Ózdi Vasas, 1993 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1993-01-01 / 1. szám

2 Ózdi vasas Telített a központ Rongálás minden mennyiségben Olvasom, hogy Győrben, a telefonfülkékbe új típusú, úgy­nevezett Telcar — Dél-Koreából származó — készüléket sze­relnek fel. Anyaguk olyan különleges ötvözet, amely bonyo­lultabb szerszámok feszítő, fúró próbálkozásaival szemben is eredm­ényes­en veszi fel a versenyt. A szilárd külső azonban még nem minden. Ezeket a készü­lékeket egy számítógépes felügyeleti rendszerbe kapcsolták be, ily módon folyamatosan ellenőrizhető az állomás műkö­dése. Rongáláskor tehát előfordulhat, hogy az elkövetőt még a fülkében találhatják a rendőrök. A hagyományos készü­lékek különben kikapcsolnak, ha megtelt a persely. Az új készülékeken viszont a segélykérő számok ebben az esetben is hívhatók. Az új „önvédő” telefonok egyébként nem éppen olcsók, most százezer forintba kerülnek. Néhány évvel ezelőtt még COCOM-listán volt ez a technológia. Ma is a legkor­szerűbb a világon, amit be­vezetnek az abaúji vidékeik­re. Üvegszálas kábeleket fektetnek le, amelyek fény­­impulzust továbbítanak. Ezért van szükség a szakmában átviteltechnikai berendezés­nek nevezett szerkezetre, ami a hangot fénnyé, majd vissza hanggá alakítja. Több­ségében digitális központo­kat telepítenek­­ majd, ame­lyek új szolgál­tatásokat is lehetővé tesznek. Ezek kö­zül csak példaként egy ér­dekesség: ha hívást várok, de az e.io.i időben el kell mennem otthonról, egy szám­kombináció használatával programozhatom, hogy az otthoni számomra beérkező hívás arra a telefonra fus­son be, amelynek közelében tartózkodom. Egyes helye­ken különben már elkezd­ték a kábelek lefektetését, az egész munkát pedig 1934. közepére befejezik. * Más! A minap szenzációs telefonihír érkezett Moszk­vából.­­ Az utcai nyilvános telefonok iháj­ eíresek lettek. Még a kagylót (kézibeszélőt) sem kell fogni, mert beépí­tett mikrofonok vannak. Annyit beszél a polgár­, amennyit csak akar. Az in­dok: ez az üzemeltetőnek így olcsóbb. Ha ugyanis nem tartalmaz pénzt a készülék, mért is fes­zítenék fel, mi­ért is rongálnék rá**®? * E­zen olvasmányélménye­im késztettek arra, hogy a MATÁV­ Rt. ózdi illetékesét megkérdezzem: városunkban milyen jövőbeni kilátások vannak telefonügyben? Ér­deklődésemre Szalóczy Sán­dor üzemegységvezető vá­laszolt. — Az ön által említettek­hez kapcsolódva, szolgálha­tok jó hírrel, az ózdiak szá­mára. A napokban kezdtük meg nyolc új fülke telepí­tését, amelyekben Telcor készülékek kerülnek felsze­relésre. A reumakórháznál, az ExtAK-nál, Szennán és egyéb helyeken. A régi ké­szülékeket is folyamatosan cseréljük korszerűbbre a köztereken. Ezen kívül rö­vid időn belül mágneskár­tyával működő készülékeket is felszerelünk. Visszatérve még a Telcorra: ezek a ké­­­szülék­ek számí­tógépes rend­szerbe lesznek bekapcsolva Kazincbarcikára. — Jelenleg hány nyilvá­nos telefon van a városban? — Az új telepítéssel kö­zel 30 köztéri telefon lesz Ózdon. — Sokan várnak-e Ózdon telefonra? — Legalább kétezren. Saj­nos, azonban telített a "köz-" pont, így ú­j előfizetők most nem juthatnak telefonhoz. — Mikorra várható javu­lás ezen a téren? — Akkor, ha megépül a gyűjtési távközlési objek­­­tum. Ennek átadása 1994 végére várható. — Mennyire gyakori ma­napság a köztéri telefonok rongálása ? — Szinte nem múlik el nap, hogy ne lenne rongá­lás. Az idén 13 rendőri fel­jelentést tettünk ez ügyben. Néhány­ évvel ezelőtt egy­szerre loptak el 9 készülé­ket. Patakban, árokban, bok­rokban szétszórva találtuk meg ezeket. Elképesztő mértékű a ron­gálás különben napjainkban is. E sorokat írva érkezik meg Csermendy László tele­fonszerelő. Közli, hogy a Zsolnay téri fülkéből már megint ellopták a kézibeszé­lőt, amelyet tegnap pótolt. A Jókai utcában rendszere­sen szétverik a fülkét. A Béke telepi telefonok meg­rongálása már nem is szá­mít eseménynek. Kérik a lakosság segítségét a vanda­lizmus megfékezése érdeké­ben . A telefonok rongálása általában a pénz elvitele ér­dekében történik? — Van amikor azért, de van, hogy teljesen értelmet­lenül cselekednek a vandá­lok. Egyszerűen csak a ron­gálás a cél. Gyakran elvi­szik a mikrofont és a hall­gatót is. Ha valakinek olyan nagy szüksége van ilyesmi­re, jöjjön be hozzánk és adunk neki szívesen. — Vannak-e bliccelők? — Igen. Cérnán belógat­ják a 10 és 20 forintos ér­méket. A baj az, hogy gyak­ran beleesik a készülékbe és ezáltal az üzemképtelen­né válik. Dobnak be 5 ko­­pejkás érmét is, de még si­ma esztengályozott fémet is. Egyébként — ha kívánja — megmutatjuk önnek a „gyűj­­teményün­ket” is. — Érdekes! Mi a leg­újabb szerzemény? — Az a 10 Ft-os érme, amelyre vékony rézhuzal var­ cinézve, s úgy lógatta be készítője a készülékbe. — A„JJ”b­or is áldozatául fog majd esni a rongálások­nak? — Ha ezt valaki megpró­bálja durvá­n megrongálni, nagy meglepetés érheti az il­letőt. A szerelők is csak gondos védőföldüléses tech­nikával nyúlhatnak hozzá ezekhez a berendezésekhez. — Mit szól a moszkvai ingyenes telefonokhoz? — Ez egy összetett dolog. Nem tartom lehetetlennek, hogy egyszer nálunk is lesz ilyen. De arra még várni kell... Kerékgyártó Mihály íj olifiont kaptak az ózdi bírák A miniszter rágta át a szalagot gv'iT“-1”« vond volt Ó tfen a viro ’ but'tg méltó e'hV'eré:?.­­ valaha csend­­őrlak'.anyaként is szolgált salétromos, kifűthetetl­en épületben ugyanis, minimá­lis munkafeltételeket is alig lehetett biztosítani. A megoldás reménye ak­­kor csillant­ fel, amikor az illetékes tárca — jó fél év­tizeddel ezelőtt — hajlan­dóságot mutatott, arra, hogy a tűzoltóság után pénzügyi támogatást nyújt a bírósági székház r.ie. építéséhez is. A bírák álma december 13-án végre valóra vált. Et­től az időponttól kezdve hi­vatalosan is megnyitotta ka­puit az új, külsejében is impozáns­ székház, mely — a funkciót maximálisan fi­gyelembe vevő belső kiala­kításának­­ köszönhetően — optimális környezetet te­remt a gyors, ügyfélconfrti­kus, hatékony munkavég­zéshez. A rendőrség épületével harmonikus egységet képe­­zői létesítményt Boros Imre, az építkezés­­ vezetője adta át dr. Balsai István igaz­ságügyminiszternek. A miniszter — tömör és lén­yegretörő avatóbeszédé­ben — egyebek mellett ki­emelte: ez az épület is­ be­szédes bizonyítéka ama tö­rekvés­’ эк, mellyel a tárca igyekszik jobbítani az igaz­ságszolgáltatás „szereplői­nek” munkafeltételeit. Ez persze nem öncélú igyeke­zet, hiszen a korszerűsítés az ügyfelek érdekében (is) történik. Dr. Lőrincz Zsuzsanna az­­ Ózdi Városi Bíróság elnökei munkatársai nevében is kö­szönetet mondott az illeté­­kese­kn­ek a megvalósult „álomért”. Az öröm azon­ban nem teljes — fejtette ki később — mivel a tervbe­vett műszaki-technikai kor­szerűsítést csak részben si­került végrehajtani. Mind­erre majd akkor kerülhet sor, ha sikerül túladni a régi épületen s a befolyt i­ss.- i’t az említett célra lehet fordítani. . . Mizerák István Díj az ügyvezető igazgatónak A Novoferr Alapítvány - amelyet a műszaki, szellemi alkotások „kate­góriájában” kifejtett tevé­kenység méltó elismeré­sére hoztak létre - a kö­zelmúltban osztotta ki dí­jait. A díjazottak között találjuk Marczis Gáborné kohómérnököt, a Kinom­­hengermű Kft. ügyvezető igazgatóját is. Marczis Gáborné kohó­­mérnök a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem Ko­­hómérnöki Karának tech­nológus szakán 19­71-ben szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányainak befejezését követően az Óz­di Kohászati Üzemei­ tech­nológiai és kutatási főosztá­lyán vállalt munkát. Szak­területe a Kád-dróthenger­mű beruházását követő technológia kialakítása volt. 1970-től az RDH technoló­giai és műszaki osztályának vezetője, majd 1932-től a gyáregység főmérnöke. 1984- től 1 évig az­ értékesítési fő­osztály vezetője, majd — a gyáregység átszervezését kö­vetően — ismét a főmérnö­ke lett. 1990-től az Ózdi Acélmű Rt. RDH Gyáregy­ségének vezetője, majd az ÓKÜ projekt vezetője, 1991. július 27-től a Finomhenger-­ mű Munkás Kft. ügyvezető igazgatója. Az ózdon eltöltött 21 év alatt alapos elméleti és gya­korlati ismeretre tett szert. Külön is kiemelhető a be­tonacélgyártás területén szer­zett ismeretanyag. 1978-ban már nemzetközi betonacél­­szabvány konferenciára küld­te a vállalat Belgiumba. Ezt követően valamennyi új be­­tonacél­ajta kifejlesztésének részese volt. E­rről számos publikáció és vásári díj, il­letve nagydíj, valamint sza­badalom tanúskodik. A be­tonacélgyártás fejlesztése te­rén végzett munka eredmé­nyeként 19­55-ben Állami Díjat kapott. A magyar vaskohászat mélypontjának idején jelen­legi­ munkahelyén egy alko­tóközösség kialakításával ak­tív innovatív munkával ki­dolgoztak egy­ eljárást, amel­­­­lyel az elhasznált vasúti sí­nekből a magyar szabvány­nak minden tekintetben megfelelő minőségű beton­acélt hengerelnek. Ilyen mó­don már kétezer tonna ter­méket állítottak elő. A Fi­nomhengermű Munkás Kft. eljárásra vonatkozó szolgá­lati találmánya bejegyzés alatt áll. E találmány 1992. novemberében megrendezett brüsszeli kiállításon bronz­érmet nyert. Gyakorlati munkássága mellet oktatási tematikákat, tankönyveket is írt a Kohó- és Gépipari Továbbképző Módszertani Intézet megbí­zásából. 1993. január 1 Rendhagyó óév-búcsúztató isten veled ózdi me Csak mosolyogtam az egé­szen. Nem hitted. Az nem le­het, hogy az életet adó gyár, a város szíve megszűnjön do­bogni - hangoztattad. Az erőtől duzzadó nagyko­hó, a fürgén kígyózó tüzes vas, az országos hírű, millió tonn­ás termelés és­ a­ hang­zatos szólamok elaltatták az időről időre feltámadó kéte­lyeket. Közben dőlt­ az­­ állami kitüntetés; vastag duMette nö­vesztettek, tömött bankszám­lát duzzasztottak a gyár vám­szedői a mindenkori hatalom mindenkor és mindenre kész kiszolgálói.­S a jól irányított csinna­dratta és üveggyöngyese mel­lett behunytad szemed, hogy ne lásd, amint a zsebedből kilopott és lelkesedésedből született pénz vagyonokat fial, új s éppen ezért gátlástalan tőkéseket teremt. Mindezt pe­dig láttad: nem mondhatod, hogy nem láttad! Mégsem pa­naszkodtál. Tet ted a dö­göd, zokszó nélkül. Bi­kóztál a száz­éves­­„technikával”, mert a fej­lesztésre sohasem volt elég pénz. Bogáért dolgoztál, mi­közben a „dörzsöltek" kiölték a szívedből a dalt, telkedből a lelkesedést. A kohó mellett, a pódiu­mon, a bagger alatt, a moz­donyok ezer sebét gyógyítva, az egészséged kikezdte a gáz, a szemed világát kiégette a tüzes vas, a zaj elvitte a hal­lásodat. A huzat széttépte a dobhártyádat. Tudtad, láttad, mégis re­ménykedtél, majd csak jobb lesz. Élni kell, otthon a gye­rek, a csajod. Fizetni­­ kell a kölcsönt, kenyér kell­ az­ asz­talra. Hajtottad a „mókus­kereket'’, a nagypolitikával­­ sem nagyon törődtél. És jött a rendszerváltozás! Szabad választás, új remények! Csakhogy­, az elvtársakból szinte egy nap alatt urak let­tek, az új urak pedig pár hó­­nap u­tánv'már éppen úgy vi­­­^Jífted­tek,­ ' iront az egykori elvtársak. — Megáll a gyár, az utcára kerülök. Hát mi az igazság? — kérdezted volna, de nem volt kitől. A régi-új főnök éppen templomban volt, tárgyalt, vagy szónokolt. „Ö már akkor is megmondta (A párttag­k­önyv meg jól ég, hiszen mű­anyag a fedele.) Most ülsz otthon a sámlin. Bámulsz a tűzbe (ha van még tüzelőd) a gondolataid pedig körbe-körbe járnak: rútul be­csaptak minket, ismét, mint már annyiszor. A­­ család. a láb­ujjhegyen jár körülötted. Ki­sírt szemű feleséged tekintete’ a kifizetetlen számlákon pi­hen. A szomszédban már járt a végrehajtó . . . ... A gyár néma, temetői a csend. Kihűlt a kohó, minden mozdulatlan. Csak a szél ne­­szez az üres csarnokokban. — Hol rontottuk el, mit ron­tottunk el? — kérdezed. De a feltett kérdések csukott e te­remben kószálnak és ha ki­utat keresnek, falaknak ütköz­nek ... Don ki? Hó! Te! Fotó: Mire:ák Diszkont a toronyház Príma—Divat—Delikát—Disz­kont a neve annak az új egységnek, amely a közelmúlt­ban nyílt meg a Bolyki főút 27. szám alatt, a toronyház földszintjén. — A hely eddig sem volt is­meretlen a vásárlók előtt, hi­szen ez idáig mint rövid­ kötött divatáru bolt működött — mondja Szerémi Andrásné üz­letvezető. Ám, a napi igények­hez jobban igazodva ki kellett találni a továbblépés irányát, ami ebben a gyönyörűen be­rendezett üzletben realizálódott. A napi igényekhez, a piaci árakhoz „figyelmesebben” iga­zodva megpróbáljuk a lakosság jobb, olcsóbb ellátását ezúton is biztosíts­a. A vásárló — ha ide betér — az alapvető élelmiszereken, tisz­tító-, mosószerekért kívül ugyanúgy megtalálja.. mari a régebbi profilunk szinte Ha­­mennyi rövid-kötött termékét, s mindezt továbbra is­, méltányos, tisztességes árakon! Jelszavunk akár az­ is lehet­ne: itt szinte minden­ megvehe­tő, ami a testnek szükséges, hiszen a ruhától a ken­yéren át a felvágottig, mindent megkap­hat egy helyen a vásárló, a vásárló, akit maximálisan Hite­lünk és akinek ezúton is bé­­kés, boldog új esztendőt kívá­­nun­k. Mizerák István

Next