Orvosi Hetilap, 1912. szeptember (56. évfolyam, 35-39. szám)

1912-09-01 / 35. szám

1912. 35. sz. ORVOSI HETILAP okáért az előbbenit elülső, az utóbbit oldalsó képnek ne­vezzük. Ezekről egyrészt azt kell tudnunk, hogy milyen focus­­távollal készültek, másrészt, hogy az oldalsó felvételen a koponya melyik oldalával feküdt az alapon. A focustávolt mindig 60 cm.-nyinek veszszük. A koponya helyzetének is­merete az oldalsó felvételen azért fontos, mert csak ennek alapján tudjuk a vetítő sugarak irányát és metszéspontjait helyesen megrajzolni. Ha nem tartjuk ezt mindig szem előtt, megeshetik, hogy az egyik vetítő sugarat a másikkal a koponya másik felében metszszük, miáltal a pont helyzetét jelző metszőpont lényegesen különböző távolokra esik a fősíkoktól. Az így készített röntgenogrammok első megtekintésre megmondják, hogy melyik oktánsban fekszik az idegen test. Az elülső kép arról ad felvilágosítást, hogy az a vízszintes sík felett avagy az alatt, a sagittalis síktól jobbra vagy balra, az oldalsó felvétel pedig azt mondja meg, hogy a frontális sík előtt avagy a mögött keresendő az idegen test. Oktán­­sokra vonatkoztatva a következő lehetőségek fordulhatnak elő: Ugyanezen lehetőségek fennállhatnak a vízszintes sík alatti idegen testekre nézve is. A képeknél csak quadránsokról beszélhetünk, mert a fősíkok belerajzolása által a koponya mindig csak négy tér­részre osztódik fel. A röntgenogrammokról, melyekről a készítési technika leírásakor még bőven lesz szó, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a főpontok árnyékait összekötő egyenesek által mutat­ják mindig két-két fősík irányát, és pedig az elülső felvéte­len a két halántéki főpontárnyékot összekötő egyenes jelzi a vízszintes, a fejtető-főpont és homlok-nyakszirti főpontok árnyé­kát összekötő egyenes pedig a sagittalis fősík irányát; az oldalsó képen a homloki és nyakszirti főpontok árnyékait összekötő egyenes ismét a vízszintes, a fejtető-főpont és két temporális főpont árnyékát összekötő egyenes pedig a fron­tális fősíkot jelöli meg. Az idegen test vetített távolát a meg­felelő fősíktól, annak középpontjától a fősíkot jelző vonalhoz húzott merőleges adja meg. Az idegen test helyének meghatározása a vetítésnek ter­mészetes nagyságban való reconstructiója útján történik. A vetítéshez való adatokat a két röntgenogramm szol­gáltatja. (2. és 3. ábra. Ezeket tekintsük úgy, mintha negatí­vumok volnának.) Ezek megtekintéséből megtudjuk, hogy az idegen test a felső jobboldali nyakszirti oktánsban fekszik, és hogy a koponya az oldalsó felvétel készítésekor jobb olda­lával feküdt a lemezen. Egyébként tudjuk azt, hogy a röntgen­lámpa focusa 60 cm.-re volt a képsíktól; továbbá, hogy a két fősugár metszőpontja az oldalsó képsíktól 7­ 8 cm.-nyire, a hátulsó képsíktól pedig 9­4 cm.-nyire van. Ezen adatokat ismerve, a vetítést minden nehézség nélkül rekonstruálhatjuk. Mint már az elmélet leírásakor említettük, az idegen test helyének megállapítása a három fősíkhoz két vetítés­kép újra felépítése útján lehetséges. Az első segítségével megkapjuk annak távolait a frontális és sagittalis fősíkhoz. E czélból a vetítést a koponyatető felől nézve, a két képsíkot és focust úgy rajzoljuk meg, a­mint azok a két felvétel alkalmával el­helyezve voltak (4. ábra). a és aj a két focus, AB és BC a két képsík. b—xx jelöli az idegen test vetített távolát a sagittalis fősíktól, bt—x2 a frontális fősíktól. Xj—a és x2—ax vetítő sugarak metszéspontja megfelel az idegen test valóságos helyének, ennek távolait a két fősíktól megadják az x—c és x—d egyenesek. A vízszintes fősíktól való távolságát az idegen testnek meghatározhatjuk a röntgenogrammok mindegyike alapján. Ha az elülső felvétel vetítését oldalról nézzük, a következő képet kapjuk (5. ábra): Elülső képen az árnyék van Oldalsó képen az árnyék van Az idegen test van tehát a jobb felső quad­­ránsban frontalis quadránsban a jobb frontalis ok­tánsban a jobb felső quad­­ránsban felső occipitalis quadránsban a jobb felső occipitalis oktánsban a bal felső quad­­ránsban frontalis quadránsban a bal frontalis oktáns­ban a bal felső quad­­ránsban felső occipitalis quadránsban a bal felső occipitalis oktánsban 2. ábra. Elülső kép.­ ­ 3. ábra. Oldalsó kép. 4. ábra. Az idegen test helyének megállapítása a frontalis és sagittalis fősíkhoz. 645

Next