Orvosi Hetilap, 1983. december (124. évfolyam, 49-52. szám)

1983-12-11 / 50. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Kotsis Lajos - Krisár Zoltán: A perforált krónikus gastro-duodenális fekélyek primer végleges műtéteiről

% a) Finney-típusú pylorus-plasztika, b) vagotomia + antredtomia, c) Billroth I. resectio, d) sutura­ti osztályának több mint negyedszázados ilyen irá­nyú gyakorlata alkalmasnak látszik. Elegendőnek véltük az utóbbi 20 év krónikus fekélyeken kiala­kult perforációs műtéteinek áttekintését, jóllehet, a végleges, azonnali megoldás szorgalmazása, előtte is íratlan szabály volt osztályunkon. Betegek, módszer A nagy forgalmú (non stop sürgősségi ügyeletet biztosító) osztályon, az 1961—1980 közti időszakban, krónikus fekélyátfúródás miatt 1085 műtétet végez­tünk (1. táblázat). Természetszerűen így nem foglalko­zunk az akut stressz (koponya vagy polytrauma, égés, műtéti) és gyógyszerek (kortizon, phenyl-butazolin stb.) okozta fekélyek, a tumoros és maró anyagok által kiváltott gyomorperforációkkal. Az ügyeletes sebész, majd team egy vagy több tagja megfelelő gyomorse­bészeti rutinnal is rendelkezett. 2. ábra: A különböző típusú pylorus-plasztikák és Jabu­­lay-műtét közül, perforációban az első kettő ja­vasolt Elvarrást főként előrehaladott (purulens) peritoni­­tisben és életveszélyes társbetegségek jelenlétében vé­geztünk, míg a többi esetben (88,8%) végleges műtétre került sor. Döntésünket a kórelőzmény és peritonitis súlyossága mellett a fekély morfológiája és az esetleges társbetegségek alakították. Már most leszögezzük, hogy a primer végleges megoldások létjogosultsága — ami gyakorlatunkban 4 műtéti típust ölelt fel (1. ábra) — a perforációk korai időszakára jellemző peritonitis jóindulatú, kémiai, jórészt a bakteriális voltában rej­lik. Perdöntő fontosságot tulajdonítottunk a peritoni­tis súlyosságának: a primér végleges megoldás szem­pontjából csak a purulens peritonitist és az életveszé­lyes társbetegségeket tartottuk kizáró jellegűeknek, a diffúz fero-fibrinis hashártyagyulladást még nem. Az amúgy is műtéti javallatot képező krónikus fekélyek elhelyezkedése és morfológiája alapján a következő műtéti megoldásokat választottuk: Callosus K. V. U. perforációban a végleges műtéti megoldást a Billroth I. típusú rezekció jelentette, ha­sonlóképpen K. U. D-ban is, egészen az 1960-as évek közepéig. Ettől az időponttól helyette azokat a műtéti típusokat részesítettük előnyben, amelyekkel a K. U. D. elektív sebészete is bővült. Jó általános állapotú, az átfúródás korai idősza­kában műtétre kerülő, fekélyes kórelőzményű betegek esetében, amennyiben a perforáció kiterjedt hegese­­dést okozó, szűkítő vagy penetráló U. D.-in keletke­zett, a vagotomiát antrectomiával egészítettük ki. Ató­­niával járó esetekben és idős betegeken a vagotomiától eltekintettünk. Mérsékelt fokú hegesedéssel és pylorus érintettséggel járó perforált U. D­.-ben és társbetegsé­gek (diabetes, tbc, krónikus tüdőbetegségek stb.) ese­tén a vagotomiát Judd- vagy Finney-típusú pylorus-1. táblázat. Műtéti típusok perforált, krónikus fekélyben (n =1085) (Sebészeti Osztály, Nagyvárad, 1961—1980) V = Vagotomia, P =pylorus-plasztikaA =antrectomia, В­­„ В II. = Billroth I., II., rezekció S­a­sutura plasztikával társították. A vagotomiák döntő többsége kétoldali trunkális, a fennmaradóakban szelektív va­gotomia volt. A modern, egyrétegű, csomós varrattechnikának tulajdonítható (elsősorban), hogy a K. U. D. perforá­ciókban végzett antredtomiák és rezekciók több mint 90%-ban Billroth I-es anastomosist sikerült készíteni. Igaz, ebben nagymértékben közrejátszott eme re­konstrukció iránti előszeretetünk, közismert fizológiai előnyei révén. A hasüreg minél alaposabb kiöblítésé­re nagy gondot fordítottunk, általában egy, vagy akár több drénnel drenáltuk. A betegek szokványos anti­biotikumokban részesültek, a gyomor decompressióját (naso-gastrikus szondával) a peristaltika indulásáig tartottuk fenn. Eredmények Anyagunkban az összmortalitás 4,5% volt, míg ezen belül végzett 963 primer végleges műtété 1,2%-ot tett ki (2. táblázat). A 122 futurázott beteg közül azért vesztettük el majd minden 3-ik (30,3%) beteget, mert ide a legsúlyosabb — műtét és antibiotikumok dacára — befolyásolhatatlanná váló peritonitisek és a legsú- ч 1. ábra. Alapvető műtéti eljárásaink perforált krónikus fe­kélyben : MIKULICZ­­­JA BO­U­LAY V+P V+A . I.­­ II.S Ulcus ventriculis 1 214 21 55 Ulcu duodeni 149 18 512 40 67 Összműtét­­ 1085 157 19 726 61 122 3036

Next