Orvosi Hetilap, 1981. február (122. évfolyam, 5-8. szám)

1981-02-01 / 5. szám - Erdélyi Mihály: Röntgen jelek a műbillentyű kóros működésekor

Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet (igazgató: Csákány György dr.) Röntgen jelek a műbillentyű kóros működésekor ifj. Erdélyi Mihály dr. Az első műbillentyű beültetése óta több mint 40 féle billentyűtípust alkalmaztak a gyakorlatban. Mégis — mivel tökéletes műbillentyűt még nem ismerünk — a javuló eredmények mellett arány­lag gyakran fordul elő a műbillentyű kóros műkö­dése (dysfunctio), sőt a beültetés technikájával összefüggő szövődmény is. A dolgozat a műbillen­tyű kóros működésével kapcsolatos saját radioló­giai tapasztalataimat foglalja össze. Anyag és módszer Az Országos Kardiológiai Intézetben és az Orvos­továbbképző Intézetben 1966 január és 1979 júliusa között a műbillentyűk funkciózavarát 47 esetben ész­leltük. A betegek adatait az 1. táblázat tartalmazza. Életkoruk 17—53 (átlag 35,4) év. 19 beteg III., 28 be­teg a IV. klinikai stádiumban került billentyűpótló műtétre. Az 1970 után beültett Cross—Jones-mitralis és tricuspidalis műbillentyűk gyűrűje műanyag bevona­tú volt. A betegek többségében a műtétet követő 36— 48 órában anticoaguláns kezelést kezdtünk, a biológiai billentyű alkalmazásakor ezt mellőztük. Betegeink 3—6 havonként jártak ellenőrzésre a járóbeteg-rendelésre és panaszok vagy tünetek jelent­kezése esetén a klinikánkra nyertek felvételt. A pa­naszmentes betegek időszakos ellenőrzése különösen fontos a 2 évnél régebben operáltaknál, mert az idő múlásával a dysfunctiók kialakulásának lehetősége egyre fokozódik (50). A fizikális vizsgálat mellett minden alkalommal PKG­, EKG és röntgenvizsgálatot, 1972 májusa óta echokardiográfiás vizsgálatot is (7 beteg) végeztünk. A mellkas röntgen felvétel­i irányból, báriumpép nye­­letéssel, keménysugár technikával történt. Átvilágítás (kezdetben hagyományos ernyővel, később képerősítő­vel) után 1968-ig szórványosan, azóta rutinszerűen végeztem a műbillentyűkről natív kinofelvételt, vagy 1978 szeptembere óta célzott felvételi (spot) kamera­vizsgálatot. (A spot felvétel lényege, hogy az átvilágí­tó ernyőn látható képet fényképezzük le.) A kinő vagy spot felvételei a képerősítőn történő átvilágítás mel­lett kikeresett legmegfelelőbb billentyűsíkokból készí­tettek Kodak DX, illetve Gevaert Scopix RP 2 fil­mekre. A kinofelvétel 24 kép/sec vagy 48 kép/sec, a spot film felvételsorozat 2 kép/sec sebességgel történt­. Ha az előbb felsorolt technikai lehetőségek nem áll­nak rendelkezésre, átvilágítás mellett hagyományos célzott felvételsorozatot lehet készíteni. A Björk—Shi­­ley-műbillentyű szelepének vizsgálatához a sugár­irányt úgy választottam meg, hogy a gyűrűn túlérő ,,támasztó lábak” egybevetüljenek, mert ekkor a nyi­tás jól megítélhető. A nyitási szöget (a disc síkja és a gyűrű közötti szög) az egyes expozíciókból határoztam meg, mindig maximális nyitást véve figyelembe. A záródást a gyűrű síkjától 20—30°-kal eltérő sugár­irányból ellenőriztem. Szívkatéterezés és angiokardio­­gráfia 6 esetben történt. Jelenlegi munkahelye: Jah­n Ferenc Kórház-Ren­delőintézet, Radiológiai Osztály Orvosi Hetilap 1981. 122. évfolyam, 5. szám A műbillentyű kóros működése A záródás és nyitódás folyamatos tökéletlen­ségét műbillentyű dysfunctiónak nevezzük. Oka lehet: 1. a műbillentyű mechanikus hi­bája; a) a záróelem deformálódása, kopása, törése (ball vagy disc variance). b) a gyűrűt bevonó műanyag kopása, szaka­dása c) biológiai billentyűk esetében az anyag „ki­fáradása”. 2. fibrin, trombus felrakodás 3. fertőződés és következményei (bakteriális, vagy gombás növedék felrakodás, műbil­lentyű körüli aneurysma képződés). 4. varratelégtelenség (infekció, anulus mesze­­sedés, sebésztechnikai hiba következménye) 5. sebészeti tevékenységgel kapcsolatos prob­lémák (nem korrigált társvillám, helytelen billentyű rezekció) 6. ritmuszavar. Az esetek nagy részében a dysfunctiót létre­hozó okok egymással szövődve fordulnak elő. 1. Mechanikai hibák: a) a lencse alakú záróelemeknél kémiai okok­ból keletkező alakváltozás jóval ritkább (24), mint a golyó­szelepes műbillentyűknél. Az úgynevezett disc variance kifejezést általában fizikai okokból létrejött alakváltozásokra használjuk. Ha a korong illeszkedését megváltoztatja, akkor a lencsén előbb vagy utóbb a kosár fémrészeivel érintkező részén árokképződés, erózió alakul ki, ez súlyos funkció­­zavarhoz vezet. Az irodalomban közölt disc va­riance esetek száma a mitrális pozícióba helyezett billentyűknél — megegyezően saját anyagommal — gyakoribb, feltehetően azért, mert az aorta szájadékba sokkal kevesebb lencse­billentyűt ül­tettek be (5, 7, 21, 59). Tricuspidális műbillentyű záróelemének deformálódását — az általam is­mert irodalomban — csak egy esetben említenek (29). Egy betegben a mitralis műbillentyű lencséje körkörösen elkopott, a gyűrűn keresztül a bal pit­varba sodródott. Széli árokképződést és kopást találtam öt beteg mitralis, két beteg aorta, egy beteg mitrális + aorta műbillentyű lencséjén (1. ábra). A billenőszelepes műbillentyű záróelemének alakváltozása (42), vagy törése (60) is előfor­dulhat. b) A műbillentyű mechanikus hibái közé so­rolhatók az embólia-megelőzés céljából (17, 33) ké­szített műanyag (teflon vagy dacron) bevonat el­használódása, kopása és ezek következtében fellé­pő funkciós zavarok is. A billentyű gyűrűnek, il­letve kosárnak műanyag borítása elsősorban a fémből készült záróelem ütközése következtében használódik el (8, 18, 55). Leírták a bevonat-szétesést, gombás endocar­ditis következtében is. A műbillentyű ilyen meg­hibásodása kisebb-nagyobb fokú regurgitációhoz, embóliához, hemolitikus anaemiához vezet. A dys­functio ezt a fajtáját észleltük boncolásnál, illetve reoperációnál mellékleletként két esetben a mit­ralis műbillentyűn. 1*

Next