Orvosi Hetilap, 1977. szeptember (118. évfolyam, 36-39. szám)
1977-09-04 / 36. szám - Döbrössy Lajos - Bodó Miklós - Sugár János: A cytológiai tömegszűrés helyzete és kilátásai
Onkopathologiai Kutató Intézet, Budapest (igazgató: Sugár János dr.) A cytológiai tömegszűrés helyzete és kilátásai Döbrössy Lajos dr. Bodó Miklós dr. és Sugár János dr. Az Onkopathologiai Kutató Intézet, valamint az Országos Onkológiai Intézet Szervezési és Módszertani Osztálya 1975 őszén körlevelet küldött ki az ország területén daganat-cytodiagnosztikával foglalkozó laboratóriumoknak, valamint a cytológiai diagnosztikát igénybe vevő onkológiai gondozóknak, klinikáknak és kórházi osztályoknak. E kérdőívekben adatszolgáltatást kért az 1974. évi cytológiai munkáról. A kérdőíveket a munkahelyek többségéről visszaküldték. A kérdőíves felmérés adatai alapján vállalkozunk a hazánkban folyó cytodiagnosztikai munka értékelésére. A cytodiagnosztika a rákszűrés eszköze. A cytodiagnosztika az utóbbi évtizedekben a korai rák-diagnosztika hatékony eszközévé vált világszerte. Kialakulását és viszonylag gyors fejlődését a szűrővizsgálatok igénye ösztönözte. A módszert ugyanis két, alapvetően eltérő célzattal lehet felhasználni a daganat-diagnosztikában: egyfelől rosszindulatú daganat-gyanú esetén a betegek klinikai kivizsgálására, tehát diagnosztikus célzattal, másfelől tünetmentes személyek vizsgálatára, rejtett praemalignus állapotok, vagy korai daganatok felkutatására, tehát daganat-detekció céljára. Az egyre bővülő klinikai tapasztalatok bizonyítják, hogy a cytológia — egyéb vizsgáló műszerek mellett — a klinikai daganat-diagnosztikának és differenciáldiagnosztikának értékes módszere. Magunk mégis a daganat-detekciót valljuk a cytológiai módszer tulajdonképpeni rendeltetésének. Álláspontunk szerint a cytológia létjogosultságát az adja meg, hogy korai, tünetmentes rákesetek és rákmegelőző állapotok felkutatásának módszere, más szóval, a rákellenes tömegszűrés eszköze lehet. Nem tartjuk feleslegesnek tisztázni azt, hogy a korai diagnosztika és a szűrés közös tartalmi vonásaik ellenére sem azonos fogalmak. A korai daganatfelismerés fogalma azt a törekvést fejezi ki, hogy a daganatot olyan korai állapotban ismerjük fel, amikor a folyamat még eléggé lokalizált ahhoz, hogy kezelése teljes gyógyulást biztosítson. Természetesen a szűrés fogalma is magában foglalja ezt a törekvést. A különbség abban van, hogy a szűrés ezt a törekvést tömegméretekben és kezdeményezően, tehát aktív felkutató jelleggel szolgálja: a daganatkimutatásra alkalmas módszert a lakosság nagyobb rétegeire, panasz- és tünetben-Orvosi Hetilap 1977. 118. évfolyam, 36. szám tel, látszólag olyan egészséges személyekre is kiterjeszti, akik enélkül nem kerültek volna orvosi észlelésre. A cytológia világszerte az ilyen értelemben vett tömegszűrés eszköze. A cytológiai tömegszűrés tulajdonképpen úgynevezett szelektív szűrés. Ez azt jelenti, hogy a teljes populációnak csak olyan kiválogatott csoportjaira terjed ki, amelyek fokozottan vannak kitéve a rákkeletkezés veszélyeinek. A szelekció szempontjai lehetnek etiológiai tényezők (példaként utalunk a bronchus-rák, hólyagrák keletkezésére prediszponáló ipari ártalmakra stb.). A méhnyakrák esetében nem etiológiai tényezők, hanem az életkor jelenti a szelekció alapját. Az a módszer tekinthető ideális szűrési módszernek, amely egyszerű, érzékeny és megbízható, valamint gazdaságos. Ezeket a kritériumokat a cytológia, a különböző anatómiai helyeken különböző mértékben elégíti ki. Példaként említjük, hogy egyes szervekben (tüdő, gyomor) a vizsgálat gondos előkészítést igényel, az anyagvétel körülményes, nehézkes, a betegre nézve megterhelő. Ennek következtében a cytológia nem minden szerv diagnosztikájában válhatott a tömegszűrés rutinmódszerévé. A méhnyakrák vonalán a cytológia ideális szűrési módszernek bizonyult, ezért vált világszerte a méhnyakrák elleni tömegszűrés szuverén eszközévé. Ez a kiemelt szerep indokolja, hogy a méhnyakrák cytológiai tömegszűrésének kérdéseivel az onkológiai ellátás hazánkban is kiemelten foglalkozzék. A cytológiai tömegszűrés szervezetének kiépítése hazánkban. Hazánkban a cytodiagnosztikai munka első nyomai a negyvenes évek végére nyúlnak vissza. Eleinte csak a funkcionális cytológiát művelték, jóval később és szórványosabban kezdtek törekedni rák-diagnózisra. Az országos onkológiai hálózat megszervezése után kezd tért hódítani a módszer. Gyökeres változás 1960-ban az első tíz szervezett cytodiagnosztikai állomás létrehozásával következett be. A szervezett cytodiagnosztikai hálózat alapjainak lerakásával párhuzamosan kialakultak a cytológiai vizsgálatok indikációi, az együtt-1. ábra. Cytológiai laboratóriumok földrajzi megoszlása (1974. december 31.) 1* % 2131