Ózdi Vasas, 1982 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1982-05-21 / 20. szám
r 1982. május II. Korszerűsítik a jogszabályokat Az újítóók és feltalálók V. országos tanácskozása Az elmúlt héten szombaton rendezték meg Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Székházában az újítók és feltalálók V. országos tanácskozását. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György miniszterelnök, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Marjai József miniszterelnök-helyettes. A mintegy 600 újító-, feltalálóküldöttet és a meghívottakat Földvári Aladár, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke köszöntötte. A tanácskozáson részt vettek vállalatunk küldöttei is. Osztafi Béla, Kovács István és Sallai József, továbbá meghívottként jelen volt Farkas Géza és Kálmán Lajos. Farkas Géza a tanácskozás előtti napon, vállalatvezetői javaslatra, az Országházban Losonczi Páltól, az Elnöki Tanács elnökétől vehette át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Az elnöki megnyitó után dr. Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke tartotta meg előadói beszédét. Beszámolójában elmondta, hogy az V. ötéves tervidőszakban az újító- és feltalálótevékenység, mint a műszaki fejlesztés társadalmi erőforrása, jelentősen fejlődött. Az újítómozgalomban részt vevők száma csaknem kétszeresére, mintegy 210 ezerre, a hasznosított újításoké pedig közel másfélszeresére, azaz, 69 ezerre emelkedett. A hasznosított újítások eredménye megkétszereződött, és elérte a 3,6 milliárd forintot, az újítóknak kifizetett díj pedig majd kétszeresére, 216 millió forintra növekedett. Ugyanebben az időszakban a találmányok száma is megkétszereződött, 5876-ra emelkedett, s az ebből származó, pénzben mért hasznos eredményük is kétszeresére, 16 milliárd forintra növekedett. Ez a fejlődési irányzat 1981-ben is folytatódott. Ennek ellenére — mint az előadó utalt rá — a vállalatok jelentős része az előző tervidőszakban sem használta ki eléggé az újító- és feltalálótevékenységben rejlő lehetőségeket, s az újítások elterjesztésében sem sikerült kedvező változást elérni. Az előzetes vállalati tanácskozások tapasztalatait értékelve a vezetés felelősségét hangsúlyozta. Az elhangzott javaslatokról szólva elmondta, hogy ezek alapján a munkaköri kötelesség fogalmát újra kell értelmezni, és az újításokat ettől függetlenül el kell ismerni. Ezt követően Gál László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese tartotta meg korreferátumát. Gondként vetette fel, hogy a feltalálók egy része nem ismeri a kiemelkedően fontos, megoldásra váró műszaki-gazdasági problémákat, és elsősorban ezzel magyarázható, hogy a benyújtott javaslatoknak csaknem felét elutasították. Beszédének további részében kitért arra is, hogy a munkásújítóknak nagyobb segítséget kell adni. Végezetül megállapította, hogy véleménye szerint nem reális az a vélekedés, mely az újítókat és feltalálókat túlzott anyagiassággal vádolja, hiszen munkaköri kötelességüket meghaladó munkájuk hasznából a vállalati kollektíva, a társadalom egésze részesedik. A korreferátum után következett a vita, melynek során 26 küldött szólalt fel. Elsőként vállalatunk küldötte, Osztafi Béla lépett a mikrofonhoz, aki az elnökségben is helyet kapott. Elöljáróban az Ózdi Kohászati Üzemek újítómozgalmának eredményeiről és feladatairól beszélt, rövid tájékoztatást adott a mozgalom vállalaton belüli tevékenységéről és helyzetéről. Beszámolt a 12 kohászati vállalat Ózdon kötött együttműködési szerződésének pozitív hatásáról, valamint rámutatott arra is, hogy az ez év január 1-én hatályba lépett módosító rendelkezések kedvezően befolyásolták a kohászati vállalatoknál az újítók díjazását. Felszólalásának végén ismertette azokat a javaslatokat, melyeket a vállalati tanácskozáson vetettek fel. Javasolták például, hogy a SZOT az újítók és a feltalálók részére biztosítson különüdülőt, ahol jutalomüdülésben részesülhetnének. Ezért kérték, hogy a SZOT vizsgálja meg az üdülő létesítésének lehetőségeit. Felvetették azt is, hogy jelenleg nincs egységes kalkulációs irányelv, amely az újítási ügyintézők munkáját könnyítené meg, elsősorban a nagyobb jelentőségű javaslatok gazdasági eredményének kiszámításához lenne szükséges. Végül javaslatot tettek arra, hogy iparjogvédelmi továbbképzésben ne csak a felsőbb szintű vezetés részesüljön, hanem a többi újítással foglalkozó vezető, egyszemélyi elbíráló és ügyintéző is. A küldöttek felszólalása után a Találmányi Hivatal elnöke foglalta össze a vita során elhangzottakat, majd a tanácskozás résztvevői felhívással fordultak a dolgozókhoz, különösen a kutatásban, fejlesztésben, termelésben tevékenykedőkhöz, hogy aktívabban kapcsolódjanak be az újító- és feltalálómozgalomba. A felhívásban felkérték az állami és társadalmi irányító szerveket, hogy egyebek közt javítsák az iparjogvédelmi szakemberképzést, gondoskodjanak a munkaverseny-, a brigádmozgalom, valamint az újító- és feltalálótevékenység összhangjáról, rendszeresen értékeljék, vizsgálják az újítások, találmányok vállalati ügyintézését, hasznosítását. A tanácskozáson a kora délutáni órákban felszólalt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese is, aki a kormány üdvözletét tolmácsolta az újítók és feltalálók sok ezres táborának. Beszédében rámutatott arra, hogy gazdaságpolitikánk határozott törekvése olyan légkört, közgazdasági környezetet létrehozni és erősíteni, amely fegyelmezett, gondos alkotómunkára ösztönöz, sőt, kényszerít. Beszámolt arról, hogy a közeljövőben a gazdasági szabályozók és a jogszabályok komplex módosítására lesz szükség, mely kiterjed a jövedelemszabályozás és a hitelezési gyakorlat korszerűsítésére, csakúgy, mint a sokrétű vállalati formákra, a vállalati gazdálkodás rugalmasságának növelésére, a népgazdasági és a vállalati tervezés korszerűsítésére. Az előkészületben levő intézkedések egyebek között éppen az újítói és feltalálói tevékenység gazdasági és szervezeti feltételeinek erőteljes javítását hivatottak szolgálni. Hangsúlyozta azonban, hogy a jogszabályi korszerűsítések ugyan szükségesek, de a legtökéletesebb szabályozási és ösztönzési rendszer bevezetése sem elegendő a kezdeményezőkészség fokozására, ha a közfelfogás, a szemlélet nem kedvező. Végezetül kijelentette, hogy a kormányzat fokozott figyelemmel kíséri az újítók és feltalálók munkáját és mindent megtesz azért, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben is biztosítsa az alkotás feltételeit. A tanácskozás Juhász Andrásnak, a KISZ KB titkárának zárszavával ért véget. Darab Gyula Riesai delegáció Ozdon Több évtizede gyümölcsöző kapcsolat él a Riesai Csőkombinát és az Ózdi Kohászati Üzemek között. A két nagyvállalat szakszervezeti bizottsága keretszerződés formájában rögzíti azokat a lehetőségeket, amelyek révén tovább erősödhet a vállalatok kollektívája közötti együttműködés. Május 14-én 3 tagú delegáció érkezett vállalatunkhoz Günter Schroot, a Riesai Csőkombinát szakszervezeti bizottsága elnökének vezetésével. Kíséretében részt vett Klaus Schneider szociálpolitikai igazgatóhelyettes, Herbert Eckhart nemzetközi felelős. A vendégek beszélgetést folytattak Veres Andrással, az ÓKÜ vállalati szakszervezeti bizottsága titkárával és dr. Kovács Károllyal, vállalatunk személyzeti és szociális igazgatójával. A vezetők tájékoztatták egymást a két vállalat éves tevékenységéről, jelenlegi gazdasági helyzetükről. Pozitívan értékelték a szerződés értelmében az 1981-es évben végzett munkát, majd rögzítették az 1982-es esztendő programját, így kerül sor az ÓKÜ szakembereinek szakmai látogatására, valamint a barátsági termelési napok keretében vállalatunk Ernst Thälmann szocialista brigádja tagjainak tapasztalatcseréjére. Ezentúl sor kerül a vállalatok munkásművelődését irányító intézmények szakembereinek barátsági megbeszélésére is. A megbeszélésről készült feljegyzést Günter Schroot, Klaus Schneider, Veres András és dr. Kovács Károly látta el kézjegyével. Strohmayer—Barta ÓZDI r<SAS A tanács vb-ről jelentjük Városunk tanácsának végrehajtó bizottsága május 18- án tartotta soros ülését. A testület elsőként Kispapp Károly, pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztályvezető előterjesztésében, az 1981. évi fejlesztési és költségvetési feladatok teljesítését vitatta meg. A beszámoló többek között rögzítette: az ötödik ötéves tervidőszak fejlesztési és költségvetési pénzeszközei eredményesen szolgálták a lakosság színvonalas ellátását. Elmondta továbbá azt is: a hatodik ötéves tervidőszakra biztosított pénzügyi fedezet jelzi, hogy megyénk párt- és állami vezető testületei megkülönböztetett figyelmet fordítottak Ózd város fejlesztésére, a lakosság egészségügyi és kulturális ellátására, a település környezetének rendben tartására. Ezt bizonyítják a tavalyi esztendőben felhasznált tanácsi beruházási és költségvetési pénzeszközök, amelyeket tovább növeltek a nem tanácsi beruházású, de kifejezetten lakossági infrastrukturális célú egyéb építkezések költségei is. Második napirendi pontként Boda István művelődésügyi osztályvezető, adott jelentést a városunkban folyó vizuális nevelés helyzetéről. Majd a testület tagjai Pásztor Imrének, a városi tanács ifjúsági felelősének a tájékoztatását hallgatták meg, a városi tanács apparátusa, valamint a végrehajtó bizottság felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények és szövetkezetek ifjúsági parlamentjeinek lebonyolításáról. Pásztor Imre kiemelte, hogy a szocializmust építő hazánkban megkülönböztetett figyelmet fordítanak az ifjúság nevelésére. E gondoskodás megnyilvánulásának egyik formája és biztosítéka az 1971-ben kiadott ifjúsági törvény. Ebben rögzítették a fiataloknak azt a jogát, mely szerint parlamenti rendszer keretében az életükkel s munkájukkal összefüggő intézkedéseket véleményezhetik, illetve azok egy részében állást foglalhatnak, vagy egyetértési jogukat gyakorolhatják. Ezért van nagy jelentősége a közelmúltban lezajlott „helyi” ifjúsági parlamenteknek, ahol a küldöttek értékelték az ifjúsági törvényben foglaltak megvalósulását, megvitatták a következő parlament megrendezéséig — 1984-ig — az új intézkedési tervet, állást foglaltak az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásáról, a következő időszak munkájáról. E tanácskozás egyben lehetőséget adott a KISZ érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak gyakorlására is. A testület utolsó napirendi pontként indítványok és javaslatok formájában megvitatta a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésére létrehozott operatív bizottság munkáját, az állami tulajdonú telkek tartós használatba adásának tapasztalatait, valamint az egyes létesítmények más irányú hasznosításra készített tervezetet. — B. E. — 3 A vállalat kiválób * brigádjai A szolgáltató gyáregység központi műszer, és automatikaüzemében végzi mindennapos, kiemelkedő tevékenységét a 17 fős Bláthy Ottó — Hangonyi Géza a vezetőjük — szocialista kollektíva. A brigád 1963-ban alakult, azóta minden évben elnyerte a szocialista brigád címet. Aranyjelvényt 1976-ban és 1980-ban érdemeltek ki. Az elmúlt évi eredményeik alapján méltán nyerték el a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Maradéktalanul elvégezték feladatukat: a mérő- és szabályozóberendezések javítását, felújítását, a meglevő berendezések korszerűsítését. Tevékenyen részt vettek az oxigéngyár nagyjavításában, a forrószél-hőmérséklet növelésében, a KORF-program kísérleteiben, a 4 vaskerti daruméreg szerelésében. Anyag- és energiamegtakarításuk 330 ezer forint volt, nyolc darab újítást nyújtottak be. Az elmúlt három évben balesetmentesen dolgoztak. Szakmai felkészültségüket jelzi, hogy Szekretár József brigádtag nyerte a műszerészszakmában a Ki, mit tud? vállalati vetélkedőn az I. helyezést. Társadalmi munkavégzésük szintén sokrétű: iskoláknál, úttörőtáborokban tevékenykednek, s patronálnak egy egyedülálló mozgássérült nyugdíjast is. Szabó József irányításával dolgozik a beruházási igazgatóság technológiai és kutatási főosztályának 18 fős, Kerpely Antal szocialista kollektívája, melynek tagjai az arany fokozatot 1976-ban érték el. Fontosabb tennivalójuk: a jelentős energiamegtakarítást eredményező acélgyártási eljárás kifejlesztéséhez, az exportálható termékek növeléséhez, új termék és acélminőségek kifejlesztéséhez, a termékek önköltségének csökkentéséhez való hozzájárulás. Politikai képzésben 15-en, állami oktatásban hárman vettek részt a brigád tagjai közül. Az általuk vásárolt könyvek értéke 3896 forint. TIT-előadásokon, tárlatlátogatásokon sok esetben vettek részt, de az olvasómozgalomban is' rendszeresen' részt vesznek. Az elmúlt évben 68 óra/fő társadalmi munkaórát teljesítettek: az öregek napközi otthonát patronálták, az egyik rokkant részére pedig tolókocsit készítettek. Ezen felül az iskolák számára szemléltetőeszközöket is gyártottak. A brigád 25 százaléka véradó. Hengermű gyáregység, hengerüzem, mélykemence-csarnok, Petőfi Sándor brigád. A 34 fős kollektívának Kotán Miklós a vezetője. Háromszoros aranyérmesek 1980-ban egy ízben már elnyerték a Vállalat Kiváló Brigádja címet is. Termelési tervüket a blokksoron 100,3 százalékra teljesítették, emelték a minőségi munka színvonalát; a végleges selejt a megtűrt szint alatt volt. Különös gondot fordítottak az anyag- és energiatakarékosságra. Az ebből eredő megtakarításuk 852 eFt. .A brigád tagjai közül egy fő az ML Egyetem hallgatója. Az ipari gázmentő-tanfolyamon hatan vettek részt. Az üzemi könyvterjesztőtől 138 Ft/fő értékben vásárolták. Rendszeresen látogatták beteg munkatársaikat, a rokkantak éve alkalmából Kovács Ambrus világtalan nyugdíjast támogatják. Az üzem és város területén 43.5 óra/fő társadalmi munkát végeztek. A brigád tagjai közül 16 fő adott vért az elmúlt év folyamán.