Orvosi Hetilap, 1981. február (122. évfolyam, 5-8. szám)
1981-02-01 / 5. szám - Erdélyi Mihály: Röntgen jelek a műbillentyű kóros működésekor
Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet (igazgató: Csákány György dr.) Röntgen jelek a műbillentyű kóros működésekor ifj. Erdélyi Mihály dr. Az első műbillentyű beültetése óta több mint 40 féle billentyűtípust alkalmaztak a gyakorlatban. Mégis — mivel tökéletes műbillentyűt még nem ismerünk — a javuló eredmények mellett aránylag gyakran fordul elő a műbillentyű kóros működése (dysfunctio), sőt a beültetés technikájával összefüggő szövődmény is. A dolgozat a műbillentyű kóros működésével kapcsolatos saját radiológiai tapasztalataimat foglalja össze. Anyag és módszer Az Országos Kardiológiai Intézetben és az Orvostovábbképző Intézetben 1966 január és 1979 júliusa között a műbillentyűk funkciózavarát 47 esetben észleltük. A betegek adatait az 1. táblázat tartalmazza. Életkoruk 17—53 (átlag 35,4) év. 19 beteg III., 28 beteg a IV. klinikai stádiumban került billentyűpótló műtétre. Az 1970 után beültett Cross—Jones-mitralis és tricuspidalis műbillentyűk gyűrűje műanyag bevonatú volt. A betegek többségében a műtétet követő 36— 48 órában anticoaguláns kezelést kezdtünk, a biológiai billentyű alkalmazásakor ezt mellőztük. Betegeink 3—6 havonként jártak ellenőrzésre a járóbeteg-rendelésre és panaszok vagy tünetek jelentkezése esetén a klinikánkra nyertek felvételt. A panaszmentes betegek időszakos ellenőrzése különösen fontos a 2 évnél régebben operáltaknál, mert az idő múlásával a dysfunctiók kialakulásának lehetősége egyre fokozódik (50). A fizikális vizsgálat mellett minden alkalommal PKG, EKG és röntgenvizsgálatot, 1972 májusa óta echokardiográfiás vizsgálatot is (7 beteg) végeztünk. A mellkas röntgen felvételi irányból, báriumpép nyeletéssel, keménysugár technikával történt. Átvilágítás (kezdetben hagyományos ernyővel, később képerősítővel) után 1968-ig szórványosan, azóta rutinszerűen végeztem a műbillentyűkről natív kinofelvételt, vagy 1978 szeptembere óta célzott felvételi (spot) kameravizsgálatot. (A spot felvétel lényege, hogy az átvilágító ernyőn látható képet fényképezzük le.) A kinő vagy spot felvételei a képerősítőn történő átvilágítás mellett kikeresett legmegfelelőbb billentyűsíkokból készítettek Kodak DX, illetve Gevaert Scopix RP 2 filmekre. A kinofelvétel 24 kép/sec vagy 48 kép/sec, a spot film felvételsorozat 2 kép/sec sebességgel történt. Ha az előbb felsorolt technikai lehetőségek nem állnak rendelkezésre, átvilágítás mellett hagyományos célzott felvételsorozatot lehet készíteni. A Björk—Shiley-műbillentyű szelepének vizsgálatához a sugárirányt úgy választottam meg, hogy a gyűrűn túlérő ,,támasztó lábak” egybevetüljenek, mert ekkor a nyitás jól megítélhető. A nyitási szöget (a disc síkja és a gyűrű közötti szög) az egyes expozíciókból határoztam meg, mindig maximális nyitást véve figyelembe. A záródást a gyűrű síkjától 20—30°-kal eltérő sugárirányból ellenőriztem. Szívkatéterezés és angiokardiográfia 6 esetben történt. Jelenlegi munkahelye: Jahn Ferenc Kórház-Rendelőintézet, Radiológiai Osztály Orvosi Hetilap 1981. 122. évfolyam, 5. szám A műbillentyű kóros működése A záródás és nyitódás folyamatos tökéletlenségét műbillentyű dysfunctiónak nevezzük. Oka lehet: 1. a műbillentyű mechanikus hibája; a) a záróelem deformálódása, kopása, törése (ball vagy disc variance). b) a gyűrűt bevonó műanyag kopása, szakadása c) biológiai billentyűk esetében az anyag „kifáradása”. 2. fibrin, trombus felrakodás 3. fertőződés és következményei (bakteriális, vagy gombás növedék felrakodás, műbillentyű körüli aneurysma képződés). 4. varratelégtelenség (infekció, anulus meszesedés, sebésztechnikai hiba következménye) 5. sebészeti tevékenységgel kapcsolatos problémák (nem korrigált társvillám, helytelen billentyű rezekció) 6. ritmuszavar. Az esetek nagy részében a dysfunctiót létrehozó okok egymással szövődve fordulnak elő. 1. Mechanikai hibák: a) a lencse alakú záróelemeknél kémiai okokból keletkező alakváltozás jóval ritkább (24), mint a golyószelepes műbillentyűknél. Az úgynevezett disc variance kifejezést általában fizikai okokból létrejött alakváltozásokra használjuk. Ha a korong illeszkedését megváltoztatja, akkor a lencsén előbb vagy utóbb a kosár fémrészeivel érintkező részén árokképződés, erózió alakul ki, ez súlyos funkciózavarhoz vezet. Az irodalomban közölt disc variance esetek száma a mitrális pozícióba helyezett billentyűknél — megegyezően saját anyagommal — gyakoribb, feltehetően azért, mert az aorta szájadékba sokkal kevesebb lencsebillentyűt ültettek be (5, 7, 21, 59). Tricuspidális műbillentyű záróelemének deformálódását — az általam ismert irodalomban — csak egy esetben említenek (29). Egy betegben a mitralis műbillentyű lencséje körkörösen elkopott, a gyűrűn keresztül a bal pitvarba sodródott. Széli árokképződést és kopást találtam öt beteg mitralis, két beteg aorta, egy beteg mitrális + aorta műbillentyű lencséjén (1. ábra). A billenőszelepes műbillentyű záróelemének alakváltozása (42), vagy törése (60) is előfordulhat. b) A műbillentyű mechanikus hibái közé sorolhatók az embólia-megelőzés céljából (17, 33) készített műanyag (teflon vagy dacron) bevonat elhasználódása, kopása és ezek következtében fellépő funkciós zavarok is. A billentyű gyűrűnek, illetve kosárnak műanyag borítása elsősorban a fémből készült záróelem ütközése következtében használódik el (8, 18, 55). Leírták a bevonat-szétesést, gombás endocarditis következtében is. A műbillentyű ilyen meghibásodása kisebb-nagyobb fokú regurgitációhoz, embóliához, hemolitikus anaemiához vezet. A dysfunctio ezt a fajtáját észleltük boncolásnál, illetve reoperációnál mellékleletként két esetben a mitralis műbillentyűn. 1*