Pajtás, 1969. január-június (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-04-24 / 16. szám
HOGYAN LESZ VALAKIBŐL SZÍNÉSZ? RÉGÓTA IZGAT EZ A KÉRDÉS ÉS EGYFORMA BUZGALOMMAL FAGGATOK KI ÖREG, NAGYHÍRŰ MESTEREKET ÉS PÁLYAKEZDŐ, IFJÚ TEHETSÉGEKET. AZ UTÓBBI HETEKBEN SOKAN KÉRTÉK SZERKESZTŐSÉGÜNKET, MUTASSUK BE RATONYI HAJNIT, RATONYI RÓBERT KISLÁNYÁT S TŐLE IS KÉRDEZZÜK MEG: HOGYAN IS KERÜLT A VILÁGOT JELENTŐ DESZKÁRA? — Véletlenül. Még elsős általános iskolás koromban. Brachfeld Siegfried bácsi eljött hozzánk a tévésekkel, hogy műsort készítsenek apuval. Ahogy apuék mesélik, én épp a „legszebb pillanatban” csak úgy hívatlanul, betoppantam az egyik jelenet kellős közepébe. Brachfeld bácsi majdnem lefordult a székről és apu is ájuldozott a meglepetéstől, hogy most mi lesz? De Brachfeld bácsi gondolt egyet, s hozzám fordult: „Hát té? Talán té is akarol belelépni az én műsoromba, há? Talán tudósnál té is valamit?" „Tudok” — válaszoltam egykedvűen: „Az Anyám tyúkját.” És biztatásra nem is várva, tüstént neki kezdtem, de a negyedik sornál belesültem. Kis ideig tűnődtem, hogyan is szólhat tovább a verssor, aztán legyintettem egyet, meghajoltam és kimentem. Mondják, apu könyörgött, hogy vágják ki feltétlenül ezt az egész jelenetet, de Brachfeld bácsi „könyörtelenül” benne hagyta és ... azt mondta: „mindenki, nagyon tetszett a nézőknek!" Hajni meglepő szerénységgel beszél első nyilvános szerepléséről, mert magam is jól emlékszem rá: kirobbanó sikere volt! 1966-ban Szepesi György: „Plusz 1 fő” című műsorában szerepelt apuval. 1967 szilveszter estéjén a tévé ünnepi műsorát Rátonyi Róbert konferálta. És Hajni szerepe az volt, hogy állandóan ott lábatlankodott apu körül egy luftbalonnal. Minduntalan felfújta meg leeresztette s ilyenkor mindig közbeszólt, közbekottyantásaival „robbantva” apu poén-petárdáit. „Ez csak fel van fújva. Van egy darab spagócád?” Másnap így köszöntötték sokan az utcára lépő Hajnit: — Szia. Spagóca! Spagóca ezután föllépett a világhírű Bill Ramsey budapesti show-műsorában és szerepelt a Színészek és Újságírók örök labdarúgó rangadójának programjában, persze, mindig apuval, mert „... az az igazi apuval játszani!.. — vigyázat, ez keresztkérdés. — MONDOM NEVETVE. — MOST AZT MONDD EL, MI MINDENT KELL CSINÁLNIA ANNAK, AKI SZÍNÉSZ AKAR LENNI? — Én még nem vagyok színész! Majd, ha az érettségi után fölvesznek a Színművészeti Főiskolára, azt sikeresen elvégeztem akkor kezdhetem annak nevezni magamat! — NEM JÓL KÉRDEZTEM, BOCSÁSS MEG. MOST MI MINDENT KELL CSINÁLNOD, HOGY APUVAL FEL TUDJ LÉPNI A KÜLÖNBÖZŐ MŰSOROKBAN? — Nagyon sok mindent! Lehet, hogy akad olyan pajtás is, aki irigyel a szerepléseimért, főként azoknak mondom el a heti munkamenetrendemet. Mindenek előtt van a suli s akár hiszi valaki, akár nem, e pillanatban számomra fontos, hogy megszerezhessem a különböző iskolai bizonyítványokat. Miért? Ha rossz lenne az érettségim, hiába lennék esetleg tehetséges, nem vennének föl a Színművészeti Főiskolára! De még arra is nagyon vigyázok, hogy például a radioes tévészereplések, meg a velük járó próbák ne ütközzenek az iskolai óráimmal és a tanulási időm rovására ne menjen. Először is van hetenként három alkalommal egy-egy táncórám Feleki Kamillné művészi tánciskolájában. Hetenként kétszer egy-egy óra külön angolra is járok, mivel szerződést kötöttek velem több tévéfilmre, amikor kint jártunk legutóbb apuval vendégszerepelni. Sajnos, most a heti három külön énekórámat nem tudom rendszeresen látogatni, mert a nyári műsorzárásig mindennap szerepelünk apuval a Kamara Varietében. — MÁR MEG SE MEREM KÉRDEZNI, HAJNI: MARAD EZEK UTÁN NÉMI SZABAD IDŐD? !— Ó, hogyne! Minden az időbeosztáson múlik. És anyu csudálatos teremtés, nagyszerűen segít beosztani a fennmaradó időt. Két nagy hobbym is van. Nagy szerencsémre, hogy egyszerre élvezhetem mind a kettőt! Ne tessék megrökönyödni: imádom a könyveket és rajongok mindenféle muzsikáért! Ugyanazokat a könyveket falom, amelyeket minden gyerek szeret. Sokszor elolvastam a Pál utcai fiúkat, a Légy jó mindhaláligot, a Huckleberry Finnt, Tamás bátyja kunyhóját. — RÉSZT TUDSZ VENNI AZ ÚTTÖRŐ ÉLETBEN? — Igen! Az „Üstökös"raj mókamestere vagyok. Az iskola szinte valamenynyi kulturális rendezvényén fellépünk, összedugjuk a lányokkal a fejünket és együtt találjuk ki, hogy mivel szerepeljünk. — HALLJUNK VALAMIT A MÁSIK HOBBYDRÓL IS, A ZENÉRŐL. — Amikor tanulok, akkor is forog a magnó és szól a muzsika. Nem tagadom, első helyen a szívemben az igazi művészi beatzene áll. A magyar zenekarok közül Illéséket szeretem legjobban. De boldogan hallgatok Chopin, Liszt, Csajkovszkij zongoradarabokat és operákat is. — EZT MÁR ALIG MEREM MEGKÉRDEZNI: SPORT? Hajni kacag, majd azt mondja: — A foci! De csak nézni szeretem. — VIGYÁZAT, MÁSIK KERESZTKÉRDÉS: MELYIK CSAPATNAK SZURKOLSZ? — Nagyon könnyű kérdés! Nincs kedvenc csapatom! Mindegyik csapatban az ügyes játékosokért lelkesedem, így ... akármelyik csapat győz is, én megelégedetten kelek föl a tévé elől. — ÉS MOST EGY VILLÁM ÉLMÉNYBESZÁMOLÓT KÉRNÉK TŐLED: MIT LÁTTÁL TAVALY ŐSSZEL AMERIKÁBAN? — Jaj, napokig tudnék► WEB! 13