Orvosi Hetilap, 1962. december (103. évfolyam, 48-52. szám)
1962-12-09 / 49. szám - Zsebők Zoltán: Hedri Endre dr. (1893-1962)
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALF ÖLD Y ZOLTÁN DR • DARABOS PAL DR. « FISCHER ANTAL DR. * HIRSCHLER IMRE DR. LENART GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. SZÁNTÓ GYÖRGY DR. felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. 103. ÉVFOLYAM 49. SZÁM, 1962. DECEMBER 9 Hedri Endre dr. (1893—1962) Egy láng kirobbant, egy orvos küzdelmes pályájának végére ért, a munkálkodó kéz elejtette a fegyvert, amellyel oly sokszor és sikerrel harcolt a betegség és halál ellen. Hedri Endre professzor 1962. november 11-én meghalt Mint mindig, amikor valaki, akivel évtizedeken át együtt éltünk, együtt dolgoztunk, kiesik sorainkból, először szinte hihetetlennek tűnik, hogy aki tegnap még velünk volt, ma már nincs többé, így vagyunk most mi, munkatársai, tanítványai, kollégái, barátai. Nem akarjuk elhinni, hogy eltávozott körünkből. A könyörtelen valósággal szembeszállni azonban nem lehet. A szomorúság napjai után az első gondolat: a visszaemlékezésé. Életpályája a körorvos otthonából indult el. Apja vidéki orvos volt, s Hedri Endre már kora ifjúságában úgy látta, hogy követnie kell az apai utat és képességeit, munkaerejét a beteg emberek szolgálatába kell állítania. A komoly felkészülés jegyében teltek egyetemi évei. Már egyetemi hallgató korában a Kórbonctani Intézetben dolgozott, majd hamarosan ott látjuk őt, ahol elsősorban munka és áldozatvállalás várt az ifjú orvosra, a Rókus Kórház sebészeti osztályán, Herczl asszisztens39 feként. Akik ismerték a régi Rókus Kórházat, azok jól tudják, hogy ott kevés idő jutott a pihenésre, ott a munka sűrűjében kellett helytállni. Ez jellemzi az ifjú orvost,az ifjú embert viszont az a körülmény, hogy már akkor aktív résztvevője volt a baloldali mozgalmaknak. Mint a magyar ifjúság legjobbjai, ő is a Galilei-kör haladó légkörében érzi magát jól s igyekszik aktív részese lenni azoknak a törekvéseknek, amelyek Magyarország megújulását tűzték ki célul. Azok közé tartozott, akik a haladás erőit tudatosan segítették s akik a humánum alatt elsősorban az emberhez méltó, embertársaink felé sugárzó segítő gondoskodást értették. A proletárdiktatúra bukása után helyesebbnek látszott, ha elhagyja az országot. Ezt a kényszerítő körülményt is fejlődése, sebészi kiképzése érdekében igyekszik felhasználni és Európa legjelentősebb sebészei mellett, először Eiselsbergnél, majd Sauerbruchnál, illetve Payrnál keres és talál munkahelyet. Bőven kínálkozik lehetőség arra, hogy külföldön folytassa pályafutását, de a magyar föld hazahívta s a húszas évek derekán már Szegeden, a sebészeti klinikán Vidakovits professzor asszisztense. Élete következő állomása az MTI