Paksi Hírnök, 1994 (6. évfolyam, 1-43. szám)
1994-11-25 / 40. szám
1994. november 25. 1 Felépült a „kultúrterem”, a régi cselédházakból valódi otthonok lettek. Ma már kábeltelevízió, telefon, újonnan épült lakások beszélnek Gyapáról az érdeklődőnek. Az állami gazdaság felbomlása után nem jelentkeztek olyan konfliktusok, melyek az itt élő embereket drasztikusan megosztották volna, sőt, Gyapa magáénak tudhat egy kft.-t is. Béke maradt, szorgalom és nyugodt-nyitott környezet. Erdőben járva, nyírfák és hársak közt rábukkanok egy kastély romjaira, pontosabban egy lépcsősorra, melyet magasan betakar az avar, mögötte látom a hatalmas gödröt, mintha az égbe induló ember pokolba tartását szimbolizálná az egész környezet. Az itteniektől megtudom: Kovács Sebestyén Endre tulajdonát képezte annak idején, a hatvanas évek végén azonban lebontották, bár a szépen rendezett erdős terület csodájára járhatnánk ma is, az itt lakó emberek sajnálják, hogy ez megtörtént. Az út másik oldalán félig lebontott épületek, valaha ezek is a kastély tulajdonosának birtokában voltak, később hat családnak adtak otthont. - Memento móri, mondom egy gyapat kísérőmnek, aki helyeslően bólint, látom az arcán a keserűséget. - Óvoda kellene ide, jön a harmadik gyerek - mondja fejcsóválva. - Ha nyár jön rengetegen járnak erre, mennek a Balatonra, valamilyen szállással megáldott vendéglő sem ártana - okoskodom én -, hozná a pénzt ennek a néhány száz embernek. - Ő azt mondja, hogy pénzt csak pénzből lehet csinálni, s ha óvodára sincs, miből legyen itt egy panzió? Az ő kisgyermekeit naponta Paksra kell vinni, hiszen ő is, és a felesége is dolgoznak. Nagy probléma, hogy óvónő sem szívesen jönne Gyapára, nem beszélve arról, hogy épületet is kellene találni, olyat, ami alkalmas lenne arra, hogy óvodává neveztessék ki. Talán igaza van, talán valóban könnyebb volna úgy, ahogy gondolja, de talán mégsincs igaza. Hiszen sem óvónő, sem épület, se pénz. Lehet, hogy Gyapa marad a „puszta” sorsán? Nagyon sok paksi költözik a nyugodt környezetbe, jelenleg több mint ötszáz ember él a településen. Újra a nyírfák, immár az utca másik oldalán fenyők, örökzöld fák. Az égbetörő fák őszi bánata úgy dobban a látogatóban, mint az egyszerű gyapai ember reménytelenül elejtett, félénk, óvatos szavai. SZARKA JÓZSEF Gyapapusztai kápolna - őszi napsütésben Paksi Hírnök Fokozott figyelmet! HORVÁTH MARGIT Szokásos félévi értekezletüket tartották a háziorvosok november 9-én a városháza tanácstermében. Napirenden a kolera, a szalmonella és a veszettség szerepelt. Az említett témákról dr. Brázai László tartott előadást. Mint mondotta: az orvostársadalom sajnos nem veszi kellően komolyan a bejelentési kötelezettséget. Az értekezlet első órájában a dombóvári szalmonellafertőzés kapcsán beszélgettek a betegségről, majd második napirendi pontként a kolera-megbetegedésről esett szó. Hazánkban az elmúlt hetven évben nem regisztráltak kolerás megbetegedést. E betegség ellen kidolgozott védőoltás csak ötvenszázalékos védettséget ad. A nemrégen Indiából izolált baktériumra pedig egyáltalán nincs hatással. A kolera leggyakoribb terjedése az ivóvízzel történik, ezért javasolt a vizet csak forralás után fogyasztani. Következő napirendi pontként a veszettségről tartott előadást dr. Brázai László. Hazánkban a közelmúltban két halálos megbetegedés is történt. Emberre azért különösen veszélyes a betegség, mert a tünetek megjelenésekor a páciens már menthetetlen. Korai stádiumban, közvetlenül a veszett állattal való érintkezés után védőoltással még megelőzhető a baj. A róka és a kutya mellett, az állatok körében különös figyelemmel kell lenni a macskákra. Testnedveikkel, karmolásukkal terjesztik a baktériumokat. A Tolna Megyei ÁNTSZ úgy döntött, hogy egy füzetet jelentet meg és juttat el minden orvosnak, amelynek a fertőző betegségek kezeléséről, elkülönítéséről és bejelentéséről adnak részletes tájékoztatást.