Pajtás, 1982. január-május (37. évfolyam, 1-20. szám)

1982-05-13 / 18. szám

bárki másnak a labdarúgás eddigi történetében, bele­értve az argentinok szuper­sztárját, Diego Maradonát is. Rummeniggét, akit a legutóbbi két idényben a kontinens legjobb labdarú­gójának választottak Euró­pa legismertebb szakírói, s elnyerte a France Football aranylabdáját, ötmillió fontért sem tudták meg­szerezni a nagy külföldi klubok. — Nem tudom elképzel­ni az életemet sehol má­sutt, mint itthon, München­ben — mondta a kiváló csa­tár, aki nemcsak kivételes tehetség, de művelt, intel­ligens ember is. A sikerért keményen megdolgozott, életének tíz esztendejét ál­dozta kedvenc sportjára, arra, hogy annak minden csínját-bínját tökéletesen elsajátítsa. A szorgalom, a kitartás, a szívósság a leg­fontosabb, állítja a csoda­csatár, s az eredmény nem maradhat el. Az ő esetében legalábbis nem. A VB se­lejtezők során ő lőtte csa­patából a legtöbb gólt, szám szerint kilencet. Az NSZK félelmetes együtte­sében ő az egyik legerősebb pont, jóllehet ebben az együttesben gyenge pon­tokról beszélni nemigen le­het. A VB selejtezők sta­tisztikája is jól illusztrálja ezt, a Dertvall-legénység száz százalékos teljesít­ményt nyújtott, éppen úgy, mint amikor legutóbb meg­nyerte az Európa-bajnoksá­­got. Rummenigge mellett sok nemzetközi csillagot találni az NSZK VB-kere­­tében. Itt van például a kölni kapus, Schumacher, a Bayern másik nagysága, Breitner, azután Magath, Hansi Müller, Hrubesch, a Real Madridban játszó Sti­­elike, a tavalyi válogatott összecsapások során üstö­kösként feltűnt alacsony termetű, 21 éves Littbars­­ki... A nyugatnémetek eddig kétszer nyerték meg a lab­darúgó világbajnokságot. Az elsőt Svájcban, 1954- ben, amikor a számunkra oly keserű emlékeket éb­resztő döntőben 2:0-s veze­tésünk ellenére 3:2-re ki­kaptunk. A második világ­­bajnokságukat 1974-ben nyerték, amikor ők rendez­ték a nagy eseményt, s a döntőben 2:1-re fektették kétvállra a hollandokat. Az NSZK most is vitathatat­lanul Európa első számú esélyese. A nagy kérdés, va­jon sikerrel tudja-e felven­ni a harcot a dél-ameri­kaiakkal szemben. Az utóbbi időben az NSZK- beliek nem nagyon dicse­kedhetnek, tizennégy hónap leforgása alatt az NSZK három vereséget szenve­dett Brazíliától. Először 1981 januárjában a monte­­videói mini VB-n, másod­szor tavaly, most legutóbb pedig, március végén. * Van Európának egy tit­kos esélyese, is a vörös ör­dögök csapata, Belgium vá­logatottja, amely az NSZK mögött a legutóbbi Európa­­bajnokságon ezüstérmet szerzett. Az EB döntő ki­menetele mindvégig bi­zonytalan volt, 1:1 után Hrubesch az utolsó előtti percben lőtte csak be a vég­ső győzelmet jelentő gólt. Ki tudja, mit hozott volna a hosszabbítás ... A siker fellelkesítette az egész or­szágot. A belgák a kemény, fegyelmezett munkát követ két kitűnő belga játékos, Wilfrid van Moer és Julien Cools — A vörös ördögök, a belgák, már sok meglepetést okoztak ellenfeleiknek. Most is erre készülnek. Az Olaszországban játszó Herbert Prohaska az osztrák csapat klasszis játékmestere

Next