Ózdi Vasas, 1973 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1973-06-08 / 23. szám

­ri Jo PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP bizottságának hetilapja XVI. évfolyam, 23. szám. Ára: 50 fillér 1973. június 8. A bírálat közügy L­apunk május 25-i szá­mában a pazarlás mód­jairól írtam ugyanezen a helyen rövid eszme­­futtatást. Ahhoz képest, hogy vezércikk volt — állítólag ezt kevesen olvassák — meg­lepően sokan „reagáltak” rá. Egyesek kissé erősnek tartot­ták a kritikai hangot, mások egyetértettek azzal, volt olyan olvasó is, aki a pazar­lás elleni harc konkrét, iránymutató módjait hiá­nyolta. Nos, mindez még egy vezércikkbe sem „fér be­le” ... Ha az újságíró, de folytat­hatnám a sort: a párttitkár, az állami, a gazdasági veze­tő, a dolgozó bírál, azt álta­lában nem jókedvéből teszi. Még ma sem hálás fel­adat. Pedig jó célt szolgál, szükség van rá. „A bírálat erősítése politikai érdek” — ezt a címet viseli a Pártélet ez év 5. számának egyik cik­ke. A párton belüli bírálat­­­­ról mond el nagyon tanulsá­gos gondolatokat. Maradjunk azonban most szűkebb portánkon. Szerkesz­tőségünk mindig egyik fon­tos feladatának tartotta és tartja a visszatetsző, megüt­közést keltő, olykor súlyos — anyagi és erkölcsi — ká­rokat okozó hibák, mulasz­tások kritikáját. Ma ezt min­denki megteheti „fejvesztés” terhe nélkül. Egyre többen meg is teszik és egyre in­kább felelősséggel, a segítés szándékával. Anélkül, hogy demagógiává fajulna, mert egészséges közvéleményünk­ben, demokratikus közéle­tünkben ma már alig-alig van „élettere” a demagóg megnyilvánulásoknak. Ezt az erre­­ hajlamos egyének is kénytelenek tudomásul ven­ni. Szubjektíven érthető, hogy általában nem örülünk a személyünket ért bírálatnak. Az is tény azonban, hogy a jogos kritikát sem mindenki fogadja el. Az a ritkább, de előfordult már, hogy beosztott dolgozó, munkás is reklamált, sőt sajtóperrel „fenyegetett” ben­nünket egy-egy jogos elma­rasztalás nyomán. Ez még hagyján, de vezető beosztá­súaknál is tapasztalunk ha­sonlót. Olyan reagálást is pl., hogy a vezetők, a megbírált személyen keresztül esetleg vezető testületeket „járatunk le”. Nem új keletű „divat” az, hogy egy-egy, netalán testü­leti vezető elmarasztalása miatt „rajtunk csattan az os­tor”, hiszen — ha egyáltalán kérdőre vonják az illetőt — az meg tudja magyarázni a dolgot, be tudja bizonyítani az újságíró, a bíráló tévedé­sét ... Hadd ragadjak ki befeje­zésül az említett cikkből egy megállapítást: „A bírálattal kapcsolatos hibás és káros szemléletet tükrözi, ha a vizs­gálatok során először nem az állítás igazságát vizsgálják, hanem azt, aki bírált. Ez a helyenként tapasztalható gya­korlat leszerelő, nem ösztö­nöz a bírálatra, hanem bi­zonytalanná tesz.” M­a már nyíltan, körül­írás, köntörfalazás nél­kül beszélhetünk és kell beszélnünk ilyen kérdésekről is. Nem azért, hogy hozzászokjunk, hogy hozzászoktassunk túl érzékeny embereket a bírálathoz — ,,csak hadd beszéljenek” —, hanem azért: ki-ki okuljon belőle, amíg tud. Olyan esz­köz ez, amelyik előbbre vi­szi ügyünket. Nem oldja meg — ez az emberi cselekvés dolga —, de jól szolgálja, ha értő fogadtatásra talál. Dobi Sándor e heti számunkból: * A TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELMÉÉRT (2. oldal) * HATVANEZER FORINT (3. oldal) * HAMBURGI TAPASZTALATOK (3. oldal) * MIT OLVAS A ZALKA MÁTÉ BRIGÁD? (4. oldal) * ÉLETÚT (5. oldal) * VÁLTOZÁSOK AZ ÜZEMI ÉTKEZÉSBEN (5. oldal) Mozdonyok ’találkozója’’ Vasas ifjúság éve, 1973 Háromnapos program Budapesten A Vas-, Fém- és Villamos­­energia-ipari Dolgozók Szak­­szervezetének elnöksége a szakszervezet szövetséggé ala­kulásának 70. évfordulója, a vasas ifjúság éve tiszteleté­re június 8-án (ma) délután 16 órakor a Csepeli Vas- és Fémművek munkásotthona színháztermében rendezi meg a vasas szakmunkásképző intézeti kórusok országos ta­lálkozójának ünnepi hang­versenyét. A 600 ifjú dalos seregszemléjének­­ művészeti vezetője Vass Lajos Erkel- és SZOT-díjas zeneszerző karnagy. Másnap sokezer vasas if­júmunkást várnak a zugli­geti Anna-rétre az ifjúsági nap sokszínű sport és kultu­rális rendezvényére. A mű­sor egyik szóvivője: Ősz Fe­renc. Vasárnap pedig folyta­tódik — fiatalokhoz illően, vidáman — a program. Sport, játék, szórakozás — e szavak fejezik ki leginkább a prog­ram gazdagságát. Sportbe­mutatókra és versenyekre kerül sor, a VIT-re induló művészegyüttes is bemutat­kozik, a gyermekek örömére szerepel az Astra bábegyüt­tes. A KISZ Központi Mű­vészegyüttesének tánckara és rajkózenekara, az artista­képző iskola bemutatója is színesíti a műsort. Szovjet kohászok vendégeként — Csodálatos élményekkel, gazdag tapasztalatokkal tér­tünk haza a Szovjetunióból — summázta Léka Tivadar, a vasasszakszervezet elnök­ségének tagja, vállalatunk szakszervezeti bizottságának titkára a Csepel. Diósgyőr, Dunaújváros és Ózd 10 tagú szakszervezeti delegációjá­nak tapasztalatcsere útját. Ütjük célja, hogy a szovjet kohászati üzemek szocialis­ta brigádmozgalmát, az üze­mi demokrácia kérdéseit, valamint szociális, kulturális helyzetüket tanulmányozzák. A kilencnapos út — május 21-től 30-ig — gazdag prog­ramot biztosított. Moszkvában május 22­-én Novikov­ija Dimitrijevics, a Szovjet Kohász Szakszer­vezet titkára fogadta a kül­döttséget. A több napos prog­ram ismertetését követően hosszasan elbeszélgettek a kohászszakszervezet irányí­tásáról, a vezetés munkájá­ról. Szovjetunióbeli tartózko­dásuk ideje alatt négy nagy kohászati üzemet látogattak meg a donyecki, vorosilov­grádi térségben, majd Kom­­munarszkban és Makajevká­ban. A szovjet emberekre jellemző szívélyességgel, kedvességgel fogadták a ma­gyarokat. A donyecki repü­lőtéren a szakszervezetek te­rületi elnöke, Vik­i Rudolf­kovics Kavalevszk nyújtott elsőként kezet,­­ különben állandóan a csoporttal tar­tott. Donyeckben a kokszoló művet és a folyamatos acél­­öntőművet keresték fel. Az ózdiakat főként az utóbbi érdekelte, ahol a folyamatos öntési gyakorlat­ban kísérhették végig. Makajevkában egész napos program várta a delegációt. Az üzemlátogatás befejezése után a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság rendezvényén vettek részt. Meglepetés érte az ózdiakat, mert az üzem dolgozói külön megemlékez­tek az ózdi kohászokról. Egy évvel ezelőtt ugyanis jártak Ózdon, figyelemmel kísérték az ózdi acélmű eredményeit, és ezt az alkal­mat használták fel jókíván­ságaik tolmácsolására, a további sikerek elérésére. A delegáció tagjait meghatotta az is, hogy milyen sokat emlegették a magyar kohá­szok sikereit. Ezután az 1200 fős nagygyűlés résztvevőinek Léka Tivadar mondott köszö­netet a meleg fogadtatásért. Végül kultúrműsor zárta a találkozót, amelyben magyar tánc is szerepelt. Meglepték a delegáció tagjait a szovjet méretek. Egy-egy üzem több acélt termel, mint hazánk vala­(Foly­tatás az 5. oldalon) A 10 tagú szakszervezeti delegációt ünnepélyesen fogadták a donyecki repülőtéren. 4 XXII. pedagógusnapon Az Ózdi Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya jú­nius 2-án 9 órakor bensősé­ges ünnepségen méltatta a pedagógusnap jelentőségét, s átadta a vezető óvónőknek, az általános és középiskolák igazgatóinak a pedagógus­napi jutalmat. Az ünnepségen részt vett Juhász György, az MSZMP Ózd városi Bizottságának első titkára, Fejes István, a városi tanács elnökhelyet­tese. A jutalmak átadását köve­tően Juhász György meleg szavakkal köszöntötte az ok­tatási intézmények vezetőit, s általuk munkahelyeik va­lamennyi nevelőjét, dolgozó­ját. Köszöntőjében kiemelte a pedagógus hivatástudat és felelősségérzet fontosságát, gyermekeink szocialista szel­lemű oktatásáért, nevelésé­ért kifejtett eredményes fá­radozásukat. Szakmai, világ­nézeti, pedagógiai tevékeny­ségük fontosságát hangsú­lyozva kérte: éljenek jól a tantestületek bővülő önálló­ságával, erősítsék tovább az iskolai élet belső demokra­tizmusát. Ez alkalomból búcsúztatta a városi tanács művelődés­­ügyi osztálya Szrogh Ká­rolyt, a városi tanács nyug­díjba vonuló — korábban pedagógusként dolgozó — tanácselnök-helyettesét, gaz­dag pályafutásának jelentő­ségét méltatva. Ezt követően 11 órától az oktatási intézmények veze­tői, a meghívott vendégek és a nyugdíjas pedagógusok találkozójára került sor a Kun Béla Művelődési Ház­ban. Ünnepi köszöntőt Patkó Imre, a művelődésügyi osz­tály vezetője mondott. A műsorban közreműkö­dött a Bartók Béla Általános Iskola kamarakórusa, a Béke-telepi 1. sz. Álta­lános Iskola irodalmi szín­pada és az Ózdi Népműve­lési Intézmények gyermek­­kórusa. Az oktatási intézmé­nyekben mindenütt megem­lékeztek a pedagógusnapról, megjutalmazták a legjobb nevelőket, technikai dolgo­zókat. - Kitűnt A XXII. pedagógusnap al­kalmából az Oktatásügy ki­váló dolgozója kitüntetést vette át Bachó Lászlóné nap­közis nevelő és szaktanács­adó, Árpád vezér úti 2. sz. Általános Iskola tanára, Re­­menyár Zoltán tanár, a Vö­rös Hadsereg úti Általános Iskola igazgatója, Ritter Ala­­dárné tanító, Árpád vezér­úti 2. sz. Általános Iskola, dr. Strauss Istvánná, a Ki­segítő Iskola nevelője, Tóth János tanár, volt általános iskolai igazgató, az MSZMP Ózd városi Bizottsága propa­ganda és művelődési re­ferense KISZ-érdemérem, Szöghy Béla tanár, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának gazdasági felü­gyelője miniszteri dicséretet, Miskovics Ferencné dajka, a Tanácsköztársaság úti óvoda e t­és­e­k dolgozója Kiváló Dolgozó ki­tüntetésben részesült. Kiváló ifjúsági vezető ki­tüntetést kapott Török Ist­ván, aranykoszorús KISZ- jelvényt Takács József. A KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevelét kapták: Petz Rudolf, Csomós Lajos, Varga József, Barta Józsefné. Kiváló Úttörővezető kitünte­tésben részesültek: Lenártek Alajosné, Farkas István és Besztercei Pál. Az Országos Úttörőelnökség dicsérő okle­velet adományozott: Pásztor Imrénének, Nagymengyi Fe­­rencnének, Ligeti Jánosné­nak és Kassai Katalinnak. Ugyancsak a pedagógusna­pon vette át négy középisko­lás ifivezető a Kiváló Ifjú­­vezető kitüntetést: Paulovits György, Köntös Zsuzsa, Ár­vai László és Búzás Klára.

Next