Orvosi Hetilap, 1957. szeptember (98. évfolyam, 35-39. szám)
1957-09-01 / 35. szám - Csapody István: A glaukomáról
Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR __________XCVIII. ÉVFOLYAM 35. SZÁM 1957. SZEPTEMBER 1.__________ Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32. I. Telefon: 121—804, ha nem felel: 121—765 Kiadóhivatal: Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, Budapest V. Akadémia u. 10. Lapkiadás telefonja : 129—699. — M. N. B. egyszámlaszám : 91.915, 272—48. ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA A glaukomáról írta: CSAPODY ISTVÁN dr. Az Orvosi Hetilap alapításának 100-ik évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány Az idei esztendő jubiláris éve a szemészetnek is. Az évezredek óta ismert, mindig vaksággal járó szembajnak, a glaukomának gyógyítása 1857-től kezdve lehetséges. Graefe-nek Bruxellesben száz éve tartott előadásáról barátja, Bonders ezeket írta: „Mikor a glaukoma meggyógyításáról szóló sajátosan friss és festői, de mégis komoly és nyomatékos formájú előadását befejezte, kitört a tetszés és hamarosan Graefe nevétől visszhangzott az egész világ.” 29 éves volt akkor. Azóta a szem élet- és kórtanának át meg átkutatása sokkal előbbre vitt, de ma sem tudjuk bizonyosan, mi is az a sokféle ok, amitől kemény lesz és látását vesztheti annyi szem. De az a fő, hogy gyógyításnak hozzáférhető betegség lett, amellyel most már nem állunk tehetetlenül szemben. Csak még többször szeretnénk segíteni. A glaukoma egyszersmind közegészségi feladat. Jókor kell megtalálniuk a betegeknek az orvosokat, az orvosoknak a glaukomás betegeket. Megbízható számítások szerint világszerte a lakosság 2%-a szenved glaukomában. Minden ötvenedik ember. Ennyien élnek köztünk is veszélyben, ilyen sok embernek kellene tudnia, hogy szeme orvoslásra szorul. Nagy szám ez az egész ország lakosságára számítva. De hol van ez a sok glaukomás beteg? Akinek a szeme hevenyen, fájdalmak közt betegszik meg, legtöbbször orvos elé kerül. Itt a baj helyes felismerése a sorsdöntő, a kellő segítség megadható. Ez tehát főként az orvosképzés ügye. A glaukoma másik formája alattomos betegség. Észrevétlenül kezdődik, lassan halad. Itt csak az segíthet, ha időnként mindenkit szemorvos lát. Ez már az egészségügyi nevelés és szervezés kérdése. Valamikor a vásárban vették a szemüveget, ma a lakosság nagy részének szakorvosi ellátása biztosítva van. Negyven éves kora után a legtöbb ember olvasó szemüvegre szorul. A szemüvegrendelés el nem mulasztandó alkalom a szemtükörrel való vizsgálatra, jó alkalom lappangva kezdődő glaukoma felfedezésére. Dolgozatom főként a megelőzést, az idejében kezdett gyógyítást akarja szolgálni. De meg is akarja ismertetni a folyton tevékeny kórtani munka mai állásával az érdeklődő és folyton tanulni vágyó orvosokat. A szemészet különösen alkalmas arra, hogy a szervezet titkaiba betekintsünk. Főként mégis az a célom, hogy kiáltó szóval hívjam fel az orvosok figyelmét: Találjátok meg és mentsétek meg a glaukomásokat! Gondoljatok mindig glaukomára! A baj mibenléte. Hogy jól láthassunk, ahhoz tiszta közegek és egészséges látóhártya kell. Ennek egyik fontos feltétele a szem belső nyomásának állandósága. A szemteke sem puhább, sem keményebb nem lehet annál a normális értéknél, ami szöveteinek életét és működését biztosítja. A belső nyomás határértékeit a szervezet ép viszonyok közt éppenúgy megtartja, mint a vérnyomást. Ez szabályozó berendezést tételez fel és az egész belső háztartás egyensúlyát. Változó külső és belső hatások között hozzá illeszkedés tartja meg az egyensúlyt. Kórosan magas szemfeszültség hátráltatja a látóhártya vérrel ellátását, és annál inkább, minél alacsonyabb a vérnyomás. A nyomásszabályozás hibájának sokféle oka lehet. Ha a szem belsejében daganat nő, ez nagyságánál fogva előbb-utóbb keményedést okoz s ez hamarabb tönkreteheti a látást, mint a daganat. Térfogatszűkítő lehet a lencse megduzzadása, vagy ha a pupilla lenövése belső folyadékrekedést okoz.