Orvosi Hetilap, 1932. április (76. évfolyam, 13-17. szám)
1932-04-02 / 13. szám
266 ORVOSI HETILAP 1932. 13 sz. itt belemenni az egyes szerzők eredményeinek részletes kritikai taglalásába, csak röviden szándékozunk rámutatni arra, hogy a fenti egymásnak ellentmondó állítások részben az egységes technika hiányának, legnagyobbrészt azonban annak a körülménynek tudhatók be, hogy a szerzők egy része rendkívül csekély anyagon dolgozott, így pl. Berstein összesen 57 schizophreniás és 12 maniásdepressiós beteget vizsgált. Meyer 20 paralysis esetéből állapítja meg az A és 32 maniásdepressiós esetéből a B csoport kisfokú túlsúlyra jutását. Palmieri 98 elmebeteg bűnözőt vizsgálva kijelenti, hogy gyilkosoknál és visszaeső gonosztevőknél a B és AB, tolvajoknál az AB csoport tör előre s ugyanezen anyagán még azt is megállapítja, hogy paranoiánál és schizophréniánál a B csoport feltünően gyakori. Természetes, hogy minél kisebb a vizsgált anyag, annál súlyosabb hibák fordulnak elő az eredmények értékelésében. A Kretschmer-féle constitutiós typusok és a vércsoportok közötti összzefüggésre vonatkozó vizsgálatok részben szintén egymással ellentétes megállapításokhoz vezettek (Furukava, Tedesco, Atzeni, Asuni), részben tagadónk (Hilgers, Wohlfeil és Knötzke, Hirszfeld, stb.) Röviden foglalkoznunk kell még a lueses elme- és idegbajokra vonatkozó irodalmi adatokkal. Amsei és Halbers Straszinsky, Hirszfeld*, valamint Perkel és Israelson észleletei szerint a Wa. r. leghamarabb O-nál, legkésőbb az AB csoportnál válik negatívvá. Gundel ugyancsak a B és AB csoportokhoz tartozó egyének Wa. r.-nak rossz befolyásolhatóságát találja az O és A csoportokkal szemben, amivvel összhangban áll az a régebbi észlelete is, hogy a késői syphiliticus megbetegedéseknél a B és AB csoport relative túlsúlyba jut. Wilczkowski, Perkel és Israelson, valamint Blazsó paralysis progressivánál az AB, Gundel és Tornquist a B és az AB relatív emelkedéséről számolnak be, velük szemben Hecht—Eleda ugyanitt az A és O, Meyer az A csoport magasabb arányszámár találják, Pilcz pedig vércsoport vizsgálataival is alátámasztja Wagner Jaureggnek a paralysis és a psychopathiás dispositio közötti antagonismus tanát, amidőn úgy találja, hogy a psychopathiás dispositio constitutiós jeleihez az AB és B csoport relatív emelkedése is hozzátartozik szemben a paralysissel. Minthogy egyrészt Magyarországról az endogen psychosisok és a vércsoport megoszlásra vonatkozó adatok még nem ismeretesek, másrészt a külföldi szerzők közleményei is ellentétes adatokat tartalmaznak, 1000 esetnél mi is elvégeztük a vércsoport meghatározást. Vizsgálatainkkal a következő kérdésekre óhajtottunk feleletet kapni: 1. A psychoticus betegek vércsoport megoszlása különbözik-e az egészséges lakosságétól? 2. Valamely vércsoporthoz való tartozóságból vonható-e következtetés az elmebetegség formájára? 3. A lueses elme- és idegbajoknál megállapítható-e valamely vércsoport praevaleálása? 4. A vért adó és vért kapó egyén viszonya befolyásolja-e az oltási maláriát? Vizsgálatainkat részben klinikánk beteganyagán, részben a lipótmezei áll. elmegyógyintézet és az angyalföldi áll. elmegyógyintézet beteganyagán végeztük.* Methodica: A vizsgálatok elvégzésére olyan methodust iparkodtunk választani, amely az összes hibákat kirekeszti. Minthogy vizsgálatainkat a betegek nagy tömegén kellett elvégeznünk, továbbá speciális beteganyagunkra is tekintettel kellett lennünk, célszerűnek látszott a vizsgálandó anyag conserválása és a vizsgálat nyugodtságának biztosítása érdekében a vércsoport meghatározás elvégzésének a vérvételtől időben való függetlenítése. Emellett tapasztalataink azt mutatták, hogy a hígított vérrel való dolgozás a leolvasásból származó hibákat teljesen kizárja s ezért mi 0.5%-os natr, citricum és 0.9%-os konyhasót tartalmazó hígító folyadékot alkalmaztunk. Eljárásunk a következő volt: 1 cm3-es Pravatz-fecskendőbe a hígító oldatból 0,9 cm3-t felszívtunk, majd ehhez a beteg vena cubitalisából 0,1 cm3 vért szívtunk; a hígított és az alvadástól megóvott vizsgálati anyagot ezután számozott csövecskékben tettük félre a vizsgálat céljára. A csoport meghatározás rendszerint a vérvétel után kb. 1 órával történt, kontrollképen azonban néhány vérrel azonnal, valamint 1 óra, 1 nap és 2 nap múlva is végeztünk vizsgálatokat anélkül, hogy akár a csoport megváltozását, akár a reactio leolvasásánál a legcsekélyebb nehézséget is észleltük volna. A vizsgálatokat a Phylaxia rt. „Serotyp“ standard savójával tárgylemez-methodussal végeztük. Az alkalmazott módszer absolut megbízhatóságát igazolja, hogy bár az egyszer vagy többször controllált eseteink száma a 60-at meghaladja, controll eredményeink az első vizsgálat eredményétől egy esetben sem tértek el. Összehasonlítási alapul a Verzár és Weszeczky által a magyar fajra vonatkozóan megállapított vércsoport eloszlási arányt használtuk, amelyet az alábbi táblázat szemléltet: 1. táblázat. Állítsuk most ezzel szembe az alábbi táblázatot, amely az összes vizsgált eseteink csoportmegoszlását tünteti fel: 2. táblázat. --------* egy. m. tanár és Zsakó István dr. igazgató-főorvos uraknak, * Idézve Gundel és Tornquist után, akik szíves engedélyükkel és támogatásukkal a vizsgálatok * E helyen is köszönetet mondunk Fabinyi Rudolf dr. elvégzését lehetővé tették. Vércsoport ABA B 0 F.B.I. Százalékos megoszlás 12,2 38,0 18,8 31,0 1,6 Szám ABA B 0 F. B. I. Férfi elmebetegek -- --- ............ ... 608 30 = 4,9% 266 = 43,7 % 111 = 18,3° o 201 = 33,1 % 2,1 Női elmebetegek ... --- - - — --- ... — 392 33 = 8.411 p 160 40,8 % 69 = 17,6% 130 = 33,2% 1,9 összesen 1.000 63 = 6,3 % 426 = 42,6% 180 = 18,0% 331 = 33,1% 2,0