Orvosi Hetilap, 1973. augusztus (114. évfolyam, 31-34. szám)

1973-08-26 / 34. szám - HORUS - ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS SZOLGÁLAT - A numizmatikus Weszprémi István

HORUS ORVOSTUDOMÁNYI DOKUMENTÁCIÓS SZOLGÁLAT Szerkeszti az Országos Orvostudományi Könyvtár igazgatója 17. szám A numizmatikus Weszprémi István „Magyarország és Erdély orvosainak rövid életraj­za” lapjai közé egy szimpatikus dilettáns numizma­tikus csempészte be kitartó buzgalommal éremtani értekezéseit. A négy kötet 30 helyén mintegy 52 éremtani közlést publikál; közülük legfeljebb hu­szonkettőt tehet indokolttá, hogy velük egy-egy éremgyűjtő vagy numizmatikai irodalmat művelő orvosának alakját teljesebbé vagy színesebbé for­málja. Többségük üstökénél előrángatott adat, ami semmi kapcsolatban nem áll a mű anyagával, csu­pán azért került bele, mert a szerző számos, egyéb­ként nemes hobbyjának egyike az éremtan. Szövegközti ábrákon és betétlapon 94 érem ké­pét mutatja be (saját kitüntetését kétszer is); ezek két amulett kivételével mindkét oldalt vannak áb­rázolva, tehát 186 éremrajzot nyomtattak ki. De ezek közül is csak 8 éremről állíthatjuk, hogy a kötet szövegével kapcsolatban van. A többi rep­rodukció ugyanolyan szervetlenül került a merő­ben idegen orvostörténelmi anyagba, mint az érem­tani leírások, nemegyszer végtelenbe nyúló láb­jegyzetekben elhelyezve. A túlnyomórészt kis be­tűvel szedett numizmatikai részek a négy kötetben közel 70 oldal terjedelműek, elég egy kisebb érmé­­szeti könyv vagy füzet megtöltéséhez. Miért kellett ezt Weszprémi Istvánnak az ide­gen, orvostörténelmi tárgy fejezetei közé „bedol­goznia” ahelyett, hogy önálló kötetben adta volna ki? Hiszen később, 1795-ben publikált is egy nu­mizmatikai értekezést, méghozzá magyar nyelven: „Némely régi Magyar Királyok ritka Pénzeikről” című fejezetben a „Magyar­országi Öt Különös El­mélkedések” című kötetében. A kor éremtani kiadványainak igényességéhez mérten az orvosi életrajzok között olvasható latin nyelvű numizmatikai glosszák tárgyköre széteső és mennyiségileg is szegényes lett volna az önálló kö­tethez. Valószínűleg a szerző is tisztában volt ezzel és ezért választotta éremtani ismereteinek publiká­lására ezt a módot. A közlés szenvedélyes vágya mögött egy lelkes amatőrt találunk, akinek tévedé­seit, helyenként naiv fejtegetéseit korának tudo­mányos felkészültsége már akkor túlhaladta. Még­is pótolhatatlan veszteség lenne orvostörténel­münknek, ha ezeket a numizmatikai megjegyzése­ket nélkülöznünk kellene. IgfUDOs Amulett Weszprémi gyűjteményéből Weszprémi sajátkezű garas rajzai 2055

Next