Pajtás, 1969. július-december (24. évfolyam, 26-50. szám)
1969-10-09 / 40. szám
18 A VILÁG LEGKISEBB NAGYVÁROSA Ha röviden kellene válaszolnom arra a kérdésre, hogy milyen is Genf, vagy ahogy franciául mondják: Génévé, ezt felelhetném: a világ legkisebb nagyvárosa. Pontosabban a világ legkisebb világvárosa. (Csak stilisztikai okokból írtam nagyvárost világváros helyett.) Mert az alig száznyolcvanezer lakosú Genf nemzetközileg is jelentős város nemcsak Európában, hanem az egész világon. Alig van nap, hogy a lapok hasábjain ne szerepelne a neve. Érthető, hiszen az ENSZ európai székhelye, számos nemzetközi szervezet központja. Ezek közül a legjelentősebbek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az Egészségügyi Világszervezet, a Távközlési, Meteorológiai Világközpont. Ezenkívül még számos, más nagy nemzetközi szervezet székhelye a város. Genf helyén már a római korban is település volt, de későbbi hírét kitűnő kézműveseinek köszönhette. Hatalma tetőpontjára a reformáció korában jutott. A Párizsból menekülő Kálvin végülis ebben a svájci városban talált menedéket: innen terjedt szét a kálvini protestantizmus eszméje, s lett a reformáció központja, „erős vára” Genf. A város magja, a mai óváros megtartotta a szigorú, puritán hagyományokat: bizonyos szürkeséget, dísztelenséget. Kemény következetességet, mondhatni konokságot fejeznek ki a korabeli házak zárt sorai. A város egyik nevezetessége a San Pierre katedráns, ahol Kálvin egykori szószékét őrzik, és az auditorium, ahol első beszédét tartotta a vallásreformátor. Mi a genfi konvenció? kozmopolita hagyomány”! Igen, így hívják. Mert a kozmopolitizmusnak, mondjuk a tőkés nemzetköziségnek is megvannak már a maga mély gyökerei Genéve-ben. Itt alapította meg Henri Dunant, a múlt század végén az úgynevezett genfi konvenciót, a sebesült harcosok ápolására, amelyből később a Vöröskereszt szervezet fejlődött ki. De igazán nemzetközivé ez a viszonylag kis lélekszámú svájci város az első világháború után vált, amikor a Népszövetség székhelye lett. Hatalmas épületeit ma az ENSZ foglalja el, itt van az Egyesült Nemzetek Szervezetének európai központja. Maga az épület rendkívül impozáns, még ma is modernnek mondható, noha több mint negyven esztendeje építették. S tervezői között szerepel a világhírű magyar építész Vágó József is, kinek nevét a többiével együtt egy tábla örökíti meg. Az épületről, ha tiszta az időjárás, látni a Mont Blanc-ot, Európa legmagasabb hegyét. A Mont Blanc egyébként egész Genf fölött ott magasodik. Ha az ember a tó körüli LÉGIFELVÉTEL A VILÁG LEGKISEBB NAGYVÁROSÁRÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN ÉPÍTETT NEMZETEK PALOTÁJA, AMELYET MOST KIBŐVÍTENÉK