Orvosi Hetilap, 1931. július (75. évfolyam, 27-30. szám)

1931-07-04 / 27. szám

1931. 27. sz. ORVOSI HETILAP 2. A munka- és keresetképességbeli javulás függősége az életkortól. Az életkor és a javulás várható foka között fennálló függőségi viszonyra s a kezelés utáni munkaképességére megvizsgált 24 esetnek a 27-től az 57 éves korig, széles öv­ben való szóródása ellenére, eléggé számbavehető világos­ságot vet a következő IX. táblázat A) és B) csoportja. IX. táblázat Életkor és munkaképesség viszonya a maláriával kezelt 24 esetben. A 30 éves korig tehát kizárólag a legnagyobbrendű 1—2-es javulás fordul elő, ellenben az esetek csekély szá­mának ellenére a haladó korral szabályos egyenletesség­gel fogy a nagy javulás valószínűsége. Megfordítva áll ez a gyakorlatilag hasznavehetetlen 4—5-ös osztályzatú ja­vulási foknál. Viszont: 1—2-es javulás az esetek kb. % részében (73%) a legfeljebb 40 éves korig következik be s a gyakorlatilag hasznavehetetlen javulásoknak nem ke­vesebb mint 80 százaléka a 110-es éven túli korra esik. Be­lejátszhat ebbe a feltűnő szabályszerűségbe annak a való­színűsége is, hogy mennél korosabb valaki, annál régeb­ben készülhetett benne s annál tovább haladhatott a para­­lysises folyamat, de az egyes esetek elemzése azt mutatja, hogy semmiesetre ez mint kizárólagos vagy legfőbb ok nem szerepelhet s hogy maga az életkorral járó szervezeti összrugalmasság, stb., mint biológiás tényező nagy sze­rephez jut a szervezet lázas reakcióinak hatékonyságában. Ezek szerint: 1. A paral. progr. a lázkezelésre minden életkorban javulhat. 2. A gyakorlatilag komolyabban ér­tékesíthető munka-, illetőleg keresetképesség prognosisa azonban lényegesen kisebb valószínűséggel kedvező a negyven éven túl semmint azon innen. 3. A munka- és keresetképesség prognosisa a psycho­­neurologiás conditióból. Világos, hogy a munka- és keresőképesség függősége az értelmi javulástól egyetlen formulára aligha lesz dedu­­kálható. Más értelmi minőségekre van szüksége a nyom­dásznak, a villamos kalauznak, a soffőrnek, a hotelportás­nak, a szatócsnak, a földmunkásnak, a gabonakereskedő­nek, a számvevőségi díjnoknak, az ügyvédnek, a gyárigaz­gatónak, az orvosnak, stb. ámbátor figyelésre, memóriára, ítélőképességre, akarásra, bizonyos mértékben ezeken fe­lül ma számolásra, olvasásra, írásra, stb. valamennyiük reászorul. Mégis törekvésünknek arra kell irányulnia, hogy eltekintve az individuális variánsoktól az orvost a lázkezelésnek psychoneurológiai téren esetenként elért gyakorlati eredményeinek megítélésében valamennyire tá­jékoztató irányvonalakkal ellátni legalábbis megkísérel­jük. E célra mi egyelőre az aránylag igen egyszerűen s mégis módszeresen vizsgálható és cenzurálható logikai szókapcsolat-emlékezetet választottuk, melynek szoros kapcsolatát az általános értelmiséggel a figyelemmel, felfogással, ítéléssel és akarással már fentebb em­lítettük. A tartós keresetképesség szempontjából gondo­san ellenőrizhető eseteink csekély számánál fogva az alanti táblázat számai semmiképen sem absolut súlyúak, viszont kétségtelenül az igazságnak egyelőre csak durva, de nem kevésbbé nyomós bizonyítékát jelentik. A kereset­képességnek 3—6 % éven át való ellenőrzéséből nyert ér­tékszámaink kapcsolatát a felfogó és a megtartó emléke­zettel mutatja a következő táblázat, melyben Ai I. és Ad a memóriának kezelés előtti, Ai és Ac II. a kezelés utáni állapotát valószínű középértékeiben mutatják. X. táblázat: Keresetképesség és felfogó, valamint megtartó logikai szó­emlékezet a maláriakezelt paralytikusoknál. A keresetképesek s az alig vagy nem keresetképesek két csoportjának felfogó emlékezete a kezelés előtt a me­mória terjedelmének átlagértéke szempontjából nem mu­tatott igazi különbséget. A kezelés után ellenben a különb­ség a keresőképesek javára elég kifejezetté lett. Igazi nagy különbség mégis főleg a megtartó emlékezetnél mu­tatkozik, mely a jó keresetképességűeknél már a kezelés előtt is jobb volt, utána pedig 18-szorta nagyobb javulást mutat, mint a nem elegendően remuttált keresetképtelenek­nél, kik teljesítményeinek absolute is közel kétszeresét szolgáltatja. Ami az általunk vizsgált logikai emlékezetnek a munka-, ill. keresetképességre vonatkozó individuális dia­gnosztikai és prognosztikai jelentőségét illeti, malária-ke­zeti anyagunkon a követtkezőket találtuk: Az oly paraly­­tikusok, kiknek praetherapiás felfogó emlékezete (Ai I.) legalább is 60%, megtartó emlékezete (Ac. I.) pedig ugyan­akkor több, mint 50%, valamennyien a jeles vagy jó kere­­setképességűek osztályába (16:23) jutottak. Az ugyanezen pozitív keresetképesek közé idővel bejutott többi 10 ma­­lária-kezeltnél az Ai I. egy esetben nagyobb, mint 80%, egy másikban 61—70, három esetben 51—60% között, öt esetben 0—50 között volt, ellenben ugyanezen 10 beteg megtartó emlé­e kivétel nélkül kórosan alacsony volt, 0— 50 között váltakozott. Csak egynél a tiz közül érte el az Ac I. az 50, egynél a 42%-ot, a többi nyolcnál, jóval 40%-on alul, 0—32 között maradt. A 3-as, 4-es és 5-ös osz­tályba tartozó mérsékelten, alig vagy nem keresetképe­sek (7,23) közül egyetlen akadt (14%), akinek Ac I.-e 78, Ac I.-je 68% volt; közülök ez az egy az, aki két és fél év után ma is állandóan és tűrhetően keresetképes; a többi hatnál az Ac I. kivétel nélkül 50%-on alul volt. * __________ A. Életkor a kezelés idejében A kezelés után bekövetkezett munka­­képesség osztályozása 1­23 4—5 27—30 év között (n = 5) 100 31—40 év között (n = 8) 75 12,5 12,5 41—50 év között (n = 6) 50 16,7 33,3 51—57 év között (n = 5) 20 40 40 B. Munkaképesség osztályozása É 1 e k­o­r 27—30 31—40 41­ 50 51—57 1-2 (n = 15) 33,3 40 20 6,7 3 (n = 4)— 25 25 50 4-5 (n = 5)— 20 40 40 Teljes ill. jó keresetképességű Alig munkaképes ill. teljesen keresetképtelen n= 10 + 6 Javulás n = 4 + 3 Javulás Ai I 57°/o 29,9 % 58% 10,3% Ai 11 74°/o 64% Ac 1 38°/'o 57,9 °/o 31 % 3,2 % Ac 11 60°/o 32% * Ugyanezt a viselkedést találjuk a két csoport maximális és minimális értékénél, valamint az esetek aránylag csekély száma ellenére azok szóródásánál. 699

Next