Ózdi Vasas, 1953 (5. évfolyam, 14-52. szám)
1953-04-04 / 14. szám
ÓZDI VASAS 1353 április 1. Országgyűlési választás május 17-én A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata Az Alkotmány 11. paragrafusa értelmében az 1940-ben megválasztott országgyűlés megbízatása négy év elteltével, 1953 május hó 15. napjával lejár, az Alkotmány 18. paragrafusa értelmében az országgyűlés megbízatásának lejárta után három hónapon belül új országgyűlést kell választani. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Minisztitanács javaslatára az országgyűlési választásokat 1953 május hó 17. napjára tűzte ki. (MTI) z 1949-ben megválasztott vegyülés megbízatása, mely alkotsaink értelmében négy évre, néhány hét múlva, május 15- le jár. A Népköztársaság Elnöktanácsa a Minisztertanács javaslata május 17-re kitűzte az új orzággyűlési választásokat. Ez a választás a békeharc csatalesz. Komoly feladatok előtt vak most agitátoraink, népneveik. A választást megelőző harra alaposan föl kell készülnünk, s agitációs munkánk során akár üzemeinkben, akár kint falvakban dolgozóink minden kérdésére helyesen feleljünk, s minden tekintetben kielégítő választ kapjanak. Bizonyára legtöbb helyen fölvetődik majd a háború és a béke kérdése. Bizonyára számos kérdésre kell felelnünk. Alaposan be kell bizonyítanunk, hogy az imperialisták és ügynökeik békénk ádáz ellenségei, akik újra pusztító háborúba akarják sodorni a népeket. Akiknek minden mesterkedése a béke ellen irányul , mert számukra a béke egyenlő a pusztulással. Jelen cikkünkben agitátorainknak, népnevelőinknek kívánunk segítséget nyújtani, hogy miként bizonyítsák az imperialisták háborús törekvéseit. Az amerikai imperialisták és csatlósaik már közvetlenül a második világháború befejezése után hozzáfogtak egy újabb világháború előkészítéséhez. Ebben a törekvésükben egyik fő ösztönzőjük, hogy számukra a békés termelés képtelen megtartani a termelés színvonalát Míg a Szovjetunió ipari termelése 1929-től 1951-ig csaknem, megtizenháromszorozódott, addig az USA termelése mindössze duplájára emelkedett A békés tíz év alatt 1929-től 1939-ig a Szovjetunió ipari termelése 552 százalékra emelkedett, ha az 1929-es eredményt 100 százaléknak vesszük. Az USA-é 99 százalékra esettvissza. Némi emelkedést a második világháború hozott, azonban ez is csak ideig-óráig tartott s kénytelenek voltak a második világháború után röviddel a koreai háborút kirobbantani. Ezzel 1951-ben sikerült a haditermelést felduzzasztani az 1949-es színvonal kétszeresére. Ez a kiragadott példa bizonyítja, hogy az imperialisták ma már csak háború útján tudják biztosítani ideig-óráig létüket. A második világháború után újabb országok és népek szakadtak ki az imperializmus láncából. Hatalmas vérvesszeséget jelentett ez az imperialistáknak. Hogy egy példát mondjunk csak, hazánkból. A Standard Oil Company tulajdonában lévő Maoriból az amerikai tőke másfél millió dollár befektetés után 1939-ben közel 4 millió, 1940- ben több mint 9 millió és 1941-ben 15 millió pengő tiszta hasznot zsebelt be. Alig volt hazánk iparának olyan területe, ahová a kapzsi monopoltőke be ne nyújtotta volna csápjait. Világos, hogy a népi demokráciák megalakulása után ezer és ezer hasonló ilyen veszteség érte az imperialistákat, amelynek kárpótlására újabb háborúra készülnek, vagy azok visszaszerzésével, vagy a gyarmatokon élő népek még fokozottabb kizsákmányolásával. Az amerikai imperialisták háborús készülődéseit bizonyítja az is, hogy felrúgták az 1943 december 1- én kötött teheráni, jaltai háromhatalmi egyezményeket, sőt az 1945- ben létrejött Egyesült Nemzetek szervezetét agresszív politikájuk fokozására használják fel. Vagy másik bizonyíték: már 1946 március 5-én Churchill az amerikai Fultonban keresztes háborút hirdetett a Szovjetúnió ellen. Világos képet kapunk az imperialisták háborús készülődéseiről, amikor költségvetésük összetételét vizsgáljuk. Míg az USA régebben költségvetésének 31 százalékát fordította hadi kiadásokra addig ez 1952. évben egész állami költségvetésének 80 százalékát teszi ki. Igen jellemző az amerikai imperialisták háborús készülődésére az, hogy 1946-tól 1950-ig, tehát négy év alatt, az USA monopolistái közel annyi összeget fordítottak háborús célokra, mint, az 1900-tól 1941-ig terjedő időszakban összesen. De ugyanez a helyzet a többi kapitalista országokban is. Vegyünk újabb példát. Vizsgáljuk meg az USA új kormányának összetételét. A külügyminiszter John Foster Dulles, a Rockefeller fináncoligarcha dinasztia közvetlen képviselője, az IG Farben Industrie német tröszt főképviselője, a hitleri Németország felfegyverzésének főszószólója, a koreai rablóháború főszervezője, az Operation X nevű tervnek értelmi szerzője. Az új hadügyminiszter, Charles Erwin Wilson, a General Motors hadianyagszállító vállalat elnöke. Csupán ez az egyetlen vállalat a koreai háború kirobbantása óta 5,5 milliárd dollár értékű hadianyagot adott el az államnak. Ez a két név azt bizonyítja, hogy a monopoltőke beült az államirányító helyekre és a legnagyobb ütemben készül az új háború kirobbantására. Még egy példát a Vatikán üdelméiből. A klerikális reakció világközpontja tőkés érdekeltség. S így szoros szálak fűzik a világtőke központjához, az amerikai monopol-kapitalistákhoz. Legteljesebb mértékben támogatja maximális profitra való törekvésüket. Hiszen ez a saját érdeke is. Csupán földbirtokainak és bankbetéteinek, részvényeinek együttes értéke 30 milliárd dollár. Bizony a „szentatya“ nem átallott együttműködni százezrek gyilkosaival az elmúlt háborúban és most is kész hasonló cselekedetekre, íme néhány példa annak bizonyíté, sara, hogy az imperialisták és ügynökeik békénk legádázabb ellenségei, akiknek a béke egyenlő a halállal, a pusztulással, s ezért mindent elkövetnek ügynökeik útján egy újabb világháború kirobbantására. Dolgozó népünk, pártunk vezetésével hazánkban szétzúzta a tőkés és más kizsákmányoló elemek maradványait. Az események azonban évről-évre bizonyítják, hogy az ellenség meg van ugyan verve, de még teljesen megsemmisítve nincs. Hogy az imperialisták ügynökei kihasználják, nehézségeinket, zavart, pánikot igyekeznek kelteni, felvásárlási lázt idéznek elő, szabotálják a mezőgazdasági munkát, a beadást, gátolják az állampolgári kötelességek teljesítését. Ezekkel szemben, bárhol bukkannak is fel, a legkérlelhetetlenebbül kell elbánnunk s minden megmozdulásukat csirájában kell elfojtanunk. Bizonyára a választás előkészületeikor újból felütik a fejüket, csökkenteni akarják választásunk sikerét, alkotó munkánkat, békésharcunkat, béketervünk valóraváltásának győzelmeit. De mi résen vagyunk és sem időt, sem teret nem engedünk számukra. A választás a békeharc csatája, népnevelőink, agitátoraink ezt egy pillanatra sem feledjék és alaposan, lelkiismeretesen készüljenek fel mindenkor az agitációs munkára — a harcra! Kovács József pártmunkás-könyvtár Agitátorainknak A választás a békehart csatája Ezzel érveljetek néglévesek! Ötéves tervünk győzelmi jelentése A módosított ötéves terv segítségével Magyarországot a vas és acél országává, a gépek országává, fejlett ipari országgá alakítjuk — mondotta ki módosított ötéves tervünk törvénye. E törvény megvalósítása a vas és acél országának felépítése útján dolgozó népünk 1951. és 1952. évi felemelt tervét túlteljesítette: hétmérföldes léptekkel haladt előre és elérkezett odáig, hogy hazánk az elmaradt mezőgazdasági országból ipari országgá változott. Szavaknál ékesebben szólnak erről a gyorsütemű előrehaladásról a most lezáruló országgyűlés által elfogadott állami költségvetések évről-évre növekvő számoszlopai, ötéves tervünk győzelmi jelentései. Beruházásaink összege ötéves tervünk második évében, 1951-ben 44,8 százalékkal volt több, mint az első tervévben és 1952-ben a beruházásokra fordított összeg 23,2 százalékkal haladta meg a második tervév hatalmasan megnövelt beruházásait. E rövid pár esztendő alatt a tervből valóság lett. Elkészült a Sztálin híd, a polgári Tisza híd, a bajai Duna híd, a dunavölgyi Timföldgyár, a szegedi Textil Kombinát fonodája a lőrinci hengermű durvahengersora, a Cöllői Árammérő gyár. Valósággá ált, Sztálnváros és a Sztálin Vasmű, az Itj Komló, a tialöki vízlépcső, a diósgyőri kooperáció, a November erőmű, a budapesti földalatti figrevwát. 1951- ben,megkezdte már működését a Szipi Vasmű öntödéje és mechanika tűre, a Rákosi Művek új Csőgyár a November 7 erőmű két gépestge, a gyöngyösi Váltó gyár, a bukai mintabánya, a kaposvári fok, a zalaegerszegi ruha■ gyár. ( 1952- ben regindult a forgalom, a Petőfi KitTM üzembe helyeztük a tiszamenti gyiműveket. a mályi téglagyár| a háztalinvárosi tűzálló téglagyár. |* komlói és oroszlányi szénosztálya első gépegységeit, az ország legrgyobb vaskohóját Diósgyőrben, a rákosi Mátyás Művek durvahengeéjének negyedik ásványsorát, az Ózdi Kohászati Uzsemeg új hí tornyát, a Ganz Vagon, az észtéromi Szerszámgépgyár, EMAG és a Vörös Csillag traktorgyár új ívelőcsarnokait. Dolgozópünk méltán jegyezheti történelmek legdicsőbb lapjaira az 1949-ben megválasztott országgyűlés a békeham sikereinek parlamentje volt. Fordítsunk nagyobb gondot a vidéki dolgozók neesésére Népi demokráciánk nagyszerű ajándéka a munkásszállító autóbusz. Itt Ózdon is százakat szállít naponta az üzembe s munka után haza. Az autóbuszokon minden nap találkoznak az ismerősök, akik falun laknak s különösen itt kell nagy gondot fordítani a népnevelő munkára. A klerikális reakció s a kulákbefolyás itt igyekszik utat törni ma gának. Ne engedjünk te* rét számukra. Éppen ezért a kocsibizalmiak, akik egyúttal népnevelők, fokozottabb gondot fordítsanak a vidéki dolgozók ne* velésére." A közös szállítás a legjobb alkalmat nyújtja erre. Az autóban végzett politikai munka, jó politikai munka minden kocsifelelősnek hazafias feladata. A választási harcokra készülünk szerte az országban. Most különösen szükség van konkrét agitációs munkára, annak bemutatására, hogy az 1949-ben megválasztott országgyűlés a békeharc sikerének parlamentje volt. Dolgozó népünk méltán jegyezheti e négy esztendőt történetének dicső lapjaira. Mi szükséges a jó népnevelő munkához. Tájékozottság a bel- és külpolitikában, ötéves tervünk eredményeinek ismerete az újság rendszeres olvasása. Mindezek képes« teszik kocsibizalmi elvit»,ssinkát, hogy párhuzamt tudjanak vonni a júságos múlt, s . a. megvátozott boldog életünc között. Amikor népnevelő mukáról beszélünk, egyes ezt olyan mesterségnk tartják, amelynek ellazításához valamilyen kihnősebb adottságra it szükség Tévednek. Cipán u£y kell beszítni*. múlttá ahogy ezt a legutóbbitesi,felelős értekezleten - ték az elvtársak. Pl. Kovács Arzén elvis értékesen mutatott, mindenki saját területi keményen szálljon szere az ellenséggel, lepleik le azokat, akik 3—4 ázsa lisztet tartaléknak lakásaikon s ezzel azellátásban zavart idnek elő. Ezek az elemei a tartalékhoz újabb tartékot kívánnak szerezi s ők a legbőszebb sornállók. Helyesen beszélt aga Lajos elvtárs, mikor ,ját példáján keresztül irtatott rá keserves mára 20—30 kilométert rékpároztamt, mondott , ha rossz idő volt, ugyanannyit gyalogoltam a munkába,, Ha véletlenül elromlott a kerékpár, oda volt az egész műszak. Egy válasz* tte volt. Vagy kerékpározni szakadatlan, vagy a sötét, piszkos munkásszállókban meghúzódni hétről hétre. Mi autók szállítják a munkásokat. Kell ettől szebb példát mondani megváltozott életünk bemutatására? Nem fitaszük. A múltban havonta egyszer látta családját, ma minden nap otthon van. Németh úr József elvit is még ma is jól emlékszik, hogy néhány körüt vihet és tojás nélkül hasztalan volt minden próbálkozás a Ráma urainál, makáért könyörögni. Ma Dornajiázán nap, mint nap munkásokat keresnek. Ma a domaházi völgyben öt munkásszálító kocsi szállítja a dolgozókat. A terv túlteljesítésével egyre több autó lesz dolgozóink számára. Ezért kell a több acél! Több acél, több gépkocsi. Erről beszéljetek kocsi felelős elvtársak az autó** kon munkába s hazafelé S akkor jelentős mértékben hozzájárultak választási harcunk sikeres győzelméhez. (A L'Humanité, a francia Kommunista Párt lapjának március 10-i számából.) Magyarország, miután a gyors ütemben begyógyította a háború okozta sebeket, most hatalmas léptekkel halad a szocializmus felé. Gazdaságának helyreállítására irányuló hároméves tervét hét hónappal a határidő előtt fejezte be, s most évről-évre túlteljesíti az ötéves tervet, amely a gyorsmamu iparosítást és a mezőgazdaság fejlesztését tűzte ki célul. De ha azt mondjuk: túlteljesíti az ötéves tervet — ezzel voltaképpen keveset mondunk, mert, itt már egy új, kibővített tervről van szó, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja múlt év februárjában megtartott II. kongresszusának kezdeményezésére fogadtak el, a terv első évének nagyszerű tapasztalatai alapján. Ragyogó jövő így, például az ipari össztermelés 1954-re az 1949-es év termelésének több mint háromszorosára emelkedik (az eredeti ötéves tervben előirányzott 86,4 százalékos növekedés helyett). Ebből láthatjuk, milyen ragyogó távlatok tárulnak a magyar ház elé. S íme, még ezt a felemelt tervet is túlteljesítik. Az ipar fejlesztésére kidolgozott ötéves terv 1951-re előirányzott részét 103 százalékra telezesítették, s ezzel az ipari termelés ezitvonala a háború előttinek imdár két és félszeresére emelkedett. Valóságos hősköltemény bontakozik ki ezekből a számokból, a boldogságot építő ország számadataiból. Gondoljuk csak meg: Magyarország ipara csupán az 1951-es évben 30,1 százalékos fejlődést ért el, szemben a Horthy-korszak iparának évi 0,8 százalékos fejlődésével. Magyarország ma tizenkét nap alatt nagyobb előrehaladást ér el, mint a régi rendszer idején egy teljes év alatt. Könnyen elképzelhetjük, milyen mértékben javítja az ilyen ütemű előrehaladás az egész nép életkörülményét. A legutóbbi időkből két olyan tényt ragadunk ki, amelyek — szembeállítva a mi itthoni viszonyainkkal — szemléltetően bizonyíthatják a franciáknak: milyen egészséges az új Magyarország gazdasága. 1951. szeptember 27-én a kormány egymillrd forintos kölcsönt bocsátott ki. Amikor október 8-án a jegyzéseket lezárták, a kölcsönt 275 millióval túljegyezték. Ehhez hasonlót próbáljon elérni a francia kormány, amelynek háborús politikája megölte a takarékosságot és lerontotta a frank értékét. Egyensúye Múlt év december 14-én Olt Károly pénzügyminiszter bejelentette a parlamentben, hogy az 1951-es költségvetés az előirányzott 29,5 milliárd helyett, a terv felemelése következtében, 33 milliárdra növekszik, de ennek ellenére is tökéletes egyensúlyban marad. 1952-ben is teljes mértékben biztosítva van a költségvetés egyensúlya: a 42 milliárd forint összegű kiadásokat a bevételek nemcsak fedezik, hanem 285 millió forinttal meg is haladják. Ebből is okulhatnának a francia kormány tagjai, akiknek háborús politikája és a tőkés üzérkedés következtében a költségvetés mintegy 1100 milliárd franknyi hiányt mutat. Igaz, persze, hogy a Magyar Népköztársaság kiadásainak mindössze 14 százalékát fordítja arra, hogy békés építő munkáját megvédje az imperialisták támadó terveivel szemben. Végül pedig múlt év novemberében fontos gazdasági reformot hajtottak végre, amely a jegyrendszer teljes megszüntetése kapcsán hatalmas mértékben növelte valamennyi dolgozó vásárló erejét. Annak idején ugyanis bizonyos cikkekre vonatkozólag szükségessé vált a jegyrendszer bevezetése: nem a gazdasági viszonyok romlása miatt — amint azt az amerikaiak utasításait követő sajtó el szeretné hitetni —, hanem éppen ellenkezőleg, a fogyasztás hallatlan mértékű növekedése következtében (mert ma már minden ember talál munkát és mindenki magas színvonalon élhet a ..hárommillió koldus hazájában“), s íme, most még ezt a „növekedési nehézséget”* is sikerült diadalmasan leküzdeni. És azt a néhány árucikkre kiterjedő áremelkedést, amely a jegyrendszer teljes megszüntetését kísérte, bőségesen kiegyenlítette a munkabérek újabb felemelése. ANDRÉ STIL,RÁKOSI ORSZÁGÁBAN Lemesenes ! Mindez olyan lelkesedés közepette megy végbe Magyarországon, amilyent elképzelnünk is nehéz. Azoknak az embereknek, akik a szocializmusért, a békéért munkálkodnak, valóban méltó jutalma az a tudat, hogy az országban havonta hat új, termelésre kész üzem születik, hogy ugyanennyi idő alatt 37 új sportpálya, uszoda és sportterem épül, s hogy naponta 120 új fürdőszobás lakás készül el, amelyeknek lakbére igen alacsony és amelyek azonnal beköltözhetők, s méltó jutalmuk az a látvány, amely az áruházakban tárul eléjük; ezekbe az üzletekbe szüntelenül érkeznek mindenféle árucikkek és nyomban el is kelnek, mert áruk a városi és falusi dolgozók számára egyaránt hozzáférhető. Akinek alkalma nyílt arra, hogy lássa, mennyit fejlődött néhány hónap alatt Sztálinváros, a Duna partján épülő nagy szocialista ipari központ, az fogalmat alkothat magának egy szabad nép mtunkalendületéről, egy olyan nép alkotókedvéről, a mily a boldog, hozzá méltó élet elé halál.. s ezen az útján hatalmas segítséget Itt kap Ilri országától. Sztálintól felszólító,ítél, kinek nevét viseli a hű előli az ötéves tervnek e dísze a hatalmas modern város, arr gorroruságos viryilók helyén épi Duna partján. lendüld I S,ten ez a békés alkotó lendület , ami aggodalommal tölti el a nép midani kizsákmányolóit és azokatjok lázálmokat szőnek arról, holott a népet háború útján ismét leijják. S ezért van az, hogy ezen körök nem ismernek semmiféle mértéket Magyarország és a többi ,kis demokratikus ország támadásin és provokálásában. Ezért van íz is. Titótól, a fasiszta diktátortól kezdve — aki napip után szítja a súlyos határincidebeket — egészen 3 .magyar frontircosok bajtársi közösségének hitleta emigránsaiig“ támogatják s péelik az amerikai imperialistát, mincokat akik minden eszközzel arraörekszenek, hogy megfosszák szafdteágától Kossuth és Petőfi. Orszás, E azonban nem fog átízerülni nekik.1£ nem fogják megakadályozni tud azt sem, hogy a nagy Szovjetun után a népi demokratikus or■tzijűk is példakép gyanánt és a jövő ígérőjéként álljanak népünk