Orvosi Hetilap, 1962. április (103. évfolyam, 13-17. szám)
1962-04-01 / 13. szám - Földvári Ferenc: A dermatológia haladásáról és helyzetéről
37 Budapesti Orvostudományi Egyetem, Bőr- és Nemikórtani Klinikák A dermatológia haladásáról és helyzetéről Földvári Ferenc dr. Az orvostudomány általános fejlődésével a dermatológia is lépést tartott, sőt nem egy vonatkozásban új utakat nyitott és új eredményeket ért el. Ennek ellenére kívülállók egy része tévesen úgy látta, hogy a morfológiába süppedt és ott megrekedt. Jelentékeny mértékben ennek tulajdonítható, hogy sokáig elkülönült szakmának tekintették. A múlt század utolsó harmadában változott a helyzet és ez a változás sem volt elkülönült, mivel ugyancsak az egésztől való függésben beilleszkedett abba az általános változásba, mely ebben az időszakban az orvostudomány egészére kihatott. Ekkor került előtérbe a dermatológiában is érvényesülő oki gondolkodás, melynek később velejárója volt a biológiai szemlélet. E fejlődés hozta három szemlélet összeolvadása alakította ki azt a szilárd alapot, melyen e tudományág felépült és fejlődik. A dermatológiai gondolkodás korrelatív, szervezeti összefüggéseken át tekinti a bőr megbetegedéseit, keresi ezeken át az okokat, ezeknek a különböző okok által kiváltott tünetekre gyakorolt befolyását és a tünetek hátterében levő dysfunkciókat. Felmerül a kérdés, hogy felesleges volt-e a hosszú morfológiai múlt. A dermatológia a maga követelményeinek megfelelően tette meg fejlődési útját, éppúgy mint az alaptudományokról leszakadt többi orvostudományi ágak. Ha korábban is vált le ezeknél és kezdett, ugyan nem elkülönült, de önálló utat járni, ez nem ment az egésszel való kapcsolatának rovására. Más tudományágak is önállósultak később: kialakult a tüdőgyógyászat, endokrinológia, a sebészet is parcellázódott, önállóvá vált a laryngológia, traumatológia, ideg-, ér-, urológiai-, orthopaediai, valamint a szájsebészet. Egykor a gyermek-, sőt az ideggyógyászat is a belgyógyászat keretébe tartozott. Természetes adottság volt a röntgenszakma kialakulása is. A dermatológia a belgyógyászatról hasadt le. Sokszor merült fel a kérdés, hogy tudományos és gyakorlati érdek volt-e a leválás, valamint az is, hogy teljes elkülönülés történt-e, vagy csak az, hogy szükségből jól átfogott, az egészhez hozzátartozó oly orvostudományi ág alakult ki, melynek tárgyi nagysága már a múlt század második harmadában oly mértékű volt, hogy leválásának az alaptudományágból be kellett következnie. A felszaporodott tárgyi anyag és az életbeli követelmények folytán vált ez szükségessé anélkül azonban, hogy ez elszakadást jelentett volna. A belgyógyászaton belül nem lett volna mód pontosan észlelni, kialakítani és morfológiai, tünettani rendszerbe foglalni azt a többszáz kórképet, mely a dermatológiát jelenti. Bár ez a rendszer az idők folyamán sok vonatkozásban el is avult, azonban a szemléletbeli fejlődés szerint módosult is. A fejlődés lehetősége miatt is szükség volt előbb a pontos klinikai észlelésekre, azoknak az alapvető klinikai tüneti egységeknek megállapítására, melyekkel a kórképek felismerése elindult és amelyeken a diagnosztika nyugszik. A morfológia még ma is meglevő szükségességét mutatják az ez időszakból származó pontos klinikai észlelések és tüneti ismeretek. Ezeken az egymást váltó szemléletek követése, az ezekből nyert adatok és a már rendelkezésre álló laboratóriumi lehetőségek mellett is alig kellett változtatni. Nem avult el pl. mindaz, amit a syphilis tüneti körülményeiről a múlt században megfigyeltek és megállapítottak, holott akkor még nélkülözték e széleskörű laboratóriumi vizsgálati módszereket. Éles klinikai megfigyelések alapján meglátták, hogy a syphilis folyamata szakokra oszlik. Már ezekben az időkben tudták a fertőzés módjait, ismerték a korai szak összes megnyilvánulásait, az átmeneti tv g ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben ' . * Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÄN DR. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE D R. LENÁRT GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 103. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 1962. ÁPRILIS 1