Orvosi Hetilap, 1993. október (134. évfolyam, 40-44. szám)

1993-10-17 / 42. szám - Jobst Ágnes: Bugát Pál, a magyar orvosi szaknyelv megújítója

delkezett. Ezen utóbbi hatása miatt az abor­­tusellenes aktivisták egy időre megakadá­lyozták a methotrexat forgalomba hozatalát az USA-ban. Falkay György dr. Fogamzásgátlási problémák a régi NDK területén ma. Ahrendt, H. J. és mtsai: Pro Familia Magazin, 1993, 21, 2/11. Közismert, hogy a két Németország össze­­csatolása óta mennyit változott az „új tarto­mányokban” a gazdasági és szociális hely­zet, valamint a „szabadság” megélése. Ezért a magdeburgi szerzők (akik korábban is sokat foglalkoztak a családtervezés szoci­ológiájával) megvizsgálták, hogy mit válto­zott e tekintetben a helyzet. Az 1000 lakosra jutó születések száma az 1989-es 12,0-ról 1991-re 6,6-ra esett. Ugyanezen idő alatt a régi NSZK-ban 11,0-ről 11,3-ra emelkedett. Ugyanekkor azonban a terhességmegszakítások száma is csökkent (73 800-ról 49 282-re), míg az NSZK-ban változatlan ez a szám. Változott a kondomhoz való viszonyulás is. A fiatalok, a nem tartós kapcsolatban élők és azok, akik tablettát nem szedhet­nek, gyakrabban használják — legalábbis időnként —, mint régen. A tinédzserek is főleg biztos módszerekkel védekeznek (1983-ban 21%, ma 90%). A fiatalok csak elvétve élnek a naptár-módszerrel és a megszakított közösüléssel. Ma már ugyanis beigazolódott, miszerint a fiatalkorban alig van ellenjavallata a pilulának, nem csök­kenti a hossznövekedést és nem okoz ké­sőbb sterilitást, s nem növeli a promisz­­kuitást. A jogi elvárások is változtak. Az NSZK- ban 1975-ben még azt mondta az orvosi ka­mara, hogy 16 év alattinak nem rendelhető a tabletta és 16—18 év között kötelező a szü­lői beleegyezés. Viszont 1984 óta nincs korhatár, a fiatal kérésére 16 év felett nem kell szülői hozzájárulás, 14—16-ig egyéni­leg dönthet az orvos, csak 14 évnél fiata­labb esetén szükséges a szülői egyetértés. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fiatalok esetén is kötelezi az orvost a titoktartás a le­ány kérésére a szülő felé is, de csak 14 év felett. A sterilizálás gyakorisága is nőtt. Koráb­ban az NDK-ban bizottság engedélyezte bi­zonyos feltételekhez kötötten. Ma már nincs bizottság, nincs merev feltétel, sőt a férj beleegyezése sem előfeltétel. Míg az egyesítés előtt egy-egy nagy intézetben évente csak 10—15 nőt sterilizáltak, ma ugyanennyit hetente. Ma is csak megfontol­tan sterilizáltatják magukat a kelet­németek, 81 %-uk munkavállaló, 15% mun­kanélküli és 4% stb. A sterilizálást nem azért kérik a nők, mert abban reményked­nek, hogy a munkaadó így megtartja őket vagy a munkanélküliek könnyebben jutnak álláshoz. Aszódi Imre dr. Munkanélküliség és családtervezés. Strehmel, R: Pro Familia Magazin, 1993, 21, 2/8. Joggal tételezhető fel, hogy a munkanélkü­liség és a gazdasági bizonytalanság befolyá­solja a szülések számát. A régi NDK terü­letén valóban erősen leesett a szülések száma. A munkanélküliség már akkor kihat a család életére, amikor ez még „csak” fe­nyeget, a létbizonytalanság miatt a jövő ter­­vezhetetlenné válik. A munkanélküliség miatt anyagilag szo­rosabb függőségbe kerül az illető a partne­rétől, a kollégával megszakad a szociális kapcsolata, a privát szociális háló is lazul. Újabb munkahelyet sem lehet általában ta­lálni, ezért passzívvá válik és sok psziché­sen összetörik. Mindezek miatt is sokan nehezebben szánják rá magukat a gyermekvállalásra, de nem elsődlegesen az anyagiak miatt, hisz nem minden munkanélküli „szegény” is, így csak a munkanélküliséggel nem magya­rázható a szaporulat csökkenése. Aszódi Imre dr. mutatva, hogy a mifepriston gátolta az ovu­lációt. A luteális fázisban kezeltek 84%-ában vagy korábban jött a vérzés, vagy időben. A mifepriston nagyon hatásos postcoita­lis contraceptivum. A 600 mg-os dózis va­lószínűleg magasabb a szükségesnél, még nincs meghatározva az optimális dózis. Az igazi probléma a sürgős postcoitalis contra­­ceptiónál, hogy kevés asszony használja a módszert aktuálisan a védekezés nélküli időszakban. A mifepriston még szélesebb körű alkalmazása segítene a nem kívánt, nem tervezett terhességek csökkentésében. Béna Renáta dr. 2332 Mifepriston (RU 486) összehasonlítása nagy dózisú ösztrogénnel és progeszte­­ronnal sürgős postcoitalis védekezéskor. Glasser, A., Thong, J. J., Dewar, M. (De­partment of Obstetrics and Gynecology University of Edinburgh). N. Engl. J. Med., 1992, 327, 1041. A mifepriston (RU 486) antiprogeszteron és antiglucocorticoid hatású szintetikus szteroid, mely koraterhességben hatásos módszernek tűnik abortusz indukcióhoz. A progeszteron esszenciális az implantáció­hoz, ezért 800 nő betegen tanulmányozták a mifepriston hatását postcoitalis védekezés­kor, a számított ovuláció előtt és után 3 na­pon belül. 398 nő kapott standard terápiát: 100 gVg­etinit-östradiolt és 1 mg norgesztelt, 12 óránként kétszer adva, 402 nő kapott 600 mg mifepristont. A terhesség megelő­zésében nagyon hatásos még az intrauterin eszköz postcoitalis felhelyezése (hibaszáza­lék: 0,1), de a felhelyezés folyamata invazív, mellékhatásokkal jár. A mifepriston adható prosztaglandinnal kombinálva is, biztonsá­gos, alkalmas alternatívát jelent korater­hességben. A mifepriston ovulációgátló, megakadályozza az endometrium szekréci­ós átalakulását, felhasználható szülésin­dukcióra, endometriosis és emlőrák keze­lésében. A standard terápiát kapók közül 4 asszony lett terhes, a másik csoportban nem volt terhesség. A mifepristonnal kezel­tek közül kevesebben éreztek hányingert a kezelés napján vagy utáni napon (40%, il. 60%), hányást a kezelés napján (3%, ill. 17%). Szignifikánsan több mifepristonos asszonynak késett a következő menstruá­ciója (42%, Ш, 13%). A follicularis fázis­ban lévők 52 % -a több mint 4 napig vérzett. CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKGYÓGYÁSZAT Lázas a gyermek — mi a teendő? Gui­­gnard, J. P. (Service dé Pédiatrie, Centre Hospitalier Universitaire Vaudois, 1011 Lausanne, Suisse): Arch. Fr. Pediatr., 1993, 50, 187. Közismert, hogy a szervezet hőmérsékletét oly szabályozó mechanizmus tartja fenn, amely egyensúlyt biztosít a sejtek hőterme­lése és a bőrön át és a légutakon keresztül történő hőveszteség között. A test hőmér­séklete széles körben ingadozik a 36,5—37,5 °C között. A hypothalamus, mint egy thermostat, szabályozza a testhő­mérsékletet, ez zavart szenvedhet különbö­ző infekciózus ágensek behatására, cytoid­nek felszabadulására, különösen az interleukin 1-nek, lehet, hogy a hypothala­­musban a prostaglandinok felszabadulására is. Valószínű, hogy az antipyretikus ágen­sek helyreállítják ezt a thermostatot, a prostaglandin synthesis gátlásával. Néhány megfigyelés arra utal, hogy a láz bizonyos védő szerepet is játszik, mert ked­vezőtlen környezetet teremt a fertőző ágen­seknek. Úgy tűnik, a láz hátráltatja olyan ágensek növekedését, mint a pneumococ­cus, gonococcus és egyes vírusok. Stimu­lálja a fertőző ágensekre adott immunvá­laszt.­­ Mindezek in vitro kísérletek, amelyek még megerősítésre szorulnak. Az előbbiekkel ellentétben a polynuclearis phagocytosis működésében zavart okoz­hatnak. A láznak felnőttekben bizonyos védő sze­repe van, gyermeknél ezt nehéz kimutatni. Gyermekekben az antipyreticumok alkal­mazása nem hosszabbítja vagy súlyosbítja a betegség lefolyását. A gyermekek a lázat általában jól tűrik. Fő veszélyei a lázas gör­csök, ezek azonban csak átmenetiek, a lá­zas gyermekeknél átlag 4%-ban mutatkoz­nak, s csak '/з-ukban recidivál. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy az anticonvul­­siv terápia hosszú távon csökkenti előfordu­lási gyakoriságukat. A láz leggyakrabban a felső légutak virális fertőzésének követ­kezménye. A fizikális kezelési módszerek közül a hideg vizes 70%-os isopropylalkoholos bo­rogatást, jeges fürdőt, vagy „főn” alkalmaz

Next