Orvosi Hetilap, 1964. március (105. évfolyam, 9-13. szám)
1964-03-01 / 9. szám - FOLYÓIRATREFERÁTUMOK
múlva az állatokat etherrel megölték és a petefészek vérbőségét vizsgálták. A haemagglutinatio gátlásos testnél emberi choriongonadotroph hormonnal (HCG) immunizáltak nyulakat. Juh vörösvértest suspensiót sensibilizáltak HCG-vel. A vizeletben levő HCG-t a haemagglutinatios test gátlásával mutatták ki. A sensibilizált vörösvérsejtek hozzáadása előtt a vizeletet és az anti-HCG serumot összekeverték. Normális terhességben a szerzők vizsgálatai alapján 95%-os a haemagglutinatio gátlásos test pontossága, viszont a biológiai testé 91%. Nem terhes esetekben a haemagglutinatio gátlásos test pontossága: 98,5%, a biológiai testé pedig 84,5%. Jakobovits Antal dr.k A Schiller-féle jódpróba. (733 eset analízise). Kern G., Stadler G., Hinderfeld E. (Universitäts- Frauenklinik Köln). Arch, für Gynäk. 1962. 197. A szerzők 733 betegnél a Schiller-féle jódpróba és a kolposkópos leletek összehasonlításával nyert adataikat közlik. Az összanyagban a jódleleteket a következőképpen osztályozzák: 22,9% jódpositív, 50,9% jódvilágos, 11,3% a jódvilágos és a jódnegatív kombinációja, 14,9% jódnegatív. Normál kolposkópos leleteknél az originális nyálkahártya csaknem mindig jódpozitívan festődik. Ezzel szemben a gyanús, vagy positív kolposkópos leleteknél a legritkábban festődik jóddal a poztio nyálkahártyája. A normál kolposkópos leleteknél kevesebb, mint 10%-ban találtak jódnegatív foltokat, a suspekt és positív kolposkópos leleteknél 37,7%-ban tisztán jódnegatív volt a portio. A portio felszínén perifériásan, izoláltan fekvő kis jódnegatív foltoknak, nagyobb, legnagyobbrészt a külső méhszájjal összeköttetésben levő foltokkal szemben csak csekély jelentősége van. A jódnegatív területek leginkább éles szélűek, a jódvilágosak ezzel szemben elmosódott határúak. Rutinvizsgálatoknál kb. 10% jódnegatív területtel kell számolni. Azonban az összes jódnegatív területeknek csupán 5%-ában várható malignus elváltozás. A jódpozitív portrók csaknem teljes biztonsággal kizárják malignus elváltozás jelenlétét a pozitívan festődő hámban. Az anyagukban talált 102 (13,9%) malignus epithelelváltozás A magyar gyógyszerterápiás konferenciák rendező bizottsága harmadszor hívja össze a terápia tudományos művelőit, az aktuális problémák megvitatására. Bárha a szakemberek kicsit sokallják is a konferenciák gyakoriságát — úgy érezzük —, hogy az első, de különösen a második konferencia sikere feljogosít bennünket a III. Magyar Gyógyszerterápiás Konferencia megrendezésére. A monstrum-kongresszusok felett, a mi véleményünk szerint is, eljár az idő, viszont létjogosultsága van egy aránylag szűkebb terület élenjáró művelői között, egy-egy jól ménycserének. Ezért választottuk körülírt témakörben lefolyt veleaz 1962-es konferencia témájául a psychofarmakológia aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseit. A konferencia visszhangja azt bizonyította, hogy egy kérdés ilyen fajta, újszerű és körülhatárolt felvetése megnyeri mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek érdeklődését. A viták színvonala és hevessége, valamint a résztvevők léptennyomon megnyilvánuló véleménye legalábbis ezt dokumentálja. Nem volt könnyű feladat a III. Magyar Gyógyszerterápiás Konferencia témájának kiválasztása sem. Alapos megfontolás után a konferencia fő témájául a klinikofarmakológia elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálatát tettük meg. Úgy gondoljuk, hogy ez a fiatal, de máris szép eredményeket felmutató tudományág még számos megoldatlan problémát rejt magában, amelynek megvitatására érdemes lehetőséget biztosítani. Érdeklődéssel várjuk tehát a megjelölt téma különféle szempontjaival foglalkozó előadásokat, a kérdés etikai problémáitól, a gyógyszertani kérdésen át, egészen az új vegyületekkel nyert gyakorlati eredményekig és a régi vegyületek alkalmazásának új lehetőségéig. Helyet kívánunk adni a biztonságos gyógyszerkipróbálások és mellékhatások szisztematikus vizsgálatával foglalkozó kérdéseknek is. Úgy érezzük, hogy a vázolt probléma érdeklődésre tarthat számot farmakológusok és klinikusok részéről egyaránt. Szeretnénk, ha az 1964. október 6—11. között megrendezésre kerülő konferencián minél nagyobb számú előadással és vitakészséggel jelennének meg. A konferencia díszelnöke: Doleschall Frigyes dr. egészségügyi miniszter, elnöke: Jancsó Miklós dr. Az elnökség tagjai: Fritz Gusztáv dr., Gömöri Pál dr., Petrányi Gyula dr., Törő Imre dr., Magyar Imre dr., Vargha László dr., Vályi-Nagy Tibor dr., Knoll József dr., Méhes Gyula dr., Kellner Béla dr. A konferencia időpontja: 1964. október 6—11-ig, Budapesten. Az ülések helye: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest V., Roosevelt tér 9. A Konferencia hivatalos nyelvei: orosz, angol, német. A szervező bizottság címe: Purman Jenő főtitkár, Budapest P. O. B. 18. Az előadások bejelentése: Mindazok, akik a Konferencián előadást óhajtanak tartani, előadásuk címét és annak 20 soros kivonatát 1964. március 15-ig juttassák el a szervező bizottságnak. Az előadások teljes szövegének leadására vonatkozóan a szervező bizottság később ad tájékoztatást. III. MAGYAR GYÓGYSZERTERÁPIÁS KONFERENCIA Budapest, 1964. október 6—11 ORVOSI HETILAP 425