rákok sebészeti gyógykezeléséhez. 72. lap. Tárcza. Wegner Emil: Hypertrichosis esetek. 75. lap. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Török Lajos: A bőrbetegségek felismerése és gyógyítása. — J. Bökelmann: Epilepsie und Epilepsiebehandlung. — Lapszemle. Gyógyszertan. Zernik: Újabb gyógyszerek és titkos szerek. — Belorvostan. Strümpell: A Basedow-kór gyógyítása. — Boas: A perityphlitisnek opiumos ALOM: gyógyítása.— Idegkórtan. Ortner: Meningitis vagy meningismus.—Sebészet. R. Haecker: Klinikai és anatómiai adatok a kétoldali quadriceps-ínszakadás ismeretéhez. — Яаескег : Szívsebészet. — Pousson: Essentiális haematuria. — Szülészet és nőorvostan. Winckel: A lepényi szak kezelése. — Runge: Újabb gyógyító eljárások a gynaekologiában. — Börkertan. Anna: A rosacea klinikája és therapiája. — Kisebb közlemények az orvosgyakorlatra. Barker: Szer haemorrhoidális csomók ellen. — Reyher : A pertussis gyógyítása. 76—81. lap. Magyar orvosi irodalom. Gyógyászat. — Orvosok lapja. — Budapesti orvosi újság. 81. lap. Vegyes hírek. — Pályázatok. — Hirdetések. 81. lap. Tudományos társulatok és egyesületek. 66—68. lap. Melléklet: Urológiai szemle. 1. szám. Szerkeszti: Illyés Géza dr. Goedeke et Comp. czég „Visvit“ és „Jodofan“ készítménye. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés az egyetemi II. számú kórbonczolástani és kórszövettani intézetből. (Igazgató: Portik Ottó dr. udvari tanácsos, ny. r. tanár.) A rugalmas rostok viselkedése a bőrben, különös tekintettel a bőrrákra. Irta: ifj. Neuber Ede dr., v. egyetemi tanársegéd. A bőr működésének szabályozására igen nagy befolyást gyakorol azon rugalmas elemekből álló hálózat, amely annak különböző rétegeiben a legeltérőbb mennyiségben és a legkülönbözőbb elrendeződéssel foglal helyet. Elsősorban a bőr nyújthatóságát biztosítja, amely a külső mechanikai insultusokat gyengíteni tudja, másrészt a bőr normális egyenletességét és simaságát tartja fenn, de a bőr ezen rugalmassága és nyújthatósága a mélyebben fekvő életfontosságú szervek védelméül is szolgál. Anna kiemeli, hogy a sima, de főleg a ferde bőrizmok ezen rugalmas rostokon veszik eredetüket s itt végződnek ; ezek tartják tehát fenn a bőr feszülését s szabályozzák a mirigysecretiót, a vér- és a nedvkeringést. Általánosságban elfogadott tény, hogy a rugalmas rostok adják meg a bőrnek jellegzetes configuratioját s a bizonyos körülmények folytán alakját változtatott bőrt a rugalmas rostok igyekeznek a megfelelő helyzetbe visszahozni. Meissner a rugalmas rostoknak még egyéb nagyobb fontosságú sajátságát is szóba hozza; kiemeli, hogy kezdetben minden kötőszövet tisztán sejtes elemekből áll, melyek csak azután szenvedik el az ú. n. physiologiai zsugorodást; az így keletkezett kötőszöveti fibrillumokat a rugalmas rostok keresztülszelik, ami által a kötőszöveti rostokat bizonyos távolságban tartják egymástól és elősegítik a szövet közötti hézagok képzését. A bőr senilis zsugorodásakor a rugalmas rostok akadályozzák meg a mirigyek, az erek s az idegek összenyomatását. Hozzájárulnak továbbá az erek tónusának fokozásához, amennyiben a vasoconstrictorok ellen működvén, az érfalban levő, hosszirányban futó, gyenge izomrostoknak segítő társai. A rugalmas rostok továbbá az izomnyalábokat is körülveszik s az utóbbiakat contractiojuk alkalmával támogatják ; e körülmény nagy fontossággal bír, mert a bőrizmok a contractio alkalmával úgysem találkoznak egyéb antagonismussal. A nagyobb mirigyek körül elterülő rugalmas rosthálózat viszont hivatva van a mirigyeket a külső nyomás ellen megvédeni, s ezáltal lehetővé tenni, hogy csak saját izmaik összehúzódása folytán ürüljenek ki. Csak az utóbbi években kezdték a rugalmas rostoknak kóros viszonyok közötti magatartását behatóbban vizsgálni. Máig sincs azonban még teljesen tisztázva, váljon a bőr rugalmasságának kóros csökkenése a tönkrement rugalmas rostok functiojának kiesése vagy az infiltratio által előidézett ad maximum való feszítése által van-e feltételezve? A rugalmas elemek elrendeződésének és viselkedésének tanulmányozását nagy mértékben megnehezítette, hogy csak a legutóbbi időben sikerült a rugalmas rostokat elective festeni. Mielőtt a vizsgálataim kapcsán használt festési eljárást részletesen vázolnám, lássuk rövidesen az eddig használt módszereket, amelyek különbözősége a szerzők eredményeinek eltérő voltát is megmagyarázza. A legrégibb eljárással a kollagén szövetet kalilúggal vagy eczetsavval kezelték, amikor a kollagén szövet homogén egynemű állománynyá duzzadt, mely alapon az ellentálló, s azért majdnem változatlanul maradt rugalmas rostok mint erősen fénytörő fonalak emelkedtek ki (Balzer). A. Ewald a szöveteket trypsin és pepsin behatásának tette ki, ami a kevésbé ellenálló kollagén elemeket megemésztette, de nem a rugalmas rostokat, melyek ez úton élesen feltűntek. Ezen két kísérlet a rugalmas rostoknak nagy ellenálló képességét mutatja savak, alkaliák s különböző fermentumokkal szemben, ami a különböző körfolyamatokkal szemben is hasonló magatartásukat a „priori“ is valószínűvé teszi. Balzer, majd Anna kísérletezéseinek hatása alatt Lustgarten victoriakékkel, Herxheimer haematoxylinnal, Martinotti saffranin-