Orvosi Hetilap, 1989. november (130. évfolyam, 45-48. szám)
1989-11-05 / 45. szám - Karmazsin László: Dr. Kulin László (1901-1989)
DR. KULIN LÁSZLÓ (1901-1989) A Debreceni Orvostudományi Egyetem Tanácsa, a Gyermekklinika dolgozói, s mindazok, akik ismerték és szerették, tisztelték — szomorúan vették tudomásul, hogy életének 88. évében, 1989. július 24-én Budapesten csendesen elhunyt dr. Kulin László Kossuth-díjas nyugalmazott egyetemi tanár, a DOTE Gyermekgyógyászati Klinikájának évtizedeken át volt igazgatója, a DOTE Orvosi Fakultásának dékánja, az önálló orvostudományi egyetem első rektora. 1926-ban szerzett diplomát Debrecenben, de már 1924-25-ben is a Gyermekklinikán dolgozott mint díjtalan gyakornok. Az 1933—34-es tanévet ösztöndíjasként a bécsi Collegium Hungaricumban töltötte. 1936-ban lett a tudományegyetem magántanára. 1939-től a Debreceni Állami Gyermekmenhely igazgató főorvosaként dolgozott. 1945-ben bízták meg a Gyermekklinika vezetésével, 1946-ban egyetemi rendkívüli tanár, 1949—72 között a Gyermekklinika igazgató professzora. Vezetése alatt a Gyermekklinika rendkívül sokat fejlődött: munkásságához fűződik a maga korában igen korszerű klimatizált osztály létrehozása, a kor követelményeinek megfelelő csecsemő- és fertőzőosztályok létesítése. A járóbeteg-ellátás megszervezésével a város gyermekeinek adott színvonalas gyógyító-megelőző lehetőséget. Tudományos munkássága kezdetben a szénhidrátanyagcsere egyes kérdéseinek tanulmányozására terjedt ki, sokat foglalkozott a scarlatina kezelésével — mindkettő élénk nemzetközi elismertést hozott számára. A háború utáni években legjelentősebb gyermekgyógyászati problémája a csecsemőkori atrophia volt. Kulin professzor újszerűen, a modern élettani eredmények felhasználásával közelítette meg a kérdést, felfedezte az atrophia pathomechanismusát, adaptációs szindrómáját, valamint klímaterápiáját. Felfedezéséért Kulin professzort 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Tudományos munkásságát számos publikációban jelentette meg. 1962-ben szerezte meg az orvostudomány doktora minősítést. Még nyugdíjas éveiben is hihetetlen aktivitással, a nagy tudósokra jellemző izzással folytatta tudományos munkáját és készítette el életművét: egy 1985-ben magyar nyelven és egy 1987-ben angol nyelven megjelent monográfiáját. Dr. Kulin László professzor a magyar gyermekgyógyászat jelentős személyisége volt, társaságunk örökös tiszteletbeli elnöke, az Acta Paediatrica Hungarica és a Gyermekgyógyászat c. folyóirataink szerkesztő bizottságának tagja. Munkatársai közül számosan lettek osztályvezető főorvosok az ország minden részén, s öt professzor vallja tanítómesterének. 1966-ban Schöpf Mérei emlékéremmel, 1972-ben és 1981-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Kulin professzor a Debreceni Orvostudományi Egyetemnek is jelentős egyénisége volt. 1956—57-ben az egyetem dékánja, 1957—59 között az önállósult orvostudományi egyetem első rektora volt. Kulin professzor iskolát teremtő, nagy formátumú tudós ember volt. Dr. Kulin László professzort 1989. augusztus 4-én, a debreceni Köztemetőben helyeztük örök nyugalomra, a Városi Tanács által adományozott díszsírhelyen. Karmazsin László dr. , ,A XVII. század bölcsessége hasznos, sőt szükséges eszközként bevezette a józan észt az emberi ügyek intézésébe. A felvilágosodás, majd a XIX. század azonban volt olyan csacska, hogy nem csupán szükségesnek, hanem elégségesnek is tekintette, minden probléma megoldásához. Ma még nagyobb dőreség lenne úgy dönteni, mint azt egyesek szeretnék, hogy mivel a józan ész nem elégséges, nem is szükséges ...” Francois Jacob