Orvosi Hetilap, 1988. május (129. évfolyam, 18-22. szám)
1988-05-01 / 18. szám - Varró Vince: A fekélybetegség: ahogyan ma látjuk
VARRÓ VINCE DR. A fekélybetegség, ahogyan ma látjuk Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem I. Belgyógyászati Klinika (igazgató: Varró Vince dr.) Az Orvosi Hetilap újraindulásának 40. évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány. A szerző a fekélybetegségről alkotott néhány időszerű kérdést igyekszik röviden megtárgyalni. Állást foglal abban a kérdésben, hogy a gyomor- és nyombélfekély azonos betegség eltérő lokalizációját jelenti-e vagy két egymáshoz közelálló, de eltérő pathomechanizmusú kórképről van-e szó. Milyen szerepe van a központi idegrendszer dysfunkciójának a fekélyképződésben? Van-e jelentősége a Campylobacter pylorinak az ulcerogenesisben? E két kérdésre az irodalom adatai és saját tapasztalatai alapján kísérel meg választ adni. Végül a fekélybetegség belgyógyászati és sebészi kezelésének korszerű elveit tekinti át. A fekélybetegségről alkotott nézeteink az utolsó évtizedben jelentősen változtak, anélkül azonban, hogy közelebb kerültünk volna a betegség lényegének, a pathogenesisnek és a fekélykialakulás mechanizmusának végső megismeréséhez. Mintegy 35 éve foglalkozom a gastroduodenális ultussal — mind klinikai, mind experimentális síkon — ezalatt felfogásomban, gyakorlatomban sok minden változott ahhoz képest, ahogyan évtizedekkel ezelőtt gondolkoztam és cselekedtem. De ha felelnem kellene arra a kérdésre, mi a fekélybetegség oka? hogyan jön létre az ulcus a gastroduodenumban?, ma is csak — talán valamivel alaposabb, több kísérletes adattal alátámasztott — elméletekkel tudnék válaszolni. Változások tehát nem a fekélybetegség lényegének megismerésében, hanem a diagnosztikus és terápiás tevékenységünk területén fedezhetők fel és abban, hogy a betegség természetéről alkotott felfogásunk ma más mint volt régebben. A következőkben tehát kiválasztok néhány olyan kérdéskört, melynek ismertetését elsősorban, de nem kizárólagosan gyakorlati szempontból lényegesnek tartom. Az akut és idült fekély kettőssége: elméleti és gyakorlati konzekvenciák Azt a felfogást, hogy az akut ulceratio és az idült gastroduodenális fekély hasonló pathomechanizmusú, de különböző pathogenesisű betegség, korábban is már kiváló klinikusok hangsúlyozták (1). Jelentősége ennek az elválasztásnak az akut fekélyek számának jelentős növekedésével, a cytoprotectio jelenségének felismerésével és a prostaglandin rendszer szerepének alapos analízisével kapcsolatban megnőtt. Az akut fekélyek felismerését a gasztroszkópia elterjedése segítette elő, számuk növekedése pedig — legalábbis részben — a nem strepid gyulladásgátlók (NOSAC) Orvosi Hetilap 1988. 129. évfolyam 18. szám Peptic ulcer disease: present concepts. The author presents some actual ideas on peptic ulcer diasease. Thus the problem whether duodenal and gastric ulcers represent the same disease with different localisations of the lesions or similar diseases with different pathogenesis is discussed. Is the dysfunction of the central nervous system an important determinant of ulcerogenesis? What is the role of Camylobacter pylori in the development of gastroduodenal ulcer? Both questions are dealt with based on literary data and personal experience of the author. And lastly the present concepts of medical and surgical therapy is thoroughly reviewed. nagyarányú fogyasztásával függ össze. A kísérletes fekélyek majd mindegyike ilyen akut fekély, s nem egyet éppen az említett gyógyszerek (phenylbutazon, indomethacin) adagolásával hoznak létre. Az akut fekélyek létrejöttének megismerésében fontos lépésnek tekinthető a cytoprotectio jelenségének leírása, majd ezzel kapcsolatban a prostaglandinok szerepének tisztázása (2). Cytoprotectio alatt azt a hatást értjük, hogy bizonyos anyagok képesek megvédeni a gastroduodenális nyálkahártyát fizikai, kémiai vagy gyógyszeres ártalommal szemben. Direkt cytoprotectio során a védő hatást kívülről bevitt anyaggal érjük el, míg az ún. adaptív cytoprotectióval a nyálkahártya maga termeli a károsító ágenst közömbösítő anyagot. Tisztázták, hogy a cytoprotectio során a mucosa prostaglandin tartalma nő meg, direkt cytoprotectio prostaglandinok bejuttatásával hozható létre. A prostaglandinok mucosa károsodást elhárító hatásában több tényező játszik szerepet; ezek egymáshoz való viszonya illetve relatív jelentőségük egyelőre még vita tárgyát képezi. Az ulcás kérdés szempontjából azonban a cytoprotectióval és a prostaglandinokkal kapcsolatos kutatásoknak bizonyos eredményei kétségtelenül hasznosíthatók, így valószínű, hogy az ún. stress-fekélyek, erosiv gastritis létrejöttében a prostaglandin rendszer zavara illetve elégtelen működése szerepel — a nyálkahártya prostaglandin szintézisének normalizálásával vagy fokozásával az akut fekélyek létrejötte gátolható vagy az ulcusok gyógyulnak — bizonyos gyógyszerek, melyek éppen a prostaglandin szintézis gátlása miatt fakultative ulcerogénnek tarthatók (NOSAC), exogén prostaglandinok adásának vagy éppen az adaptív cytoprotectióval indukált prostaglandin felszabadulás révén veszélytelenül adagolhatók. Külön problémát jelent, vajon a gastroduodenalis fekélybetegségben a cytoprotectiónak illetve a prostaglandin háztartás zavarának van-e szerepe. Erre vonat- 919